A legfrissebbek a következő témából: Kisebbségek

Több mint fél éves várakozás után szerdán elfogadhatja a kormány az új kisebbségi településlistát. A rendelet a legutóbbi népszámlálás alapján sorolja fel azokat a településeket, amelyeken használható a kisebbségi nyelv. Bukovszky László kormánybiztos hivatala már tavaly nyáron kidolgozta a jogszabályt, ám az mostanáig nem került a kormány elé.
Tamás Gáspár Miklós szövegei megmutatták, hogyan vannak egymásra utalva az úgynevezett határon túli területek és Magyarország. Miért elválaszthatatlanok ezek a kulturális, szimbolikus és politikai terek különállásukban is – írja Parászka Boróka véleménycikkében.
A kisebbségi intézményrendszer most nagyon hiányos, ami sok gyakorlati problémát okoz, és hosszú távon negatív hatással van a kisebbségek létezésére – véli Fiala-Butora János. A kisebbségek akkor tudnak aktívan dolgozni az előrelépésen, ha megszületnek a szükséges önkormányzati szervek.
“Álságosnak tartom, amikor a szlovák politikai szereplők Orbánra mutogatva próbálják megindokolni a szlovákiai magyarok jogkorlátozását Szlovákiában” – mondja a Napunknak Fiala-Butora János. A jogász úgy véli, minél inkább a háttérbe szorulnak a szlovákiai magyarok igényei és érdekei a szlovákiai politikai színtéren, annál inkább Orbán felé kényszerülnek fordulni azok is, akik ezt egyébként nem tennék.
A kisebbségi törvényjavaslat legfontosabb és legtöbb vitát kiváltó része az önkormányzati szervek felállítása – véli Fiala-Butora János. Az indítvány számol egy választott országos nemzeti tanáccsal minden kisebbség számára.

Az önálló Szlovák Köztársaságot, amely idén ünnepli megalakulása 30. évfordulóját, együtt építettük az itt élő magyarokkal, romákkal, ruszinokkal, csehekkel, de ugyanúgy az ukránokkal, németekkel, zsidókkal, lengyelekkel és horvátokkal – írta a Facebookon Zuzana Čaputová, aki kedden az elnöki palotában fogadta a nemzeti kisebbségek képviselőit.