Az Alsószeli Jurtanapok szervezői ügyelnek arra, hogy ne járuljanak hozzá a közéleti megosztottsághoz. Politikai felhangja még úgy sincs a Jurtanapoknak, hogy a rendezvény fővédnöke az Alsószeliben élő Berényi József.

Az alsószeliek nemzeti romantikus alapállásból szerveznek egy kivételesen szabad és befogadó fesztivált, miközben közösségépítésből is példát mutatnak. A Napunk mátyusföldi régiós kiszállását az Alsószeli Jurtanapok bemutatásával indítjuk.

Jozef Lengyel természetőr szerint az izsai mákfüggő hattyúk ügyében nagyobb kár keletkezett a természetben, mint a termésben. A hattyúk tucatjával pusztultak el a térségben, és ezeknek a védett állatoknak az eszmei összértéke szerinte sokkal magasabb, mint a helyi agrárvállalkozót ért kár összege.

Úgy tűnik, az Izsa és Pat közötti mákföldön tanyázó, drogfüggővé vált hattyúk nagyobb része átállt a kevésbé toxikus pipacsra, vagyis a vadmákra, ami bizakodásra ad okot. Ezt Jozef Lengyel zoológus, az állami természetvédelmi hivatal munkatársa erősítette meg a Napunknak.

Csécsen 15–20 éve a hosszanti telken elöl a parasztházban laktak a nagyszülők, akik jellemzően magyarul beszéltek, mondja Tamáska Máté építészetszociológus. Hátul építkeztek a gyerekek valamikor a ’80-as, ’90-es években, ők még magyarul beszéltek a szüleikkel, de egymás között már szlovákul. Az unokák viszont már csak szlovákul értettek. A telekhatár a kétezres évek elején egyben a nyelvhatár is lett a nagyszülők és az unokák között, teszi hozzá a szakértő.