Jozef Lengyel természetőr szerint az izsai mákfüggő hattyúk ügyében nagyobb kár keletkezett a természetben, mint a termésben. A hattyúk tucatjával pusztultak el a térségben, és ezeknek a védett állatoknak az eszmei összértéke szerinte sokkal magasabb, mint a helyi agrárvállalkozót ért kár összege.

Úgy tűnik, az Izsa és Pat közötti mákföldön tanyázó, drogfüggővé vált hattyúk nagyobb része átállt a kevésbé toxikus pipacsra, vagyis a vadmákra, ami bizakodásra ad okot. Ezt Jozef Lengyel zoológus, az állami természetvédelmi hivatal munkatársa erősítette meg a Napunknak.

N. Tóth Anikó díjnyertes meséjéből készült „öko-mesejátékot” állított színpadra a Komáromi Jókai Színház. Nem kell megijedni: A kacagó királykisasszony egyáltalán nem egy szájbarágós iskoladráma. A kicsik egy szórakoztató, ugyanakkor gondolkodásra késztető, színes-szagos mesén keresztül ismerkedhetnek meg a környezettudatosság alapjaival, írja az előadásról Kacsinecz Krisztián.

Nem körvonalazódik megoldás az izsai mákfüggő hattyúk esetében. Begyűjtésük túl költséges lenne, és nem is lenne őket hova elszállítani. A szakemberek abban bíznak, le fognak állni a mákfogyasztással, ha bujább lesz a növényzet körülöttük.

Az izsai mákfüggő hattyúk esete nem egyedi: a túzokok és a vadnyulak is szeretik rágcsálni a mák szárát. A hattyúk emésztőrendszerét viszont tönkreteszi a mák. Fokozatosan legyengülnek, nehézkesen mozognak, röpképtelenné válnak, végül dehidratálódnak és elpusztulnak.