A Híd-platform szakadása sokkal árnyaltabb annál, mint ahogy azt az MKP-platform és Forró Krisztián pártelnök, valamint a párthoz közel álló sajtó igyekszik beállítani. A maradók sem értenek egyet Gyimesi György felvételével a Szövetség listájára, és azzal sem, ahogy az MKP-platform vezetősége a dominancia érdekében felrúgja a belső szabályokat.

Papp Z. Attila szociológus tapasztalatai szerint a Kárpát-medence országaiban nagyon hasonló problémákkal küzd a kisebbségi oktatás. Gond van az oktatáskutatás és a tankönyvek terén is. „Az oktatás fejlesztéséről nem lehet adatok nélkül beszélni, ha nincs adatgyűjtés automatikusan, akkor a rendszer és alrendszer szintű fejlesztésből nem lesz semmi. Jó esetben, helyi szinteken lehet fejlesztéseket végezni, ha olyan az iskola vezetése” – mondta a kutató.

N. Tóth Anikó díjnyertes meséjéből készült „öko-mesejátékot” állított színpadra a Komáromi Jókai Színház. Nem kell megijedni: A kacagó királykisasszony egyáltalán nem egy szájbarágós iskoladráma. A kicsik egy szórakoztató, ugyanakkor gondolkodásra késztető, színes-szagos mesén keresztül ismerkedhetnek meg a környezettudatosság alapjaival, írja az előadásról Kacsinecz Krisztián.

Csécsen 15–20 éve a hosszanti telken elöl a parasztházban laktak a nagyszülők, akik jellemzően magyarul beszéltek, mondja Tamáska Máté építészetszociológus. Hátul építkeztek a gyerekek valamikor a ’80-as, ’90-es években, ők még magyarul beszéltek a szüleikkel, de egymás között már szlovákul. Az unokák viszont már csak szlovákul értettek. A telekhatár a kétezres évek elején egyben a nyelvhatár is lett a nagyszülők és az unokák között, teszi hozzá a szakértő.