„Azon dolgozunk, hogy a Kompromisszummal megmutassuk, lehet ezt függetlenül csinálni” – mondja Pataki Tamás, az érsekújvári egyesület tagja. „Van egy olyan benyomásom, hogy sokakat, akik elkezdenek civilkedni, beszippant a politika. Nem magáért az ügyért csinálják, hanem egyfajta karrierépítésként. Persze lehet, hogy sokan belátják, hogy a politikán keresztül tudják megvalósítani a céljaikat” – teszi hozzá Pataki.

A kisebbségi helységnevek között külön fejezetet képeznek a ruszin nevek, amelyeket egy kormányrendelet szerint cirill betűkkel kell írni. A közlekedési minisztérium korábban tiltakozott ez ellen a megoldás ellen, arra hivatkozva, hogy a közúti jelzéseken csak latin betűs szövegek szerepelhetnek. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos megerősítette a Napunknak, hogy jöhetnek a cirill betűs táblák.

Márciustól 125-tel nő a kisebbségi települések száma Szlovákiában. Ezeknek a községeknek és városoknak a polgármesterei olyan új feladatokat kapnak, amelyekkel eddig nem volt tapasztalatuk, és több tucatnyi településen egy második kisebbségi nyelvet is bevezetnek. Három nyelvet (szlovák és két kisebbségi nyelv) használnak majd mintegy harminc településen.

Berényi József szerint az MKP-platformnak az volt a célja, hogy a Szövetségen belül egységesítsék a retorikát, ezért javasolták a platformok megszüntetését. „Az volt a válasz, hogy nem, szükség van a sokszínűségre. Ha így van, mi a saját értékrendünk alapján ki fogjuk mondani, mit gondolunk a dolgokról, és gondolom, majd ők is. Így meglesz a sokszínűség” – indokolta a platformelnök az MKP-sok hétvégi politikai nyilatkozatát.