„Azon dolgozunk, hogy a Kompromisszummal megmutassuk, lehet ezt függetlenül csinálni” – mondja Pataki Tamás, az érsekújvári egyesület tagja. „Van egy olyan benyomásom, hogy sokakat, akik elkezdenek civilkedni, beszippant a politika. Nem magáért az ügyért csinálják, hanem egyfajta karrierépítésként. Persze lehet, hogy sokan belátják, hogy a politikán keresztül tudják megvalósítani a céljaikat” – teszi hozzá Pataki.

A kisebbségi helységnevek között külön fejezetet képeznek a ruszin nevek, amelyeket egy kormányrendelet szerint cirill betűkkel kell írni. A közlekedési minisztérium korábban tiltakozott ez ellen a megoldás ellen, arra hivatkozva, hogy a közúti jelzéseken csak latin betűs szövegek szerepelhetnek. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos megerősítette a Napunknak, hogy jöhetnek a cirill betűs táblák.

Bukovszky László kormánybiztos jelentéséből az derül ki, hogy az önkormányzatok azért nem tesznek meg mindent a kisebbségi nyelvtörvényből fakadó kötelezettségeiknek, mert elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, másodsorban a szakképzett személyzet hiányára, harmadsorban pedig a szakmai segítség elmaradására. A kormánymegbízott azt tervezi, hogy kora tavasszal személyesen felkeresi az érintett önkormányzatokat, hogy segítsen.

Berényi József szerint az MKP-platformnak az volt a célja, hogy a Szövetségen belül egységesítsék a retorikát, ezért javasolták a platformok megszüntetését. „Az volt a válasz, hogy nem, szükség van a sokszínűségre. Ha így van, mi a saját értékrendünk alapján ki fogjuk mondani, mit gondolunk a dolgokról, és gondolom, majd ők is. Így meglesz a sokszínűség” – indokolta a platformelnök az MKP-sok hétvégi politikai nyilatkozatát.