Ha az EU nem oldja fel a forrásokat, akkor az a pénz nagyon fog hiányozni a magyar gazdaságnak. A Gemišt több szakértőt is megkérdezett, akik abban egyetértettek, hogy ha a magyar kormánynak más területről kell forrásokat elvonnia a kieső uniós pénzek miatt, azzal az egyébként is nehéz helyzetben levő egészségügy és oktatás kerülne még rosszabb helyzetbe.

„Nem szeretném azt a trivialitást ismételgetni, hogy Orbán János Dénes kínos léptékű lojalitása milyen bokázásokkal, sefteléssel, behódolással, megalázkodással vezetett el a díjig. Pitiáner korszak pitiáner ügyei” – írja Parászka Boróka. „De nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a kultúra, ami ellen ez a hatalom ma minden eszközt bevet, él és kiváló teljesítményt nyújt. Nincs magyar sajtó, nincsenek valódi kritikai rovataink, de tudatosítsuk a tényt: a magyar kortárs próza Erdélyben is, Magyarországon is fontos, mások által el nem végzett feladatokat látott és lát el” – teszi hozzá.

Minél mélyebbé vált a magyar kultúra válsága, Erdélyben annál meghatározóbb jelenségek születtek, véli Parászka Boróka. „Nem az Előretolt Helyőrség-szerű lobbicsoportokra, pénzkijáró egyletekre, önérdekérvényesítő véd- és dacszövetségekre gondolok” – fűzi tovább a publicista. Többek közt Tompa Andrea és Selyem Zsuzsa köteteit emeli ki, melyek azok számára is újszerűvé tették az erdélyiséget, akiknek egyébként semmilyen kötődésük nincs Erdéllyel.

Magyarország szigorúbban kezeli a nem- és névváltoztatást, mint Szlovákia. Ott a nem hivatali megváltoztathatatlansága mellett a nevet sem lehet megváltoztatni. A most második olvasatba utalt szlovák javaslat pedig csak a születési számra vonatkozik. A név továbbra is megváltoztatható, a névről és vezetéknévről szóló törvény szerint nemváltás miatti névváltoztatáshoz nem kell külön engedély, orvosi szakvéleményt viszont csatolni kell hozzá.