A legfrissebbek a következő témából: Kisebbségek
Nemzeti kisebbségnek ismerhetik el a vietnami közösséget Szlovákiában. Az igazságügyi minisztérium javaslata jelenleg tárcaközi egyeztetésen van.
Miroslav Popper pszichológus szerint jelenleg nincs nagy szlovák–magyar feszültség, különösen a fiatalok körében. „Szerencsére a szlovákok és a szlovákiai magyarok között a közéletben és a politikai diskurzusban nincs feszültség, az együttélés többé-kevésbé problémamentes” – mondta a Napunknak. „A kutatásunkban részt vevő, túlnyomórészt fiatal válaszadók nem látják negatívan ezeket a kapcsolatokat, és ez reményt ad a jövőre nézve, hogy inkább javulni fog a helyzet, mintsem romlani.”

„Minimum az Osztrák–Magyar Monarchia korszaka óta vannak etnikai ellentétek a szlovákok és a magyarok között” – mondta a Napunknak Miroslav Popper pszichológus. A szlovák–magyar kapcsolatok jelenlegi szintje a kutatásban résztvevők tanúsága szerint túlnyomórészt semleges – teszi hozzá.

A kormány elfogadta az új kisebbségi helységnévlistát, 763-ra nő a kisebbségi települések száma. Az eddigi 20 százalékos küszöb helyett az új rendelet 15 százalékkal számol, és ennek alapján határozza meg a kisebbségi települések jegyzékét, így az 125 településsel bővül. Ebből 88 ruszin, 63 roma, 5 magyar és 1 német.

Több mint fél éves várakozás után szerdán elfogadhatja a kormány az új kisebbségi településlistát. A rendelet a legutóbbi népszámlálás alapján sorolja fel azokat a településeket, amelyeken használható a kisebbségi nyelv. Bukovszky László kormánybiztos hivatala már tavaly nyáron kidolgozta a jogszabályt, ám az mostanáig nem került a kormány elé.
Tamás Gáspár Miklós szövegei megmutatták, hogyan vannak egymásra utalva az úgynevezett határon túli területek és Magyarország. Miért elválaszthatatlanok ezek a kulturális, szimbolikus és politikai terek különállásukban is – írja Parászka Boróka véleménycikkében.