A legfrissebbek a következő témából: Beneš-dekrétumok, Kisebbségek, Külügyminisztérium, Rastislav Káčer, Szijjártó Péter

A kormány elfogadta az új kisebbségi helységnévlistát, 763-ra nő a kisebbségi települések száma. Az eddigi 20 százalékos küszöb helyett az új rendelet 15 százalékkal számol, és ennek alapján határozza meg a kisebbségi települések jegyzékét, így az 125 településsel bővül. Ebből 88 ruszin, 63 roma, 5 magyar és 1 német.

Több mint fél éves várakozás után szerdán elfogadhatja a kormány az új kisebbségi településlistát. A rendelet a legutóbbi népszámlálás alapján sorolja fel azokat a településeket, amelyeken használható a kisebbségi nyelv. Bukovszky László kormánybiztos hivatala már tavaly nyáron kidolgozta a jogszabályt, ám az mostanáig nem került a kormány elé.
Tamás Gáspár Miklós szövegei megmutatták, hogyan vannak egymásra utalva az úgynevezett határon túli területek és Magyarország. Miért elválaszthatatlanok ezek a kulturális, szimbolikus és politikai terek különállásukban is – írja Parászka Boróka véleménycikkében.
Felszólítjuk Szlovákia külügyminiszterét, Rastislav Káčert, hogy tisztelettel beszéljen a magyarokról! – írta hivatalos Facebook-oldalán Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
A kisebbségi intézményrendszer most nagyon hiányos, ami sok gyakorlati problémát okoz, és hosszú távon negatív hatással van a kisebbségek létezésére – véli Fiala-Butora János. A kisebbségek akkor tudnak aktívan dolgozni az előrelépésen, ha megszületnek a szükséges önkormányzati szervek.
“Álságosnak tartom, amikor a szlovák politikai szereplők Orbánra mutogatva próbálják megindokolni a szlovákiai magyarok jogkorlátozását Szlovákiában” – mondja a Napunknak Fiala-Butora János. A jogász úgy véli, minél inkább a háttérbe szorulnak a szlovákiai magyarok igényei és érdekei a szlovákiai politikai színtéren, annál inkább Orbán felé kényszerülnek fordulni azok is, akik ezt egyébként nem tennék.