Napunk

Szeretne hozzászólni vagy hibát talált? Kérem, küldjön üzenetet az alábbi címre: napunk@napunk.sk.

A legfrissebbek a következő témából: ENSZ, Globális felmelegedés, Környezetvédelem

2024. március 30-ig kellene megalakulnia a Duna Menti Nemzeti Parknak, ami az ország tizedik nemzeti parkja lenne, és az első olyan, amely síkságon terül el. A természet- és tájvédelmi törvény módosítását, amely kötelezné a kormányt a park megalakítására, a Jaromír Šíbl OĽaNO-s képviselő és más független képviselők köré tömörülő képviselői csoport nyújtotta be a parlamentben. Ha a parlament jóváhagyja a módosítást, az még nem jelenti automatikusan a nemzeti park létrehozását, ugyanis azt a kormánynak kell jóváhagynia.

A dunai mesterséges árvizekkor nagyobb vízhozamra van szükség, legalább 120 köbméter/másodpercre az áradás csúcspontján, és nem elég a jelenlegi három nap – mondja Tomáš Kušík, a BROZ elnöke. Méltányolja a képviselők és a minisztérium kezdeményezését egy nemzeti park kialakításáról. „Természetesen a nemzeti parkká nyilvánítás nem jelenti azt, hogy minden megoldódott, de hiszek abban, hogy egy nemzeti parkban a dolgok nagyobb prioritást kapnának” – teszi hozzá.

„Ha nem akarjuk, hogy a nemzeti park fogalma devalválódjon, akkor csináljunk belőle természetvédelmi parkot, fejleszthetjük a területet, és 30 év múlva meglátjuk, hogy alkalmas-e arra, hogy nemzeti park legyen” – mondja a Duna Menti Nemzeti Park ötletéről Juraj Vysoký a Prales Polgári Társulástól. Elismeri, hogy szükségünk van egy alföldi nemzeti parkra, de a védelem kategóriáját a tartalomhoz kell igazítani. “Ha egy nemzeti park esetében a mércét egy nagy beavatkozásmentes zónaként határozzák meg, azaz 50 és 75 százalékot meghaladó mértékben, akkor ezt be kellene tartanunk. Ez a Duna menti területeken nem lehetséges” – teszi hozzá.