A kisebbségi helységnevek között külön fejezetet képeznek a ruszin nevek, amelyeket egy kormányrendelet szerint cirill betűkkel kell írni. A közlekedési minisztérium korábban tiltakozott ez ellen a megoldás ellen, arra hivatkozva, hogy a közúti jelzéseken csak latin betűs szövegek szerepelhetnek. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos megerősítette a Napunknak, hogy jöhetnek a cirill betűs táblák.

Bukovszky László kormánybiztos jelentéséből az derül ki, hogy az önkormányzatok azért nem tesznek meg mindent a kisebbségi nyelvtörvényből fakadó kötelezettségeiknek, mert elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, másodsorban a szakképzett személyzet hiányára, harmadsorban pedig a szakmai segítség elmaradására. A kormánymegbízott azt tervezi, hogy kora tavasszal személyesen felkeresi az érintett önkormányzatokat, hogy segítsen.

Márciustól 125-tel nő a kisebbségi települések száma Szlovákiában. Ezeknek a községeknek és városoknak a polgármesterei olyan új feladatokat kapnak, amelyekkel eddig nem volt tapasztalatuk, és több tucatnyi településen egy második kisebbségi nyelvet is bevezetnek. Három nyelvet (szlovák és két kisebbségi nyelv) használnak majd mintegy harminc településen.

Berényi József szerint az MKP-platformnak az volt a célja, hogy a Szövetségen belül egységesítsék a retorikát, ezért javasolták a platformok megszüntetését. „Az volt a válasz, hogy nem, szükség van a sokszínűségre. Ha így van, mi a saját értékrendünk alapján ki fogjuk mondani, mit gondolunk a dolgokról, és gondolom, majd ők is. Így meglesz a sokszínűség” – indokolta a platformelnök az MKP-sok hétvégi politikai nyilatkozatát.