A szélsőséges hőség és az aszály is hatással lesz az idei gabonatermésre

Az idei gabonatermést Szlovákia egész területén befolyásolják a jelentős időjárási változások, főleg a szélsőséges hőség és a csapadékhiány – jelentette ki pénteken Samuel Vlčan mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.

Illusztrációs felvétel – TASR

A tárcavezető hangsúlyozta: Szlovákia hosszú távon önellátó a gabonából, szerinte ezt az értéket jobban tudatosítanunk kellene ezekben a nehéz időkben.

Arról is beszélt, hogy intézkedéseket kell hozni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. Ez főleg a szárazság elleni küzdelmet jelenti, amivel kapcsolatban a tárca ősszel egy szakmai anyagot fog benyújtani a kormánynak.

Vlčan elmondta: az időjárás ingadozásai sok helyen felgyorsították a gabona érését, ami gyakran kiégett. Az aratás a Komáromi járásban kezdődött a legkorábban, június közepén, Kysuca környékén viszont csak augusztus második felében aratják le a termést.

Idén 410 ezer hektáron termesztettek búzát, ez 53 ezer hektárral több, mint tavaly. A mezőgazdasági tárca 2,2 millió tonna össztermésre számít. Ez a hozam alacsonyabb lesz a tavalyinál, ugyanakkor meghaladja a 2017-2021 közötti ötéves átlagot.

A miniszter Emil Machóval, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnökével közösen tekintette meg az aratási munkákat. Meglátogattak egy mezőgazdasági családi vállalkozást is a Rimaszombati járásban. (tasr)

Szeretne hozzászólni vagy hibát talált? Kérem, küldjön üzenetet az alábbi címre: [email protected].

A legfrissebbek a következő témából: Mezőgazdaság

Az időjárás viszontagságai ellenére idén átlagon felüli hektárhozamot érnek el a gazdák. Az alacsony felvásárlási árak miatt sokan mégis veszteséggel zárhatják az évet, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a gabona alacsony árára való tekintettel olcsóbb lesz a kenyér, mondja Antal Zoltán gömöri gazda.

Július 20-án és 21-én zajlottak a birtoklátogatások a Határon túli magyar birtok kategória jelöltjeinél Dunaszerdahelyen, Csallóközaranyoson és Fűrön. Az elismert magyarországi mezőgazdasági szakemberekből összeállított zsűri a két nap alatt minden jelölthöz ellátogatott.

A vízgazdálkodási vállalat a Napunk rendelkezésére bocsátotta a Tajba természetvédelmi rezervátum tartós vízellátását biztosító csatorna tervét. A csatorna a Szomotori-kanálison létesített vízszintszabályozó szivattyúállomástól vezetne a rezervátumba.

A gömöriek a bolgárkertészek hatására kaptak rá a paradicsom fogyasztására, és a helyiek eltanulták a zöldségtermesztési módszereiket is. Rimaszombatban a rendszerváltás után is a bolgárkertészek módszereivel működtették a kertészetet. A későbbi generációknak viszont ezt a tudást az itteniek nem adták tovább.

Ha nem lettek volna itt bolgárkertészek, talán nem honosodik meg a fóliázás Dél-Szlovákiában. A legenda szerint a bolgárok a törököktől lesték el a zöldségtermesztés fortélyait, majd ezt a tudást elvitték magukkal a Balkán és a Habsburg Birodalom különböző tájaira. Tevékenységük nyomai máig velünk vannak.

Ha például valaki leáll a permetezéssel, a következő évben biztos, hogy több lesz a növényein a levéltetű, mondja Szomorú Miklós az ökotudatos kertészkedésről. De aztán lassan visszatérnek a katicák, meg az egyéb rovarok, amelyek megtizedelik a levéltetveket. Ki kell várni, hogy visszaálljon az az ökológiai rendszer, ami az ilyen-olyan vegyszerek alkalmazása miatt felbomlott, int türelemre a kertész.