Szeretne hozzászólni vagy hibát talált? Kérem, küldjön üzenetet az alábbi címre: [email protected].
A legfrissebbek a következő témából: Történelem, Trianon
Magyar volt vagy szlovák? Tessedik Sámuel maga vallja be, hogy majdnem teljesen elfelejtett szlovákul. Ebből, valamint abból, hogy a magyar nyelvet is csak felsőfokú tanulmányai során sajátította el tökéletesen, arra következtethetünk, hogy Tessedik valószínűleg a németet tartotta saját domináns nyelvének.
Az első Csehszlovák Köztársaság idején a szlovákiai magyar társadalom vagyoni, felekezeti, területi, osztály vagy politikai-ideológiai szempontból rendkívül változatos volt. Az a ma olyan gyakran felvetődő kérdés, hogy egyetlen vagy több párt képviselje-e a magyar kisebbséget, fel sem vetődött. A szlovákiai magyar politikát természetes módon a pluralitás jellemezte, írja Simon Attila történész.
Hadik András az európai hadtörténetet egy új kifejezéssel, a huszárcsínnyel gazdagította, a magyarok és a szlovákok történelmét pedig egy újabb közös fejezettel, amelynek nem kellene vita tárgyát képeznie. Ez lehetne Hadik utolsó huszárcsínye, írja Roman Pataj a tábornagyról.
Bél Mátyás az iskolapéldája azoknak a történelmi Magyarországon élt jeles személyiségeknek, akik esetében a kérdés, hogy magyar volt-e vagy szlovák, értelmezhetetlen. Azt, hogy néhány történész öntudatos szlovákként hivatkozik rá, míg a határ túloldalán más azt bizonygatja, hogy Bél márpedig echte magyar volt, ő maga valószínűleg elutasítana. Számára sokkal fontosabb volt a politikai-területi alapú hovatartozás, semmint a nyelvi-etnikai identitás.
Már online is olvashatóak a Napunk és a Denník N második mítoszromboló történelmi magazinjának cikkei. Hőseink olyan történelemformáló személyiségek, akiknek a magyar és a szlovák múlthoz is fontos közük van. Nem lehet mindig eldönteni, hogy a mai fogalmaink szerint inkább magyarnak vagy szlováknak tekinthetőek-e. Közös vonásuk, hogy történetüket mítoszok lengik körbe, ezek pedig megtéveszthetik a hétköznapi embert.
Megnyitják hamarosan a mexikói Yucatán-félszigeten fekvő maja romváros, Chichén Itzá eddig elzárt részét a turisták előtt – közölte hétfőn Diego Prieto, az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) igazgatója sajtótájékoztatóján.