A legfrissebbek a következő témából: Ésik Sándor, Trianon
A száz évvel ezelőtt megkötött lausanne-i béke élénken foglalkoztatta a Trianon utáni magyarságot. Voltak, akik azt remélték, a trianoni határokat is felülvizsgálhatják, ám a korabeli sajtó egy része belátta, hogy inkább az Antanton belüli hatalmi viszonyok átrendeződéséről volt szó.
Száz évvel ezelőtt született meg az a népszövetségi határozat, amelynek köszönhetően a csehszlovák megszállás alatt álló Somoskő és Somoskőújfalu visszatérhetett Magyarországhoz. Krepuska Géza orvosprofesszor, a környék legnagyobb birtokosa is hozzájárult közvetve ahhoz, hogy a nemzetközi szervezet Magyarország javára döntött, de az alakja köré szőtt legendának nincs sok köze a valósághoz.
„Súlyos, feloldhatatlan ellentmondás feszül aközött, hogy a magyar politika és a magyar oktatás is a trianoni békeszerződést mélyen egyoldalúnak és igazságtalannak tartja, most viszont a magyar kormány egy ugyanilyen mélyen egyoldalú és igazságtalan megoldást kíván objektíve helyesnek és igazságosnak eladni – más kontójára” – mondta a Napunknak Ungváry Krisztián történész arról az elképzelésről, hogy Ukrajnának területeket kellene átengednie a békéért.
A magyar jobboldalon és szélsőjobboldalon egyre többen mondják, hogy Ukrajnának területeket kellene feláldoznia a békéért, hiszen szerintük Magyarország is vállalt ilyen áldozatot Trianonban. Ungváry Krisztián történész arra figyelmeztet, „amennyiben ez lenne az analógia, akkor éppenséggel a »mindent vissza« és a »nem, nem soha« jelszavak azok, amelyek magyar szempontból érvényesek lehetnek a mostani Ukrajna integritásának kérdésében.”
Csütörtökön este 7 órától látható az M5 műsorán Laczkó Sándor új ismeretterjesztő dokumentumfilmje, a „Ha elmentem a dóm kapuja előtt”. Az ötven perces film azt járja körül, hogyan zajlott le az 1918/19-es impériumváltás Kassán.
Romsics Ignác történész ma is csak egy-két olyan kollégát tart számon szlovák és román szakmai körökben, aki hajlandó elismerni, hogy a trianoni döntés etnikai szempontból nem volt teljesen korrekt. A történész a Napunk beszélgetőestjén elmondta, ebben a kérdésben nem lesz soha egyetértés az utódállamok történészei és a magyar történészek között.