A haciendaügy újabb állomása – a rendőrség a 152 panziós projekt csaknem felét vizsgálja

A rendőrség csaknem a felét vizsgálja annak a 152 projektnek, amelyek az elmúlt években sikeresek voltak az ún. panziós pályázaton. A pályázatot 2015-ben hirdették meg az egyszínű Smer-kormány idején. Az Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) keresztül a nyertes projektek közel 90 millió euró támogatást kaptak.

„A rendőrség több mint 70, ezzel a pályázattal összefüggő ügyet vizsgál az Európai Ügyészség (EPPO), az ügyészségek, az állampolgárok, valamint saját tevékenysége alapján” – erősítette meg Roman Hájek, az országos rendőrkapitányság szóvivője. Néhány esetben az EPPO maga felügyeli a nyomozást.

Az európai pénzekből olyan szálláshelyeket kellett volna létrehozni, amelyek turistákat vonzanak a régiókba. A valóság azonban sok esetben egészen más. A támogatásoknak köszönhetően magánjellegű haciendák épültek, a nyilvánosság elől elzárt vagy csak magánjellegű utakon megközelíthető telkeken.

Hétköznapi emberek ezeken a szálláshelyeken nem tudnak megszállni. Vagy nem tudják megközelíteni őket, vagy nem is tudnak róluk, és ami a legfontosabb, hogy ezek a létesítmények valójában nem is nyújtanak efféle szolgáltatást.

A rendőrség az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértése, valamint a közbeszerzés és nyilvános árverés során elkövetett visszaélések gyanúját vizsgálja.

Állítólag nem rendszerszintű hibáról van szó

Az elmúlt hónapokban a média és az ellenzék is felhívta a figyelmet arra, hogy a turisztikai támogatásokat magáncélokra használják fel, ami arra késztette a PPA-t, hogy ellenőrizze azokat a projekteket, amelyek még „aktívak” voltak – a támogatást igénylők kötelesek öt évig üzemeltetni a szálláshelyeket. A PPA a mezőgazdasági minisztérium alá tartozik, és kulcsszerepet játszik a gazdálkodók támogatásában, mivel a támogatásokon keresztül befolyásolni tudja versenyképességüket.

Fél évvel a vizsgálat után ismertek az ellenőrzés eredményei. Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter és Marek Čepko, a PPA igazgatója a múlt hét végén közölték, hogy az 53 „aktív” projekt közül hat esetében folyik büntetőeljárás. A legtöbb ezek közül olyan projekt, amelyre korábban a média is felhívta a figyelmet.

Hat a 152-ből nem tűnt nagy számnak. A miniszter és a PPA vezetése is elutasította, hogy rendszerszintű hibáról lenne szó. „A rendszer működik, és az európai támogatásokkal való visszaélést nem tűrjük meg” – jelentette ki Takáč. Ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a jövőben hasonló pályázatot már nem fognak meghirdetni.

Miután kiderült, hogy a projektek felét a rendőrség vizsgálja, a PPA igazgatója már nem beszélt arról, hogy ezt rendszerszintű hiba bizonyítékaként értékeli-e. Richard Takáč mezőgazdasági miniszter a Ta3 televízióban hétfőn megismételte, hogy egyéni hibákról van szó a pályázók részéről.

Čepko és Takáč továbbra is azt állítja, hogy a PPA úgy működik, ahogy kell, és olyan esetekben jár el, amelyekben el kell járnia. Érveiket a panziós pályázat számaival is igyekeztek alátámasztani. A 152 projekt közül ugyanis 65 esetben szerződésbontás történt. Az azonban továbbra sem világos, hány esetben történt ez a PPA kezdeményezésére. Ha a pályázó nem teljesíti a projektet, az ügynökség felbonthatja a szerződést, de az is előfordulhat, hogy a pályázó dönt így.

Ugyancsak nem egyértelmű, hogy hány esetben kezdeményezett maga a PPA büntetőeljárást. Čepko ezekre a kérdésekre nem válaszol.

A projektek ellenőrzése akár feljelentéshez is vezethet. Ha az ellenőrök súlyos hibákat, hiányosságokat találnak, csalás gyanújával tesznek bejelentést. Ezután egy másik részleg kiértékeli a probléma súlyosságát. Az országos rendőrkapitányság közleménye alapján nem úgy tűnik, hogy a vizsgálatokat maga az ügynökség indította volna. A miniszter és a PPA vezetése csupán annyit mondanak, hogy az ügynökség teljes mértékben együttműködik a bűnüldöző hatóságokkal.