A közös ebédet és kávézást a kollégákkal nem pótolja egy videóhívás. Fiatalok beszámolója az otthoni munkavégzés árnyoldalairól

A Covid-járvány megmutatta, hogy az otthoni munkavégzés számos előnnyel járhat. Sok alkalmazott értékelte a nagyobb rugalmasságot, több időt a hobbira, vagy azt, hogy jobban össze tudta hangolni a szakmáját a családi élettel. Mások azonban küzdöttek a társadalmi elszigeteltséggel és a koncentrációhiánnyal, és elmosódott a határ a karrierjük és a szabadidejük között. Négy fiatalt interjúvoltunk meg, akik úgy vélik, az irodában tartott megbeszélés nem idejétmúlt.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A huszonhat éves Jirka szeptember óta tanít a líceum humán és társadalomtudományi tanszékén, amelyet a prágai Futurum Középiskola keretében hoztak létre.
Tanárként két tantárgyért felel – az egyik a médiára és kommunikációra, a másik az új technológiákra és a mesterséges intelligenciára összpontosít. Mindkettőt két osztályban tanítja, így hetente nyolc órát tölt a diákokkal, három napra elosztva: kedden, szerdán és csütörtökön.
Egyelőre élvezi új munkáját, különösen azért, mert – más szakmai tevékenységeivel ellentétben – nem a virtuális térben történik. „Ez az egyik oka annak, hogy elvállaltam. Társaságkedvelő ember vagyok, szeretek emberekkel beszélgetni, és a videóhívások véleményem szerint soha nem fogják teljesen helyettesíteni a közvetlen kapcsolatot” – mondja a fiatal szabadúszó (olyan személy, aki egyéni szerződések alapján, nem pedig egyetlen cég alkalmazottjaként dolgozik különböző ügyfeleknek – a szerk. megj.).
A tanítás mellett kisebb munkákkal keres pénzt – közösségi média kezelése, hírlevelek írása vagy podcastok moderálása. Heti két napon egy fenntarthatósággal foglalkozó holland nonprofit szervezet marketing ügyeit intézi.
A teljes nemzetközi csapat kizárólag távmunkában dolgozik. Extrovertált természete ellenére Jirkának el kellett fogadnia az otthoni munkavégzést. Amikor nincs beütemezett hívása, megpróbálja legalább egy kávézóba vagy tanulószobába vinni a számítógépét.
„Múlt héten délelőtt például a könyvtárban dolgoztam, majd ebédelni mentem az iskolai kollégáimmal, délután pedig tanítottam. Az egész napot produktívan töltöttem, a többi projektemre koncentrálhattam, de ugyanakkor volt időm szocializálódni és pihenni” – dicsekszik.
Az első munkanapjától hozzászokott az otthoni munkavégzéshez. A gimnáziumban cikkeket írt videójátékokról különböző weboldalaknak, ennek köszönhetően még az érettségi vizsga előtt az akkor induló technológia-orientált CzechCrunch portál szerkesztője lett.
„Sokáig nem volt irodánk, ami akkoriban nem zavart annyira. Tanulmányaim alatt sok társasági interakcióm volt” – idézi fel Jirka.
A fordulópont két évvel ezelőtt jött el, amikor Amszterdamban befejezte a mesterképzését.

Tizenkét óra a képernyő előtt és szorongás a csendtől
Állást kapott a fent említett nonprofit szervezetnél, de ugyanakkor továbbra is otthonról dolgozott egy cseh tech weboldalnak. Gyakran engedett a munkamániának, és ezt a társasági élete is érezhetően megsínylette.
„Fizikailag Hollandiában, de mentálisan teljesen máshol voltam. Fokozatosan rájöttem, ahhoz, hogy az otthoni munka működőképes legyen, vigyázni kell, hogy ne felejtsük el fenntartani a társasági kapcsolatokat – akár kollégákkal, barátokkal vagy egy barátnővel” – figyelmeztet.
A motivációt és a lelkesedést számára a fizikai aktivitás segíti fenntartani, ezért jár crossfit edzésekre. Azonban a hosszú, magányosan eltöltött órákat olykor még a mozgás sem tudja ellensúlyozni. „A legrosszabbul akkor érzem magam, amikor sportolás után reggel leülök a számítógéphez, estig ott maradok, majd lefekszem. Alig beszélek két emberrel egész nap, például váltok néhány mondatot a baristával egy kávézóban. Ez nagyon kevés.”




















