Napunk newsfilter: Machala nem George Clooney, de a KKA-t azért könnyedén megszerezte
1. Machala´s 11, avagy lehajolni az apróért. 2. Furcsa szelek fújnak Tusványoson.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk
Kedves Olvasók! A nyári szünetben előfordulhat, hogy egy-egy nap kevesebb eseményhez írunk jegyzetet. A newsfilter eredeti terjedelmében szeptembertől jelentkezik újra. Tartsanak velünk nyáron is!
1. Machala´s 11, avagy lehajolni az apróért
A cél a Kisebbségi Kulturális Alap leuralása. A módszer egyszerű és nagyszerű: felderíteni a gyengeségeket, és kihasználni azokat. Nemcsak a technikai réseket a pajzson, hanem az emberi tényezőt is. Az eredmény: totális győzelem, meghunyászkodó kisebbségek, és a kontroll megszerzése majdnem 9 millió euró felett.
Oké, Lukáš Machala nem egy George Clooney a híres amerikai heist-filmből, de ha hitelt lehet adni a gyanúnak, hogy az ő embere kerülhetett a Kisebbségi Kulturális Alap élére, akkor a filteríró emeli kalapját. Mert így kell elrabolni egy meggyengült kisebbségi intézményt a kisebbségtől. Nem valami fifikás mestertervvel, hanem kihasználva a bizonytalanságot és a köldöknézést.
Mi történt? A Kisebbségi Kulturális Alap papíron azért jött létre, hogy egy önálló, független intézményhez kerüljenek a kisebbségi kultúrára szánt támogatások, és a kisebbségeknek is legyen beleszólása abba, hogyan osztják szét a pénzt, depolitizálva a folyamatot.
Ami papíron jól hangzott, az a gyakorlatban azért nem volt zökkenőmentes, de a KKA többé-kevésbé azért eleget tett a hozzá fűződő elvárásoknak. Annak dacára is, hogy a kisebbségi kulturális közeg nem békés, egymást cukorkával kínáló kosárfonó nyugdíjasok gyülekezete, és a háttérben bizony mindenféle érdekcsoportok feszültek egymásnak a támogatásokért.
Mikor Martina Šimkovičová kulturális miniszter lett, sokan aggódtak amiatt, hogy ő és szürke eminenciása, Lukáš Machala majd más kultúratámogató intézmények mellett a KKA-t is bekebelezi, végül azonban megmaradt az önálló Kultminor. De naivak voltak azok, akik azt hitték, hogy a minisztérium vezetése önként, jó szándékból lemond valaminek a leuralásáról, aminek bekebelezéséhez minden eszköze megvan.
S ha most hiszünk a szemünknek, akkor ez bizony így történt. Márpedig miért ne hinnénk, hiszen arra, hogy az új igazgatót látványosan megbundázva, de jogilag tisztának tűnően választották meg, számtalan jel utal.
