Magyarok és szlovákok: együtt és egymás ellen. Összegyűjtöttük a magyar–szlovák közös múlt legsötétebb és legfényesebb pillanatait
Melyek voltak a közös magyar–szlovák történelem legfényesebb és legsötétebb epizódjai? A Napunk és a Denník N cikksorozatából kiderül.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Andrej Hlinka, a korabeli szlovák politika egyik legfontosabb képviselője 1918-ban kijelentette, a szlovákok ezeréves házassága a magyarokkal nem sikerült. „Szakítanunk kell.” A szlovákok akkor a cseheket választották, hogy közös államot alapítsanak velük. De Hlinkának nem lett igaza: a szlovák–magyar házasság nem ért véget, csak megváltoztak a szerepek.
A szlovákok azóta is több százezer magyarral élnek együtt egy közös államban, és Szlovákiát ezer szál köti Magyarországhoz is. Az is változatlan, hogy a szlovák–magyar viszony továbbra is erősen hullámzó: van, amikor idillinek tűnik, máskor súlyos konfliktusok terhelik. Hunčík Péter pszichiáter és író, a Határeset című regény szerzője, a szlovák–magyar kapcsolatok egyik legkiválóbb ismerője szokta mondani, hogy e két nemzet nagy szerencséje, hogy nincsenek közös tömegsírjaink. Ennél tovább is mehetünk: ennek a most már jóval több mint ezeréves házasságnak a túlnyomó része békességben és egyetértésben telt. Ez is kellett ahhoz, hogy ilyen sokáig bírjuk egymás mellett.
Hat negatív, négy pozitív
Amikor összeállítottuk ennek a magazinnak a témáit, mégis úgy alakult, hogy együttélésünk történetének hat negatív és négy pozitív epizódja került bele. Talán azért is, mert a negatív időszakok jobban beleégnek az emlékezetbe. De fontos hangsúlyozni, hogy a mérleg mégis a békés együttélés oldalára billen.
Kimaradtak a magazinból olyan események, mint a trianoni békeszerződés vagy a bécsi döntés utáni határmódosítások – ezekben ugyanakkor nem annyira a magyarok és a szlovákok, hanem a nagyhatalmak játszottak döntő szerepet.
A szlovák–magyar történelmi mítoszokat feldolgozó magazinsorozatunknak ez már a negyedik darabja. Ezúttal is a legjobb magyar és szlovák történészekkel dolgoztunk együtt, hogy mindkét oldal perspektíváit közvetíteni tudjuk, a legújabb tudományos eredményekkel összhangban. Ezúton is köszönjük a segítséget Roman Holecnek, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatójának és a Comenius Egyetem professzorának, valamint Demmel Józsefnek, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az NKE Közép-Európa Kutatóintézete kutatójának.
Előző magazinjaink
Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról: a Napunk és a Denník N első kétnyelvű magazinjának cikkei
Magyar volt vagy szlovák? A Napunk és a Denník N második kétnyelvű magazinjának cikkei
Miért kevertek a kultúráink? A Napunk és a Denník N harmadik kétnyelvű magazinjának cikkei
Több száz iskola kapta meg
Ahogy legutóbb, most is a magyarországi Történelemtanárok Egyletével működtünk együtt, akiknek hálásak vagyunk a remek összmunkáért. Magazinunkat ezúttal is több száz szlovák, szlovákiai magyar és magyarországi iskolába postázzuk, ingyenes oktatási segédanyagként.
Az is közös ebben a két országban, hogy az oktatás az elmúlt időszakban nem tartozott a politikusok prioritásai közé. A műveletlenség pedig semmiképp nem járulhat hozzá a nemzetek közötti jobb kapcsolatokhoz. Ennek a magazinnak a nem titkolt célja, hogy a történelmi ismeretek szakszerű közvetítésével segítse, hogy a jövőben is a fényes epizódok domináljanak a kapcsolatainkban. Ezért tesszük közzé a magazin cikkeit most online is.
Ennek az újságnak az ötletét a magyarországi Történelemtanárok Egyletével közösen dolgoztuk ki, és részben az Európai Unió finanszírozza. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.
