A magyarosítás csúcspontján (Magyarok és szlovákok: együtt és egymás ellen 3.)
A szlovák gimnáziumok és a Matica slovenská bezárása a 19. század utolsó harmadában bonyolult folyamatok eredménye volt.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Ez a cikk eredetileg a Napunk és a Denník N Magyarok és szlovákok: együtt és egymás ellen című magazinjában jelent meg
Magyarországon 1874-75-ben bezártak három szlovák tannyelvű gimnáziumot és a Matica slovenská kulturális egyesületet. Ez a durva szlovákellenes intézkedéssorozat a szlovák–magyar kapcsolatok történetének egyik leginkább neuralgikus pontjaként él a történelmi emlékezetben – elsősorban a szlovák oldalon. Magyar oldalon viszont korántsem ennyire ismert és emlegetett történetről van szó.
Nem volt ezeréves elnyomás
A szlovák oldalon gyakran találkozhatunk sematikus és leegyszerűsítő megközelítéssel a magyarosítás témájában. Erre példa az „ezeréves elnyomás” mítosza is, amellyel magazinunk egyik korábbi számában részletesen foglalkoztunk, és amelyet már a komolyan vehető szlovák történészek is történelmietlen mítoszként tartanak számon.
Az 1874-75-ös események egyértelműen a magyarorsítási törekvések legsúlyosabb epizódjai közé sorolhatók, fontos viszont látni, hogy nem valamiféle egyenes vonalú fejlődés vezetett ezekhez az intézkedésekhez. A gimnáziumok és a Matica slovenská bezárása is bonyolult folyamatok eredménye volt, amelyekben nemcsak az országos politikai harcok, hanem helyi érdekütközések és személyes sorsfordulók is szerepet játszottak.
Még több cikk a magyar–szlovák közös múltról:
- Együtt az oszmánok és a Habsburgok ellen
- A nagy összeborulás és a kijózanodás
- A magyarosítás csúcspontján
- A csernovái tragédia
- A pozsonyi véres szerda
- Kis háború és nagy történelem
- Az elfeledett magyar partizánok
- Beneš-dekrétumok – a feldolgozatlan trauma
- A bősi vitától az MKP megalakulásáig
- Közösen a demokráciáért
A magyarosítás főideológusa
A történet egyik legújabb és legeredetibb feldolgozása Demmel József Szörnyeteg Felső-Magyarországon? című könyve, amelynek főszereplője Grünwald Béla, a rettegett „szlovákfaló”. Demmel részletesen kifejti, hogy a szlovák–német származású, kivételesen művelt, világlátott, nyitott fiatalemberből hogyan lett a szlovákok ellen harcoló, megkeseredett soviniszta.
Grünwald sztorija mellett fontos része az eseménysorozatnak a Zólyom és Turóc vármegye közötti 19. századi konfliktus.
