Markó Béla: Elképzelhető, hogy az erdélyi magyarok egy része Orbán ellen fordul

Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!

Nagy felzúdulást váltott ki az erdélyi magyarok körében Orbán Viktor tihanyi beszéde, amelyben a magyar miniszterelnök a szélsőséges román elnökjelölt, George Simion mellett foglalt állást. Azóta Simion hívei olyan szórólapokkal is kampányolnak Erdélyben, amelyen együtt szerepel Orbán és az egyébként magyarellenes akcióival ismertté vált román politikus fotója.

Romániában vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját. A szélsőséges George Simion ellenfele Bukarest polgármestere, Nicușor Dan, akit az RMDSZ is támogat.

Markó Béla szerint tévednek, akik azt hiszik, Magyarország majd megvédi az erdélyi magyarokat, ha Simion lesz az elnök. Szerinte nemcsak az erdélyi magyarok, hanem egész Románia komoly veszélynek lesz kitéve, ha a szélsőséges jelölt győz.

Interjúnkban szóba került,

• hogyan erősödött fel Romániában a szélsőség és a magyarellenesség;
• sikeres lehet-e a szélsőséges jelölt a magyarok között;
• milyen következményei lehetnek Orbán Viktor tihanyi beszédének;
• mi döntheti el az elnökválasztás vasárnapi második fordulóját.

Egyes vélemények szerint az elmúlt 35 évben nem állt ilyen nehéz próbatétel előtt Románia, mint a most hétvégi elnökválasztás előtt. Egyetért?

Olyan értelemben igen, hogy az elmúlt 35 évben soha nem volt ilyen éles a szembenállás európai irányultságú politikai pártok és Európával szembeforduló politikusok és pártok között. Ami a közélet feszültségeit, a mi magyar közösségünk és a román többség szembenállását illeti, voltak nehéz helyzetek. Például rögtön a rendszerváltás után, 1990-ben, amikor Marosvásárhelyen sor került egy pogromkísérletre és egy véres összecsapásra. Ha azt akkor nem sikerül megállítani, akár polgárháborús helyzethez is vezethetett volna.

Volt még néhány nagyon nehéz választás az egész romániai társadalom szempontjából. Például amikor 2000-ben szembekerült egymással az elnökválasztás második fordulójában egy szélsőjobbos jelölt, Corneliu Vadim Tudor, aki a Nagy-Románia Párt elnöke volt, és a posztkommunista-reformkommunista Ion Iliescu, aki a 90-es években már volt elnök. Akkor nagyon nagy összefogással a romániai társadalom Ion Iliescura szavazott és elutasította a szélsőséges nacionalizmust.

Most nemcsak arról van szó, hogy ki a megfelelő jelölt, kiből lenne a felkészültsége és tapasztalata alapján jobb államelnök – de ha ezt vesszük, akkor is az általunk támogatott Nicușor Dan a megfelelő. Arról is szó van, hogy leáll-e az ország európai integrációja. Mert az én véleményem szerint az integráció nem ért véget azzal, hogy belépett Románia az Európai Unióba.

Hogyan erősödhetett fel ennyire a szélsőség a romániai társadalomban?

Ez nemcsak engem lepett meg, hanem, azt hiszem, mindannyiunkat. Az is lehet, hogy óvatlanok voltunk.