Netanjahu Budapesten: Orbán szuverenitást demonstrál, az izraeli kormányfő Trump Gáza-tervének támogatását kérheti
Netanjahu ellen érvényben van a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa, de nem kell amiatt aggódnia, hogy letartóztatják. Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Csütörtök hajnalban Budapestre érkezett Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök ellen érvényben van a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa, de Orbán Viktor már korábban egyértelművé tette: nem kell aggódnia emiatt, ha Magyarországra jön.
„Ez a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, ráadásul még olaj is a tűzre. Ezért nincs más választás, mint ellenszegülni ennek a döntésnek, ezért még a mai nap során meg is fogom hívni Benjamin Netanjahut, aminek semmilyen következménye nem lesz rá nézve. Ellenszegülünk az elfogatóparancsnak, ha elfogadja a meghívást” – fogalmazott a magyar miniszterelnök november 22-én, egy nappal azután, hogy az ICC kiadta nemzetközi elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök ellen.
Az ICC amiatt körözi Netanjahut, hogy miután a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, a válaszul indított háború során az ICC ügyészének gyanúja szerint az izraeli vezetés háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követett el: korlátozta a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek és élelem szállítását, valamint a hadsereg civil célpontokat is támadott. Az ICC egyúttal Joáv Galant védelmi miniszter és a Hamász tisztviselői ellen is elfogatóparancsot adott ki.
Az ICC döntése nem élvezett egyöntetű támogatást. Voltak olyan uniós országok, amelyek kijelentették, érvényt szereznének az elfogatóparancsnak, mások csak vizsgálták a lehetőségeket, de annyira nyíltan, mint Orbán Viktor, más nyugati vezető nem jelentette ki, hogy nem fogja érvényre juttatni az ICC elfogatóparancsát. Orbán ezt most a gyakorlatban is megmutatja. (Februárban Friedrich Merz, miután az általa vezetett CDU/CSU pártszövetség megnyerte a választást, szintén meghívta Netanjahut Berlinbe.)
Nem ültették át a magyar jogrendbe
Bár Magyarország tagja az ICC-nek, 2002-ben aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot, és a parlament ratifikálta is azt, azóta sem hirdették ki és nem ültették át a magyar jogrendbe. A magyar kormány erre hivatkozva állította azt is, hogy ha az ICC által szintén körözött Vlagyimir Putyin Magyarországra látogat, nem tartóztathatják le. Nemzetközi jogászok szerint ugyanakkor a Római Statútum akkor is köti Magyarországot, ha nem hirdették ki, és nemzetközi jogot sért azzal, ha nem veszi őrizetbe Netanjahut.
Orbán Viktor azonban nemcsak az ICC elfogatóparancsának nem akar érvényt szerezni. A miniszterelnök utasítására már akkor vizsgálták a miniszterei, milyen következményekkel járna Magyarország kilépése az ICC-ből, amikor tavaly nyáron még csak az ICC ügyésze kérte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását. A Szabad Európa már kedden azt írta, azóta döntöttek is a kilépésről. Csütörtökön ezt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter be is jelentette.
Orbán novemberi meghívója után most Budapestre utazik Benjamin Netanjahu. Szakértőkkel jártuk körbe, mi lehet a látogatás célja, mit tud egymásnak kínálni a két politikus, és milyen üzenete lesz annak, ha Magyarország valóban otthagyja az ICC-t. (A szakértőkkel még szerdán beszéltünk.)
Szokatlan látogatás
Egy háborúban álló ország miniszterelnöke nem szokott három-négy napra elutazni – mondja a Napunknak Gyarmati István diplomata, volt NATO-nagykövet, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte ennek nagyon nagy jelentősége van, de nem tudjuk pontosan, hogy micsoda. Lehet, hogy Netanjahu csak egyszerűen ki akarja pihenni magát. Az ugyancsak érdekes, hogy Netanjahu Budapesten tölti a Sabbatot, teszi hozzá Gyarmati.
Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója szerint Netanjahu a budapesti látogatásával azt tudja mutatni, hogy van olyan uniós tagország, amely az ICC elfogatóparancsa ellenére is fogadja őt.
Hogy miről tárgyal majd Netanjahu és Orbán, azt nem lehet tudni, de vannak olyan kérdések, amikben Magyarország segíteni tud Izraelnek. Gyarmati István szerint Netanjahu megpróbálhatja meggyőzni a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa Izrael politikáját Gáza ügyében. Magyarország a gázai műveleteket eddig is támogatta, de Gyarmati azt gondolja, Netanjahu megnyerheti Orbán Viktor támogatását ahhoz a tervhez, amit Donald Trump elképzelései alapján dolgoznának ki a Gáza ügyének menedzselésére.
Emellett gazdasági lehetőségekről is tárgyalhatnak. Izrael partjainál van egy nagy, viszonylag könnyen kitermelhető gázmező, aminek a háború miatt felfüggesztették a hasznosítását – hívja fel rá a figyelmet Gyarmati István. Viszont a jövőben akár Magyarországra, illetve Európába is érkezhet innen gáz.
Bartha Dániel az esetleges üzleti kérdések közül a védelmi ipart emeli ki. Az európai védelmi ipar jelentős növekedés előtt áll, és már korábban is volt szó jelentősebb izraeli befektetésekről. Bartha úgy gondolja, Izraelnek az Európai Unió piacára Magyarország egy jó belépési pont, hiszen itt úgy tud beruházni, hogy nem bolygatnak kényes politikai kérdéseket.
A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatója
A csütörtök kora délután tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország kezdettől fogva támogatja Izrael jogos önvédelmét a 2023 október 7-i terrortámadás után. Ma Magyarország a „zsidó-keresztény civilizáció elszánt őre és zászlóvivője”, és Európában itt van a legnagyobb biztonságban a zsidó közösség. Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, nem lengethet senki Hamasz-zászlókat.
Orbán szerint az illegális migráció szükségszerűen hozza magával az antiszemitizmust, Brüsszel azonban nem megállítani, hanem menedzselni akarja a migrációt. Magyarország már csak a migráció miatt is érdekelt abban, hogy Izrael biztonságos és stabil ország legyen, mert ez biztosítja a Közel-Kelet stabilitását.
Orbán méltatta a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat: Izrael komoly befektető Magyarországon, 150 izraeli vállalat van jelen, amelyek főleg gyógyszeripari és high-tech cégek. Külön kiemelte a hadiipari együttműködést.
A magyar miniszterelnök is megerősítette, hogy Magyarország otthagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, mert az egy politikai eszközzé silányult, és egy „magára valamit is adó demokratikus jogállam” nem lehet egy ilyen szervezet tagja.
Benjamin Netanjahu méltatta Magyarországot, amiért kiáll Izraelért az EU-ban és az ENSZ-ben, és hogy közösen védik a zsidó-keresztény kultúrát a radikális iszlámmal szemben.
Netanjahu kiemelte Magyarország antiszemitizmus elleni harcát is. Szerinte az antiszemitizmust az anticionizmus fűti, ami kétségbe vonja Izrael állam létjogosultságát.
Az izraeli kormányfő bátor lépésnek nevezte, hogy Magyarország otthagyja az ICC-t, ami szerinte egy korrupt szervezet.
Mit üzen Orbán Netanjahu fogadásával?
Bartha szerint a magyar miniszterelnök az ICC elfogatóparancsának figyelmen kívül hagyásával és Netanjahu fogadásával azt üzeni, hogy a nemzeti szuverenitás felette áll az Orbán szerint rosszul működő nemzetközi intézményeknek, amik nem korlátozhatják a tagországok önállóságát. Ezzel Orbán az Európai Unió közös külpolitikáját is alááshatja, hiszen több EU-tagország hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartaná az ICC elfogatóparancsát. Igaz, olyan tagországok is voltak, amik nem foglaltak egyértelműen állást ebben a kérdésben.
Orbán és Netanjahu az egymás iránti szolidaritást is demonstrálja, hiszen nagyon régóta közeli szövetségesek. Ez a szoros szövetség nagyon pozitív képet mutat a nemzetközi, főleg konzervatív zsidóság felé, amit Netanjahu mostani fogadása csak még inkább megerősít. Ez Orbánnak újabb plusz pontokat hozhat a Donald Trump környezetében is jelen lévő amerikai konzervatív zsidóságnál .
Gyarmati István úgy véli, Netanjahu fogadásának a legfontosabb üzenete, hogy Budapest és Magyarország rendületlenül támogatja Izraelt, biztonságot és jólétet biztosít a magyarországi zsidóságnak és támogatja az antiszemitizmus elleni harcot. Gyarmati szerint ez a magyar külpolitika egyik fontos és mindenképpen támogatandó irányvonala.
Mi lesz, ha kilép Magyarország az ICC-ből?
Gyarmati István szerint az ICC eleve egy rossz koncepció, ami akkor sem volt működőképes, amikor létrehozták, azóta meg a világ annyit változott, hogy már nincs is esély arra, hogy működőképes legyen. Gyarmati azt gondolja, az ICC súlyos hibát követett el, amikor a gázai Hamasz vezetőit és Netanjahut egy lapon említve adott ki ellenük nemzetközi elfogatóparancsot. Szerinte ez teljesen diszkreditálta az egyébként sem jó hírnévnek örvendő bíróságot.
Bartha Dániel szintén úgy gondolja, hogy az ICC működésében voltak hibák. A Netanjahu elleni elfogatóparancs nagyon megosztó döntés volt, a bírák személye is megosztó, akik között többségben vannak az Izraellel szemben kritikus bírák, így könnyen lehet elfogult döntéseket hozni Izrael kárára az ICC-ben. A Nemzetközi Büntetőbíróság ellentmondásos megítélése miatt nem rengetné meg Magyarország pozícióját, ha kilépne az ICC-ből, messze nem ez a legproblémásabb területe a magyar külpolitikának – mondja Bartha, hozzátéve, hogy „a multilateralizmus egyébként sem a legszebb idejét éli”.
Régi szövetség
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu szövetsége még 2005-ig nyúlik vissza. A magyar jobboldal a rendszerváltás óta küzdött az antiszemitizmus többnyire aránytalanul eltúlzott vádjával, ami jelentősen rontotta a nemzetközi megítélését is. Orbán 2005-ben ellenzéki vezetőként azért utazott Izraelbe, hogy megpróbálja helyrehozni a Fidesz reputációját ezen a téren. Netanjahu ekkor a pénzügyminisztériumot irányította, mindketten a hatalomba visszatérni vágyó politikusok voltak.
A Direkt36 cikke szerint Netanjahuval azonnal megtalálták a közös hangot, a szövetségük pedig valóban megszabadította a Fideszt az antiszemita címkétől. Netanjahu még abban sem talált kivetnivalót, hogy 2017-ben a kormány második világháború előtti antiszemita kampányokat idézve plakátolta tele az országot Soros György stilizált képével.
A Soros-kampányt is kitaláló Arthur Finkelstein amerikai-izraeli kampánystratéga Netanjahu 1996-os megválasztásán is dolgozott, a Fidesz pedig sokat tanult Netanjahu pártjától, a Likudtól.
Magyarország szoros gazdasági kapcsolatokat épített ki Izraellel, és Orbán az uniós politikában is gyakran képviseli Netanjahu érdekeit.
