Külföldiként mennék a Budapest Pride-ra, kaphatok bírságot?

„Most annak a jogi állapotnak a kialakításán dolgozunk, amely lehetővé teszi azt, hogy a hatóságok – ha ez a hatóságokra tartozik majd – a jogszabályok alapján állást foglaljanak abban a kérdésben, hogy ilyen Pride-szerű rendezvényeket a nyílt utcán gyülekezési jogra hivatkozva szabad-e tartani vagy nem” – mondta Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádióban.

Nem teljesen egyértelmű, hogy a március 17-én benyújtott és március 18-án villámgyorsan megszavazott törvénymódosítás alapján betiltják-e a budapesti Pride-ot, amelyet június 28-ára terveztek (és továbbra is terveznek) a szervezők. A gyülekezési törvény módosítása azt mondja ki, hogy tilos megtartani azt a gyűlést, amely sérti a gyermekvédelmi törvényt, konkrétan ezt a paragrafust: „Tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Az idei lenne a harmincadik

Az idei lenne a harmincadik Pride Magyarországon, és az eddigi 29 esetében a magyar hatóságoknak és a kormányzatnak semmi gondja nem volt a felvonulással. Az Európai Unió további 26 tagállamában sem ütközik jogi korlátokba a Pride megrendezése, de még a Balkán több muzulmán többségű országában is gond nélkül szervezik meg.

Valószínű, hogy Magyarországon ez idén másképp lesz, és ha lesz is Pride, a felvonulókat a rendőrség tiltott gyűlésen való részvétel miatt megbírságolhatja.

Szakértőkkel jártunk utána, mi fog történni, ha a rendőrség betiltja a Pride-ot, és ha szlovák állampolgárként akarna valaki részt venni a felvonuláson, tartania kell-e a bírságtól.

Mit tehet a bíróság?

Ha a rendőrség betiltja a Pride-ot, a szervezők bírósághoz fordulhatnak. Nem egyértelmű, mi várható ilyen esetben a bíróságtól.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője a Napunknak azt mondta, ha a rendőrség megtiltja a Pride-ot, és a szervezők bírósághoz fordulnak, minimális esélye van, hogy a bíróság ne hagyja helyben a tiltást. Ennek az egyik oka szerinte, hogy a törvénymódosításban egyértelműen meghatározták, mi minősül tiltott rendezvénynek, és a bíróságok valószínűleg nem fognak a törvény betűjével ellentétes döntést hozni. A másik oka pedig, hogy a Kúria elnöke Varga Zs. András, aki sokkal inkább a kormányhoz lojális, mint az alapjogokhoz és a jogállamisághoz. „Nehéz elképzelni tehát, hogy a Kúria ebben az esetben felülbírálná a rendőrség tiltó határozatát” – mondja Hegyi.

Másképp látja a helyzetet Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte ha a rendőrség megtiltja is a Pride-ot, nem biztos, hogy a bíróság ezt helyben hagyja. „A bíróságnak lesz mozgástere annak megítélésében, hogy a gyermekvédelem céljából ténylegesen indokolt-e korlátozni a gyülekezéshez való jogot. Lehet, hogy azt fogja mondani, hogy hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti a tiltó határozatot, arra tekintettel, hogy az elmúlt huszonkilenc évben nem voltak veszélyben a gyerekek, és az Európai Unió másik huszonhat országában nincsenek veszélyben.”

Mi lesz azokkal, akik mégis felvonulnak?

Ha végül mégis megtiltják a Pride-ot, de mégis lesznek, akik felvonulnak, ők szabálysértést (Szlovákiában ezt néha kihágásnak is hívják, szlovákul priestupok) követnek el.

Ahogy Hegyi Szabolcs magyarázza, az már eddig is szabálysértésnek számított, ha valaki részt vesz egy gyűlésen, amit a rendőrség megtiltott. Most ezt kiegészítették egy új szabállyal. Eszerint az is szabálysértést követ el, aki részt vesz egy olyan gyűlésen, amelyet nem jelentettek be, de a rendőrség a gyűlést tiltottnak ítéli, amiről kommunikál a résztvevőkkel, akik ennek ellenére nem hagyják el a helyszínt.

Egy másik fontos változtatásról is döntött a magyar parlament, teszi hozzá Hegyi. Az arcfelismerő rendszer használatát minden szabálysértésre kiterjesztették. Korábban csak olyan szabálysértéseknél lehetett ezt igénybe venni, amelyeket elzárással is büntethettek. Ha valaki betiltott vagy be nem jelentett, de a rendőrség által tiltottnak ítélt gyűlésen vesz részt, az nem elzárással büntethető szabálysértés, de most már ezeknél is használhatják az arcfelismerő rendszert.

„Ennek a változtatásnak az az elsődleges célja, hogy egy nagy létszámú gyűlésen ne a helyszínen kelljen a rendőröknek intézkedniük, hanem elég felvételeket készíteni, és ezeket az automatikus arcfelismerő rendszeren átfuttatni.”

Tudják azonosítani a külföldieket?

A Pride résztvevőinek bírságolása tehát valószínűleg úgy zajlana, hogy a helyszínen készült felvételek alapján arcfelismerővel azonosítják őket, és utólag kézbesítenek nekik egy rendőrségi határozatot a bírságról.

A magyar állampolgárok biztosan nem ússzák meg a bírságot, de mi történik, ha valaki szlovák állampolgárként vesz részt a betiltott budapesti Pride-on?

Az első probléma az azonosítása lehet. Tóth Balázs azt mondja, nem tudja elképzelni, hogy egy külföldi állampolgárt azonosítsanak a magyar arcfelismerő rendszerrel.

A magyar adatbázisban ugyanis nincsenek benne külföldi állampolgárok adatai. A magyar személyadat- és lakcímnyilvántartásban minden magyar állampolgárnak benne van az arcképe és az adatai, de mivel a külföldieké nincs, őket nem tudják azonosítani.

Használhatják más országok adatbázisait?

Más uniós tagállamok adatbázisait a magyar hatóságok ilyen esetben nem tudják használni, teszi hozzá Tóth. Ha esetleg súlyos bűncselekményről lenne szó, például emberölésről, az más eset, de itt szabálysértésről beszélünk. „Saját adatbázist nem fog más állam átadni a magyar hatóságoknak, ez szuverenitási és állampolgár-védelmi kérdés, saját állampolgáraival szemben pedig ilyen ügyben nem fog nyomozni, hiszen szabálysértési ügyben nincs is nyomozás” – mondja a jogász.

Külföldi állampolgárt tehát akkor tudnak azonosítani, ha igazoltatják a helyszínen, de ha több ezer ember kint lesz, nem feltétlenül tudják kiszúrni a külföldieket. Főleg, ha esetleg még magyarul is beszélnek.

Hegyi Szabolcs is úgy látja, az azonosítás ügyében akadályba ütközhet a rendőrség, mivel a magyar arcfelismerő rendszer a magyar adatbázisokat használja, vagyis a magyar személyi igazolványok, útlevelek, idegenrendészeti adatbázisok képeit. Ha külföldi állampolgárról van szó, akkor jogsegélykérelemmel kell a külföldi szervekhez fordulni, ha felmerül arra vonatkozó adat, hogy melyik ország állampolgáráról van szó. Az viszont senkire nincs ráírva, milyen állampolgár, így nem feltétlenül fogják tudni, melyik államtól kell segítséget kérni, hacsak a további nyomozás során nem merül fel további adat, ami az illető állampolgárságát valószínűsíti.

Van egyébként olyan uniós rendelet, amely szabályozza a bűnözők azonosítására szolgáló adatbázisok megosztását, ám ez bűncselekményekre vonatkozik, nem pedig szabálysértésekre.

Megbüntethetnek egy külföldit?

Mi történik, ha mégis azonosítani tud a magyar rendőrség egy külföldi Pride-ozót?