Leállíthatta a magyar kormány az Öreg-Dunára tervezett keresztgátak építését, amit a szlovák környezetvédők is bíráltak
A magyar környezetvédők szerint végül a szlovák fél is elutasította a gátépítést, a Demokrati úgy tudja, Orbán anyagi okokból állította le a projektet.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Az Orbán-kormány nem támogatja az Országos Vízügyi Főigazgatóság szigetközi gátépítési tervét, és a szigetközi Öreg-Duna kotrását is elutasítja – erről adott hírt március 14-én a Duna Charta magyar civil szervezet. Ez a bizonyos gátépítési terv az Insula Magna néven ismert projekt, amely a Csallóköz és a Szigetköz térségének fejlesztésére irányult, és amelynek keretében fenékküszöböket építettek volna az Öreg-Duna szigetközi szakaszán.
Taraba először védelmezte
A projekt a bős–nagymarosi vízerőmű körül húzódó kérdéses ügyekre keresett volna megoldást, konkrétan az Öreg-Duna és az ágrendszerek összekötésére. A szlovák oldalon a szakértők hangos tiltakozással fogadták a kezdeményezést, amely tavaly lendült előre, miután Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter védelmébe vette. Taraba azt mondta, csak „kavicsokat szórnának szét” a Dunában, a projektet kritizálókat pedig dilettánsoknak nevezte. Kiderült az is, hogy a miniszter ellehetetlenítette a minisztérium szakértői csoportját a témában, és személyesen tárgyalt az ügyről magyar partnereivel. Egyszer Stuttgartban is tárgyalt magyar kollégájával a német–magyar Eb-focimeccs után, ahova kormánygéppel repült.
Az Insula Magna projektje tavaly azután kapott új lendületet, miután Orbán Viktor Czepek Gábort nevezte ki a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, akinek egyik feladata az lett, hogy megkísérelje a bősi vízerőmű körüli rendezetlen kérdések megoldását.
Tárgyalási kudarc
Eleinte úgy tűnt, megvan az összhang a magyar és a szlovák fél között. A Duna Charta szerint végül Szlovákia mégis elutasította a magyar javaslatot. „Nemrégiben Czepek Gábor kétoldalú tárgyalásai jártak kudarccal, ugyanis Szlovákia elutasította azt a magyar gátépítési javaslatot, amelyet az Insula Magna terv keretében véglegesítettek 2021 és 2023 között” – állítja a szervezet. Bárdos Deák Péter, a Duna Charta elnöke a Napunknak azt nyilatkozta, pár nap eltéréssel két forrásból is eljutott hozzájuk ez az információ.
„Az, hogy nincs erről hivatalos hír, számomra nem meglepő, 2016-ban és 2018-ban – akkor még Baranyai Gábor volt a kormánybiztos – hasonlóképp halt el a gátépítő akarat, a vízügyi berkekben már dörzsölték a markukat, aztán hirtelen törölték a tervet, de a törléséről senki nem hallott” – közölte Bárdos.
Kotrás sem lesz
A Duna Charta elnöke szerint egy hónapja tárgyalt a magyar kormánybiztos a szlovák féllel, és utóbbi ezúttal már elutasította a tervet, habár erről a magyar oldalon sem volt hivatalos tájékoztatás.
„Ezután a magyar vízügy bejelentette, hogy ennek ellenére az Insula Magnában szereplő igen jelentős kotrásokat elvégzi (sarkantyúk, zátonyok, szigetek), és a kitermelt anyaggal megemelik az árvízvédelmi töltéseket: most ezt a projektet is leállították. Volt még nekik egy tervezett fakivágásuk a hullámtérben, a zátonyokon, szigeteken természetes módon felnőtt erdőkezdeményeket akarták letermelni, ezt meg bíróságon bukták el, bár még fellebbezhetnek” – tette hozzá Bárdos Deák Péter.
A Duna Charta elnöke azt mondja, azért nem lepi meg a gátépítés leállítása, mert sem 2015-16-ban, sem 2018-ban nem kapta meg a szükséges támogatást erre a magyar vízügy, bár erősen küzdött érte.
A Napunk megszólította Czepek Gábor kormánybiztost és a Tomáš Taraba vezette környezetvédelmi tárcát is, hogy erősítsék meg a nyilvánosságra került információkat a projekt leállításáról. Cikkünk megjelenéséig kérdéseinkre egyik fél sem reagált.
A Homokhátságnak megy a pénz
Az üggyel foglalkozott a Demokrati parlamenten kívüli ellenzéki párt is, amely szerint egyenesen Orbán döntött úgy, hogy visszalépnek a projekttől. Michal Kiča, a Demokrati politikusa és volt környezetvédelmi államtitkár szerint Orbánt a projekt magas költségei is arra késztethették, hogy visszalépjen, tekintettel a jövőre esedékes magyarországi országgyűlési választásokra is.
A Duna Charta azt is állítja, a gátépítésre szánt 40 milliárd forintot az aszállyal sújtott alföldi Homokhátság rehabilitációjára fordítják.
Mi az Insula Magna?
Ahogy
