A Pride-dilemma: nem biztos, hogy Orbánék be tudják tiltani, de nagyon fontos nekik, hogy megtegyék
Egy alkotmánymódosítással ágyaznának meg a tiltásnak, de abból sem következik, hogy ne lehetne megtartani a felvonulást. Frissítés: hétfő reggel benyújtották a Pride-betiltását célzó törvénymódosítást, a szervezőket és a résztvevőket pénzbírsággal büntetnék.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Orbán Viktor a február 22-i évértékelő beszédében bejelentett egy sor intézkedést és már kampányüzemmódba kapcsolva felcsavarta a kultúrharcos témákat is: újra hadjáratot hirdetett a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek és a sajtó ellen, valamint belengette a Pride betiltását.
A beszéde alatt az utóbbi kapta a legnagyobb ovációt, és azóta több részlet is kiderült arról, hogy ezt hogyan képzelné el a kormány. A Pride-ot zárt térbe száműznék, hogy ne lehessen az utcán vonulni, mint eddig. A jogalapja az az alkotmánymódosítás lenne, ami a gyermekek védelmét a gyülekezési jog elé helyezné. Az alkotmánymódosítás szövege így hangzik:
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
Ebből azonban nem következik sem a Pride betiltása, sem a zárt térbe száműzése. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója azt mondta a Telexnek, „attól, hogy az új alkotmánymódosítással kiemelt helyre került a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga, nem lehet majd feltétel nélkül korlátozni a többi alapjogot, például a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát”.
Vagyis „a Pride betiltása is nehezen levezethető a mostani alkotmánymódosításból”. Szabó ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség az alkotmánymódosításra hivatkozva nem fogja engedélyezni a Pride megtartását. Ez esetben a bíróságnak kell döntenie, hogy a betiltás szükséges és arányos mértékben korlátozza-e az alapjogokat, és alkalmas-e a kívánt cél elérésére, azaz a gyerekek védelmére.
Lesz, nem lesz
A Pride szervezői már Orbán évértékelője után jelezték, hogy megtartják a Pride-ot. Többek között arra hivatkoztak, hogy „még a jelenlegi, alapjogokat sok helyen csorbító Alaptörvény is szigorúan védi a gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás szabadságát”. A kormány azonban pont ezt szeretné megkerülni az alkotmánymódosítással.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azt mondta, „ha az állampolgárok fel akarnak vonulni, akkor fel fognak vonulni”, és azt is jelezte, idén is lesz Pride Budapesten, mert az „pont olyan magától értetődő, mint két ember szerelme, pont annyira nyilvánvaló, mint hogy ebben a városban senki, de senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és hogy kit szeret”.
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy
- az alkotmánymódosításról nem következik, hogy be lehetne tiltani a Pride-ot;
- a szervezők a főváros vezetésének támogatását is bírják;
- Orbán Viktor és a kormány viszont elég egyértelműen olyan jelzéseket küld, hogy márpedig nem lesz az eddigi formájában megtartva a felvonulás.
Azaz Orbán számára presztízskérdésnek tűnik, hogy tényleg ne legyen Pride. De mi lesz, ha mégis megtartják? Meddig mehet el Orbán, hogy ezt megakadályozza?
