Szembemegy a nemzetközi kötelezettségekkel, hogy a Fidesz kettős állampolgárokat utasítana ki, de Magyarországon bármi megtörténhet

Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!

A kettős állampolgárság immár évtizedek óta a Fidesz témája volt Magyarországon, elsősorban a határon túli magyarok kettős állampolgárságát értve alatta. A kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás előtt az akkori szocialista-liberális kormány határon túliak ellen hangulatot keltő kampánya csak megerősítette a Fideszhez kötődő pozitív képzeteket a határon túli magyarok körében.

A szlovákiai magyaroknak sokáig Robert Fico 2010-es ellentörvénye jutott az eszükbe a kettős állampolgárságról, ami válaszul az Orbán-kormány határon túliak könnyített honosítását lehetővé tévő törvényére megfosztotta a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik felvették egy másik ország állampolgárságát. Összességében tehát a kettős állampolgárság – még ha Magyarországon sokak nem is értettek vele egyet – a határon túliakról szólt, és az volt a lényege, hogy az Orbán-kormány valamit ad. (Itt, Szlovákiában meg az, hogy a Fico-kormány valamit elvesz.)

Szuverenitásvédelem kiutasítással

Vasárnap óta a Fidesz a kettős állampolgárságot más, immár negatív jelentéstartalommal is felruházta, azaz már nemcsak arról van szó, hogy Orbán Viktor ad, hanem arról is, hogy elvenne.

Kocsis Máté frakcióvezető Facebook-posztja szerint a kormány immár sokadszor módosítani készül az Alaptörvényt, amit kiegészítenének azzal a passzussal, miszerint „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár törvényben meghatározott feltételek esetén Magyarország területéről kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország nemzeti szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti”.

A kettős állampolgárságban kockázatot eddig 2012-ben látott az akkor még radikális Jobbik, ami az izraeli–magyar kettős állampolgárokat listázta volna. Ma a kormányon lévő Fidesz-KDNP utasítaná ki azokat a kettős állampolgárokat az országból, akikben a fentiek szerint veszélyt lát.

Kocsis Máté ezt az intézkedést a vélt külföldi beavatkozások elleni lépések sorába illeszti.

„Az elmúlt években egyre gátlástalanabbul és egyre szélesebb körben avatkoztak be külföldi hatalmak, spekulánsok hazánk belügyeibe, akár választási folyamatokba is, emellett aktív lejárató tevékenységet folytattak Európa-szerte Magyarország ellen. Tették ezt álcivil szervezeteken, megvett politikusokon és a magát függetlennek nevező médián keresztül. A finanszírozók saját pénzügyi, gazdasági, ideológiai és politikai érdekeiket akarták érvényesíteni a befolyásolási kísérletekkel” – szól Kocsis kísérőszövege az Alaptörvény tervezett kiegészítéséhez.

Ennek megfelelően a kormánnyal szemben kritikus kettős állampolgárok érzik magukat célkeresztben. „Hát, úgy néz ki, pártunk és kormányunk hamarosan elveheti a magyar állampolgárságom és kiutasíthat Magyarországról” – reagált Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója, román–magyar kettős állampolgár, aki párhuzamot lát a mai magyar kormány retorikája és a tervezett alkotmánymódosítás, valamint Nicolae Ceaușescu 1989-es retorikája között. Ceaușescu az akkori zavargásokat Románia függetlensége és szuverenitása elleni külföldről irányított támadásnak nevezte, aminek a célja az ország politikai és gazdasági destabilizálása és területi felosztásának előkészítése.

„Keresem a szavakat, de nem jönnek. Inkább a düh és a szorongás keveredik bennem. Sok mindenre készített fel a NER lassan 15 éves működése, de arra azért nem, hogy potenciális célponttá válhat minden másképp gondolkodó és nem kizárólag magyar állampolgár. A történészek mindig óva intenek a párhuzamok erőltetésétől, de néhány azért ide kívánkozik, mert amit Kocsis Máté előadott ma délután, a két világháború közötti szélsőjobboldali tekintélyelvű rendszerek és a sztálini bolsevizmus »kategoriális« és »megelőző« terror trumpi értelemben posztmodern, 21. századi egyvelege” – ezt pedig Stefano Bottoni olasz–magyar állampolgárságú történész írta.

Inspirálhatja a szomszéd országokat

Magyarországon rengeteg kettős állampolgár él: a szomszédos országokból Magyarországra költözött határon túliak általában magyar állampolgárságot is szereztek.

Ferenc szlovák–magyar kettős állampolgár, tíz éve él Magyarországon. Ez nem az igazi neve, mint mondja, nem ijedős, és rendszeresen vállalja a véleményét, de most inkább névtelen maradna. Az alkotmánymódosítás-tervezetről azt gondolja, hogy érdemes magát ahhoz az orbáni elvhez tartani, miszerint nem azt kell nézni, mit mond, hanem azt, hogy mit csinál, azaz Ferenc megvárná, hogy tényleg lesz-e ebből az ötletből valami.

Szerinte a kormánynak ezzel két célja van: az ijesztgetés a „külföldről támogatott” hisztihez kapcsolódva, másrészt pedig azt mutatni a saját tábornak, hogy kemények. Ferenc azt tartja aggasztónak, hogy egy ilyen szabály csúnya precedenst teremthet a szomszédos országok számára, ahol a magyar kisebbség tagjai tömegesen élnek kettős állampolgárként, különösen Romániában. Ahhoz pedig nem fűzne sok reményt, hogy a jelenlegi magyar külügy ezek ellen fel tudna vagy akarna lépni.

Botond – akinek szintén nem ez a neve – román–magyar kettős állampolgár, ugyancsak azt gondolja, hogy „a saját kisebbségi társadalmunk segge alól húzzuk ki a széket”. Szerinte ez méltatlan minden kettős állampolgárral szemben, „mert ettől csak egy lépés, hogy a román külügy azt mondja: Nem tetszik neked a rendszer? Húzzál csak át a határon! Jó, ezt naponta mondják, de érted, mi a baj.”

Kolos – őt sem így hívják, és ő is román–magyar kettős állampolgár – pedig azt mondja, hogy „oké, hogy nem vagyok semmi alapítványnak, sajtószervnek, ilyesminek a tagja, önkéntese, akiket a Fidesz szerint NGO-ként külföldi hatalmak mindenféle befolyásolásra használnak. De mi van, ha mondjuk kimegyek egy tüntetésre és előállítanak? Kitesznek az országból?” Attól tart, hogy ezt a módosítást elég tágan akarják megfogalmazni, hogy „úgy használják majd, ahogy épp jó nekik”.

Gumiszabály

Fleck Zoltán jogtudós, alkotmányjogász, egyetemi tanár szerint is ez a gumiszabályjelleg teszi veszélyessé az ötletet, azon túl, hogy egyébként is abszurd. Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e ezt csinálni, Fleck szerint kétféle válasz van.