Meddig bírja Ukrajna amerikai segítség nélkül? Négy lehetséges forgatókönyv a Trump–Zelenszkij veszekedés után
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Nem meglepő a Wall Street Journal azon híradása, mely szerint Donald Trump tudni szeretné, milyen következményekkel járna az ukrán hadseregnek már jóváhagyott fegyverszállítások leállítása. Ez azt bizonyítja, hogy az amerikai elnök vagy azonnal cselekszik, vagy már előre felkészült erre a forgatókönyvre, és csapatával talán szándékosan provokálta ki ezt a helyzetet.
„Nem fogunk többé biankó csekket kiállítani egy olyan távoli háborúra, amelyben nincs kilátás valódi, tartós békére” – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője.
Mit jelent ez Kijev lakosai és a lövészárkokban harcoló ukránok számára? A lehetőségek a rossztól a legrosszabbig terjednek, és Zelenszkijék célja most az, hogy elkerüljék a katasztrofális forgatókönyvet.
Az USA és Európa nélkül
Kezdjük a legrosszabb forgatókönyvvel.
A Pentagon adatai szerint jelenleg körülbelül 3,85 milliárd dollár maradt az Ukrajnának szánt teljes összegből, amelyet a kongresszus már jóváhagyott. A kérdés az, hogy Trump most visszavonja-e azt is, amit Biden volt elnök átnyomott és amit a törvényhozás megerősített.
A Wall Street Journal, valamint a Washington Post és a New York Times szerint Trump valóban utasítást ad majd az Ukrajnának nyújtott összes segély mielőbbi leállítására, tehát a már jóváhagyott támogatásokat is befagyasztaná.
Ha csak az említett majd’ négy milliárd dollárról lenne szó, valószínűleg nem lenne nagy tragédia. A valóságban azonban mindez súlyos következményekkel jár: a fegyver- és lőszerszállítások elmaradása, az ukrán katonák kiképzésének leállítása, valamint a kémszervezetek információcseréjének beszüntetése, ami rendkívül fontos az ukrán hadvezetés számára.
Amerikai újságírók az amerikai kormányzat egyik magas rangú tisztviselőjét idézik, aki állítólag pénteken kijelentette, hogy az Ukrajnának szánt összes segélyt – beleértve a Biden-kormányzat által már jóváhagyott és folyósított támogatásokat is – a közeljövőben törölhetik.
Sőt, megkérdőjelezte egy „amerikai katonai bázison működő nemzetközi segélykoordinációs központ létjogosultságát Európában”. Nyilvánvalóan az úgynevezett ramsteini kormányközi formátumra utalt.
Ha az európai országok nem állnak elő konkrét javaslatokkal az amerikai szállítmányok kiesésének pótlására, nem győzik meg választóikat ennek szükségességéről és nem szervezik meg a logisztikát úgy, hogy a háborús front egy hétig se maradjon nyugati támogatás nélkül, Zelenszkijre még nagyobb nyomás nehezedik majd.
Európával, de az USA nélkül
Közvetlenül azután, hogy Trump és Vance összeszólalkozott Zelenszkijjel a Fehér Házban, ahol az ukrán elnököt provokálták, a legtöbb európai vezető kiállt Ukrajna mellett. Barátságos gesztusok és a szövetségről szóló nyilatkozatok árasztották el az internetet.
Az európaiak ennek valóban mesterei, és az elmúlt három évben bőven ellátták Ukrajnát ilyesmivel. A tüzérségi lőszerrel vagy rakétákkal már nem ilyen rózsás a helyzet.
De nem is teljesen reménytelen. Különösen akkor, ha a számokat nézzük.
Tekintettel arra, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, mint Németország és az Egyesült Királyság, eddig csak kisebb összegeket – évente a GDP-jük mintegy 0,2 százalékát (az USA-hoz hasonlóan) – költöttek az Ukrajnának nyújtott segélyekre, van még tehát tartalék. Az európai gazdaságok együttesen tízszer erősebbek az orosznál.
Ráadásul az európai országokhoz csatlakozhat Kanada, Japán, Dél-Korea és Ausztrália is. Egy ilyen közösség mellett Oroszország gazdasági törpének tűnik. Amiben azonban az oroszok sokkal erősebbek, az az elszántság. A Nyugat ezen a téren nehezebben fogja megtalálni az erőforrásait.
Ha a Fehér Házban történt viszály előjátéka lesz annak, hogy Európa talpra álljon, akkor megérte végignézni. A lehetőség adott. Bár teljesen amerikai részvétel nélkül – amely már inkább önérdekűnek, mint önzetlennek tűnik – nehéz lenne. Főleg azért, mert bizonyos fegyvereket és szolgáltatásokat Európa nem tud teljes mértékben helyettesíteni.
Európával és félig az USA-val
Katonai elemzők szerint Európa jelenleg képtelen azonnal olyan fegyverekkel ellátni Ukrajnát, amelyekkel hónapokon át ellenállhatna Oroszországnak. Csak ha az európaiak bevetnék minden fegyveres erejüket, és nem tartanának a választók reakciójától, segíthetnének Kijevnek kitartani, talán addig, amíg a Kreml barátainál, mint Észak-Korea és Irán, el nem fogy a fegyver és a türelem. Az időért folytatott háborúban Európa egyelőre vesztésre áll.
De lenne kiút ebből a helyzetből. És furcsa módon elsőként Trump állt elő vele.
Az amerikai fegyvergyártók támogatják Trump ötletét, hogy folytassák a fegyverek exportját, többek között Ukrajnába is, de az európaiaknak kellene fizetniük érte. Így megoldanák azt a problémát, hogy képtelenek az orosz minta szerinti háborús termelésre átállni, miközben fenntartanák az Ukrajnával szemben kinyilvánított szolidaritásukat. Egyszerűen csak annyi kell, hogy nemcsak az európai politikusok, hanem főként Európa lakossága is beleegyezzen abba, hogy meghúzzák a nadrágszíjat, és társfinanszírozzák az Ukrajnának nyújtott segélyeket.
Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott segítség egész problémája pénzkérdéssé változik. Ez azonban csak akkor érvényesül, ha Trump valamilyen okból – például, ha Putyin erre kéri – nem korlátozza az amerikai fegyverek Ukrajnába irányuló exportját. Ezzel azonban saját fegyvergyártóit haragítaná magára.
Erről a sémáról már több európai csúcstalálkozón is beszéltek, de a végtelen vita ellenére a résztvevők még nem jutottak egyértelmű következtetésre. Talán Trump viselkedése segít nekik, hogy az elkövetkező napokban határozottabban lépjenek fel.
Ismert adatokra támaszkodhatnak: az USA nem 350 vagy 500 milliárd dollárt fordított Ukrajna támogatására, ahogy Trump állítja, hanem 2024 végéig 114 milliárdot. Valójában az USA 64 milliárd dollár értékben szállított katonai felszerelést és lőszert.
A Kieli Világgazdasági Intézet szerint a nyugati koalíció – vagyis az európai országok és az USA – összesen 246 milliárd euró támogatást nyújtott. Ez azonban a katonai, pénzügyi és humanitárius segélyek összege. A közvetlen katonai segély „csupán” 120 milliárd. Ebből csak egy következtetés vonható le: Európa és Amerika közel azonos mértékben járult hozzá az Ukrajnának nyújtott katonai segélyhez.
Európa most nem képes elég gyorsan növelni a termelést, ezért 60 milliárd eurót kell elkülönítenie költségvetéséből, és az Egyesült Államokban kell fegyvereket vásárolnia Ukrajnának.
Az ukrajnai háború teljes költsége becslések szerint 320 milliárd dollár. Kijev 200 milliárdot kapott külföldi partnereitől anyagi és pénzügyi adományok vagy kölcsönök formájában, a többit magának kellett kifizetnie. És továbbra is képes részben gondoskodni magáról.
Európával és az ukrán fegyvergyártókkal
Ukrajna
