A Hájost feljelentő Szlovák Értelmiségiek Társulása azt állítja, nem ők vannak a magyar–szlovák együttélés ellen
Megszólalt az a szervezet, amelynek feljelentése nyomán kihallgatta a rendőrség a dunaszerdahelyi polgármestert.
- Dunaszerdahely és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
A Szlovák Értelmiségiek Társulása nevű szervezet feljelentése vezetett ahhoz, hogy január 30-án a nagyszombati kerületi rendőrkapitányság vizsgálótisztje kihallgatta Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármestert és a város más képviselőit a Felvidék kifejezés használata miatt.
Ahogy erről pénteken hírt adtunk, Hájos ellen az emberi jogok elnyomására irányuló mozgalom támogatása miatt tettek feljelentést, és a rendőrök azt akarták tudni, a polgármester vissza akarja-e állítani Nagy-Magyarországot. Hájos azzal védekezett, egyik rendezvénynek sem volt semmiféle politikai üzenete, családi programokról volt szó.
Reagált a magyar párt és a helyi szlovákok is
Az ügyre azóta többen reagáltak. A Magyar Szövetség, amelynek Hájos elnökségi tagja, nyilatkozatában azt írta, a Szlovák Értelmiségiek Társulása tevékenysége „nem tekinthető ártalmatlan szórakozásnak”.
„Az intelligens szervezet intelligens tagjai korábban a kitelepítés 75. évfordulóján a beneši törvények miatt szülőföldjükről elűzött érsekújváriak emlékére felavatott emléktábla miatt tiltakoztak és jelentették fel az emlékünnepség szervezőit. A vizuális és a hivatali kétnyelvűséget erőszakos magyarosításnak tartják, most pedig a Felvidéki Vágtát és a Felvidéki Fesztivált kiáltották ki revizionista kezdeményezésnek.
Az ilyen, és ehhez hasonló megnyilvánulásokat még akkor sem tekinthetnénk ártalmatlan szórakozásnak, ha a korábban a szlovák közélet perifériájára szorult társaság feljelentéseit a bűnüldöző szervek továbbra sem vennék komolyan, ha Hájos Zoltánt, a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi polgármesterét a társulás feljelentése miatt tegnap nem hallgatták volna ki gyanúsítottként a már említett rendezvények nevében szereplő felvidéki jelző miatt” – írja Facebook-oldalán a párt.
A polgármester mellett kiállt a Komunita Dunajská Streda nevű helyi szervezet is, amely elsősorban a dunaszerdahelyi szlovákok szervezeteként ismert, és fő célja a jószomszédi kapcsolatok ápolása a városban és a járásban. A szervezet a Facebookon közzétett nyilatkozatában azt írja, kapcsolatba léptek a feljelentőkkel, és szeretnék elérni, hogy vonják vissza a feljelentést, és „szakmai szintű” egyeztetést kezdeményeznének.
Mit mondanak a feljelentők?
A feljelentőkkel kapcsolatba lépett a Napunk is. Szerkesztőségünknek eljutatott reakciójukban az áll, sajnálják, hogy Hájos Zoltán azt írta az ügyben közzétett Facebook-posztjában, hogy meg akarnák félemlíteni a szlovákiai magyarokat vagy elűzni őket az országból. Arra a kiadványra utalnak válaszukban, amelyben az állítólagos szlovákellenes magyar tevékenységeket gyűjtötték össze Dél-Szlovákiában. A kiadvány online is olvasható.
„A fenti dokumentummal való megismerkedés után a tisztelt olvasónak biztosan lesz saját véleménye, és megérti, ki támogatja az együttélést és ki a megosztást” – írta a Napunknak a Szlovák Értelmiségiek Társulása.
A kiadvánnyal részletesebben foglalkoztunk már a Napunkban. A szerzők hosszú oldalakon keresztül fejtegetik benne, milyen sérelmeik vannak a dunaszerdahelyi városvezetés részéről. Ezek a következők:
- a kultúrház átnevezése Csaplár Benedek Művelődési Központra, miközben Csaplár Benedeket a szlovákok nem ismerik;
- csak magyar nyelvű emléktábla a Duna Menti Tavasz nevű magyar gyermek színjátszófesztivál évfordulójára;
- a turul jelképe a művelődési ház logójában;
- az utcákat magyar történelmi személyiségekről nevezik el, és két esetben a magyar utcanév a szlovák felett volt és világosabb színű betűkkel szedték;
- a világháború áldozatainak emlékművén külön táblán van a szlovák felirat, és az áldozatok neveiből is magyarosításra következtetnek a szerzők;
- a művelődési házban a magyar kultúra napjának ünneplése az irredentizmus és nacionalizmus „fanatikus” méretűvé duzzadt a szerzők szerint, amire a teremben elhelyezett magyar zászlókból következtettek;
- a városi majálist „magyar majálisként” hirdették;
- a Szent György-napok meghívójában a szlovák szöveg fejjel lefelé szerepelt.
Már 2023-ban elindult az eljárás
A kiadványban említik azt is, hogy feljelentést tettek a Felvidéki Vágta és a Felvidéki Fesztivál elnevezések miatt, és 2023 szeptemberében meg is indult a büntetőeljárás. A feljelentők felháborodva állapítják meg, hogy az elkezdett büntetőeljárás nem akadályozta meg a városvezetést abban, hogy 2024. január elsején kitűzzék a magyar zászlót az „irredenta trianoni emlékművön”.
A „szlovák értelmiségiek” azt is leírják, mi a gondjuk a Felvidék kifejezés használatával.
„Abszolút felháborítónak és a Szlovák Köztársaság alkotmánya megsértésének tartjuk, hogy a Szlovák Köztársaság területének nagymagyar elnevezését ilyen tolakodó módon terjesztik. A polgárok vallási érzelmeivel való, revizionista célú visszaélésként is tekintünk erre, mivel ez az esemény Szent István katolikus ünnepéhez kapcsolódik. A magyarosító „felvidék” (szlovákul »Horná zem«, szó szerint »Horný vidiek«) kifejezés propagálóinak célja, hogy fokozatosan megteremtsék a társadalmi megrendelést e revizionista elnevezés használatára, és csökkentsék, illetve eltöröljék magyar nemzetiségű polgártársaink szlovák államisághoz való lojalitását. Ezt akarják elérni azokkal a szegregáló kulturális rendezvényekkel is, amelyek elszigetelik a magyar nemzetiségű polgárokat a szlovákoktól, a szlovák nyelvtől és a szlovák államiság szimbólumaitól. A városvezetés nagy erőkkel űzi ezt a tevékenységet a kultúra, a sport és az oktatás területén a magyarországi szervezetekkel együttműködve, a nemzeti kisebbségek jogainak álcája alatt” – írják a kiadványban a feljelentők.
