Magyarország megszavazza az orosz szankciók meghosszabbítását, cserébe egy nyilatkozatot kap az ukrán gáz- és olajszállításokról

Szlovákia nem gördített akadályt a szankciók elé.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
„Ma, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” – írta ki hétfő reggel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebookra.
Pár perccel 12 óra előtt pedig azt, hogy „Magyarország megkapta a kért garanciákat hazánk energiabiztonsága kapcsán”.
Miután Magyarország ellenállása miatt az uniós nagykövetek pénteki találkozóján nem sikerült megegyezni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról, a döntést hétfőre halasztották, a tagország külügyminisztereit tömörítő Külügyek Tanácsa ülésére.
Orbán Viktor pénteken attól tette függővé a szankciók meghosszabbításának jóváhagyását, hogy Ukrajna
- indítsa újra a területén keresztül a gáztranzitot;
- ne támadja Oroszország területén azt a gázinfrastruktúrát, amelyen keresztül déli irányba kerülve jön most az orosz gáz Magyarországra;
- és garantálja, hogy az olaj esetében nem fogja leállítani a tranzitot.
Arra számítani lehetett, hogy Magyarország nem fogja csak úgy megszavazni a szankciók meghosszabbítását. Orbán korábban azt kérte, az EU várja meg ezzel Donald Trump beiktatását és első intézkedéseit, és ezek fényében foglalkozzon az uniós szankciókkal.
Trump szerdán megfenyegette Putyint, hogy ha nem fejezi be a háborút, az USA kemény szankciókkal és vámokkal fogja sújtani Oroszországot. A Politico szerint a brüsszeli magyar diplomaták ezt követően már nem voltak olyan szigorúak a szankciókkal szemben. Ugyan pénteken végül nem született döntés, a lap brüsszeli forrásai arra számítottak, végül Magyarország is meg fogja szavazni a szankciók meghosszabbítását.
Bár pénteken Orbán Viktor még Ukrajnától várt garanciákat a szankciók meghosszabbításáért cserébe, hétfőn Szijjártó már az Európai Bizottság garanciáitól tette függővé annak megszavazását.
A határidő egyébként január 31., péntek. Ha aznap sincs döntés, nemcsak az összes Oroszország elleni szankciót oldja fel az EU, hanem felszabadul 200 milliárd eurónyi, az unió területén zárolt orosz vagyon is.
A magyar ellenállás ezúttal is komoly feszültségeket szült. „Ha Orbán Viktor tényleg blokkolja az európai szankciók meghosszabbítását a háború kulcsfontosságú pillanatában, akkor teljesen egyértelmű lesz, hogy az Európa jövőjéért és biztonságáért vívott nagy játékban ő Putyin csapatában játszik, nem a miénkben. Ennek minden következményével” – írta Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a Bluesky nevű közösségimédia-platformon.
Szlovákia nem gátolta a hosszabbítást
Bár a leghangosabb csörtéket Ukrajnával és a leglátványosabb oroszbarát gesztusokat az elmúlt bő egy hónapban Robert Fico szlovák kormányfő szállította az ukrajnai gáztranzit leállítására hivatkozva, Szlovákia nem gördített akadályt a szankciók meghosszabbítása elé.
Igaz, Robert Fico kapott egy ígéretet Dan Jørgensen energiaügyi biztostól egy munkacsoport felállítására, amely megoldásokat keres az energiabiztonságot érintő kihívásokra. A Portfolio gazdasági lap brüsszeli diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy Magyarországot a Ficóval kötött megállapodás átfogalmazásával akarják leszerelni.

Szijjártó Péter az említett déli bejelentésében azt is írta, hogy az Európai Bizottság „elkötelezte magát az Európai Unió tagországaiba vezető földgáz- és kőolajvezetékek védelme mellett”, valamint világossá tették, hogy „az uniós tagállamokat ellátó energiainfrastruktúra épsége az egész EU biztonságát illető kérdés”.
Emellett az Európai Bizottság „biztosítékot kér Ukrajnától az EU-ba irányuló kőolajszállítások fenntartása érdekében”.
Az Eurologus úgy tudja, hogy a tagállamok mindezt egy nyilatkozatban rögzítik, amiben azt is jelzik, hogy az ukrajnai gázvezetékrendszeren keresztül történő európai gázellátás Ukrajna nemzetközi kötelezettsége.
Volodimir Zelenszkij még a hétvégén kijelentette, Ukrajna kész gázt szállítani Azerbajdzsánból Európába, amennyiben abból nem profitálnak az oroszok. Ez a megoldás már korábban is felmerült, és bár Azerbajdzsánnak van gáza, azt nem feltétlenül lehetne megállapítani, hogy amit Ukrajnán keresztül küldenek Európába, azt nem Oroszországtól vették-e.
Az olajtranzit esetében egy más megoldást alkalmaztak: a Magyarországra és Szlovákiába Ukrajnán keresztül érkező olaj úgy nem orosz, hogy azt a MOL már azelőtt megvásárolja, hogy ukrán területre érkezne. Igaz, ez elmúlt napokban Kijev fenyegetőzőtt azzal, hogy az olaj tranzitját is leállítják. A nyilatkozatban elvileg az Európai Bizottság biztosítékot kér Ukrajnától, hogy ezt nem fogja meglépni.
Frissítés 20:15.: Hétfőn koraeste Juraj Blanár is kiadott egy közleményt, amiben támogatja Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő és az Európai Bizottság közös nyilatkozatát, hozzátéve, hogy folytatódnak a tárgyalások az „nem orosz gáz” Ukrajnán keresztül történő szállításáról, és a tárgyalásokon a magyar fél is részt vesz.























