„Ezek a mi ügyeink is, csak azért, mert más az anyanyelvünk és a kultúránk, nem kell elkülönülnünk” – szlovákiai magyarok a mai tüntetéseken

Országszerte huszonegy városban szerveznek tiltakozást a kormány külpolitikai lépései ellen tiltakozva, a Békét Ukrajnának (Mier Ukrajine) civil szerveződés arra kívánja békés tiltakozással felhívni a figyelmet, hogy a kormánnyal ellentétben a polgárok szerint Szlovákia Európához tartozik, nem Oroszországhoz.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A ma délutáni tüntetést két hete hirdette meg a Békét Ukrajnának civil szervezet, mely akkor Robert Fico moszkvai útja ellen tiltakozott. A miniszterelnök a karácsonyi ünnepek előtt rázott kezet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Azóta már a szlovák parlament küldöttsége is vendégeskedett Oroszországban. Tibor Gašpar, a parlament alelnöke Moszkvából hazatérve kijelentette, minden eshetőségre, az EU és a NATÓ-ból való kilépés lehetőségére is fel kell készülnie Szlovákiának. Robert Fico kiállt Tibor Gašpar mellett.
A miniszterelnök a hét elején azzal vádolta meg a civileket, hogy az általuk szervezett tüntetéseken akarják megpuccsolni a demokratikus választásokon megválasztott kormányt. Bizonyítékkal nem támasztotta alá az állítását, de a kormány biztonsági tanácsát is összehívták. A szervezők nem mondták le a mai akciót, sőt, a szlovákiai városok mellett több külföldi városban is tüntetést szerveznek ma.
Pozsonyba Gyenge Veroni szlemmer egy, a közösségi oldalán megosztott videóban invitálja tiltakozni a szlovákiai magyarokat, hogy együtt álljanak ki a demokráciáért, a szabadságért, a közös jövőért.
„Az előző tüntetésre is több embert hívtam, nagyon zavart, hogy nem tudunk egységesen megjelenni, és olyan emberek beszélnek a mi nevünkben, akik nem feltétlenül képviselik mindannyiunk véleményét” – magyarázza Gyenge Veroni, miért készített videót a mai megmozdulás előtt.
Elmondása szerint a végső löketet az adta, hogy Rastislav Káčer volt külügyminiszter, diplomata a két héttel korábbi pozsonyi tüntetés egyik szónokaként a Felvidék szót is bevonta a beszédébe. „Robert Fico Oroszország szövetségesévé tesz minket. Nyugaton nyit frontot. Orbán érdekei mentén egy nem szuverén, felvidéki provinciává tesz minket” – mondta akkor a volt külügyminiszter.
Gyenge Veroni Káčer szavait devalválónak érezte, mert egészen addig együtt tüntettek, de ez a mondat olyan érzést váltott ki belőle, mintha elkülönültek volna. „Ezért szerettem volna több embert összehívni, hogy együtt menjünk a tüntetésre, és mutassuk meg, kik a szlovákiai magyarok.”
Az, hogy a szlovákiai magyarok milyen mértékben vesznek részt a tüntetéseken, nehéz megbecsülni. Ugyanakkor Érsekújvárt és Nagykürtöst leszámítva a déli településeken egyelőre nem szerveznek megmozdulásokat, információink szerint a jövő héten már Dunaszerdahelyen is tüntetni fognak.
„Szerintem nagyon sokan vannak, akik abszolút értik, hogy itt nem csak arról van szó, ki húz jobbra vagy ki balra, hanem arról, hogy milyen lesz a jövőnk. Milyen lehetőségei lesznek Szlovákiának, és ez nagyon fontos. Ezt szerettem volna hangsúlyozni, hogy ezek a mi ügyeink is, csak azért, mert más az anyanyelvünk és a kultúránk, nem kell elkülönülnünk” – mondta Gyenge Veroni.
Pataki Tamás, a Kompromisszum Polgári Társulástól az érsekújvári tüntetés egyik szervezője a Napunknak azt mondta, hogy a „keleti nyitás, a keleti szél mellett” folyamatosan történnek olyan események, amelyek miatt lassan megszokják, hogy egyre gyakrabban találkoznak és állnak ki.
„Fontosnak tartom, hogy megmutassuk, az ország jövőjét a nyugati szövetségi rendszerek kötelékében látjuk. De elutasítjuk azt is, hogy külföldi ügynököknek tituláljanak bennünket, elítéljük a félelemkeltést és a társadalom polarizálását. Benne van a levegőben, hogy korlátozni akarják majd a gyülekezési jogot, veszélyhelyzetet hirdetnek, hiszen láttunk erre példát Magyarországon” – mondta Pataki Tamás hozzátéve, hogy Robert Ficónak 2018-ban is voltak hasonló kijelentései az akkori megmozdulásokkal kapcsolatban.
Pataki abban bízik, hogy ahogyan akkor, úgy ez most is felrázza az embereket, és egyre többen csatlakoznak majd, élve demokratikus jogukkal, hogy kifejezzék nemtetszésüket a keleti szél kapcsán.
„Ez egy hatalomtechnikai eszköz, fenntartani a polgárháborús lincshangulatot, mert amíg van ellenségkép, addig meg lehet védeni a nemzetet. Én a kultúrharcra, az ország irányultságáról szóló memorandumra, melyben kijelentik, hogy a Nyugathoz tartozunk, de közben kikacsintgatnak, úgy tekintek, hogy ezzel próbálják elterelni a figyelmet a kataszter leállásáról, az egészségügy beomlásáról. Számos valós probléma van, melyekkel bizonyítják, hogy kormányzásképtelenek” – hangsúlyozta Pataki hozzátéve, hogy a külpolitikai lépések is a figyelem elterelését szolgálják.
„A legriasztóbb, hogy nem a polgártársat látják bennünk, a gyülekezésben, hanem azt sugalmazzák, hogy államellenes lépéseket teszünk, hogy meg akarjuk dönteni a demokratikusan megválasztott kormányt, káoszt akarunk teremteni. Ez azokban az emberekben, akik félnek, beindíthat negatív folyamatokat. Látjuk, hogy mi zajlik Szlovákiában, a szepesófalui gyilkosság mögött is nagyon hasonló elemek vannak, mint a Tepláreň bárban elkövetett gyilkosság mögött. Az uszítás előbb-utóbb a fizikai tettlegességben is manifesztálódhat” – figyelmeztet Pataki Tamás, aki szerint ezért nem szabad félni, sőt ennek ébresztőleg kellene hatni az emberekre.
Pataki az öt szónok egyikeként kétnyelvű beszéddel készül, és reagálni akar Rastislav Káčer fent idézett szavaira is.























