Megkaptuk a ProRegia Cultura egymillió euró közpénzből készült kiadványát, ami tele van a netről összeollózott cikkekkel
Létezik az a kiadvány, amelyet a szepsi székhelyű ProRegia Cultura polgári társulás adott ki a magyar kormány támogatásaiból, de a tartalma alapján nehéz elképzelni, hogy több százezer eurót költöttek volna rá.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Egy kilencvennégy oldalas, szerzők nélküli brosúra az a kiadvány, amelyre a ProRegia Cultura nevű szervezet elnöke, Németh László mint kétéves munkájuk egyik fő termékére hivatkozik. A kiadványban feldolgozták saját, nem reprezentatív felméréseiket, kinyomtattak néhány internetes cikket, és általános politikai-társadalmi javaslatokat tettek közzé, bár az nem világos, ezeket kinek címezték.
A ProRegia Cultura elküldte a szerkesztőségünknek a rejtélyes kiadványt, amely a szlovákiai magyar kultúrára és oktatásra szánt forintszázmilliókból készült, így végre saját szemünkkel láthattuk, mire költötték bevallásuk szerint a magyarországi adófizetők pénzét.
A titokzatos szervezet együttműködött a komáromi Selye János Egyetem dékánhelyettesével is, és mint kiderült, valójában ő értékelte ki a ProRegia Cultura felméréseit.
Levelet kaptunk
A Napunk decemberben írta meg, hogy két év alatt, 2023-ban és 2024-ben összesen mintegy egymillió eurónyi támogatást kapott a magyar kormánytól ez a korábban teljesen ismeretlen szervezet. Ezzel a legnagyobb összegekkel támogatott szlovákiai magyar szervezetek egyike lett, de a tevékenységéről nyilvánosan alig fellelhető valami. A Magyar Szövetség ugyanakkor a Napunknak korábban megerősítette, a szervezet segített nekik aláírásokat gyűjteni a 2024-es köztársaságielnök-választás előtt.
A Bethlen Gábor Alap által megítélt magyarországi támogatást állítólag közvélemény-kutatásokra kapták, amelyeket a szlovákiai magyarok körében végeztek. A közvélemény.sk honlapon megtalálható néhány kérdőív, amelyekben politikai és közéleti kérdésekben gyűjtöttek véleményeket, de Németh László szerint munkájuk valódi eredményeit egy külön kiadványban foglalták össze. Ezt a kiadványt a Napunk szerkesztősége sikertelenül próbálta megszerezni, és Németh László először azt nyilatkozta, nem tudja, van-e még nekik belőle, mert sok példányt kiküldtek dél-szlovákiai polgármestereknek.
Korábbi cikkeink a ProRegia Culturáról:
Karácsony előtt egy nappal Pozsonyban postázták azt a levelet, amelyben a szepsi székhelyű szervezet mégis elküldte szerkesztőségünknek a kiadvány három példányát egy kísérőlevél és néhány további melléklet kíséretében. A kiadvány címe A szlovákiai magyar kisebbség véleményének felmérése a társadalmi kérdésekben és attitűdjeinek vizsgálata az oktatási intézmény kiválasztása terén. A kiadványt a komáromi Selye János Egyetem segítségével készítették.
A Selye Egyetemen írták
A ProRegia Cultura kiadásában megjelent, 94 oldalas, színes, vastag krétapapírra nyomtatott brosúrát még 2023-ban adták ki. A kiadványban nem szerepel egyetlen szerzői név sem. Azt sem tudjuk meg, hol és hány példányban, kinek a szerkesztésében készült a kiadvány. Azt viszont megtudhatjuk belőle, hogy a készítésekor felhasználtak egy, a komáromi Selye János Egyetemmel kötött szerződés alapján kivitelezett projekt eredményeit is. A projekt címe A szlovákiai magyar kisebbség attitűdjeinek kutatása és vizsgálata a társadalmi kohézió, az európaiság és az oktatás terén.
2023-ban a ProRegia Cultura két tanulmányt, stratégiai tervet rendelt a komáromi Selye János Egyetemtől. A Kutatás, elemzés és Dél-Szlovákia járásainak fejlesztési terve projektről 2023. június 23-án kötöttek szerződést, és 2023. október 1-jéig kellett kidolgoznia az egyetemnek, amiért 16 ezer eurót kellett kapniuk.
A szlovákiai magyar kisebbség attitűdjének kutatása és vizsgálata társadalmi kohézió, az európaiság és az oktatás terén című tanulmány kidolgozásáról 2023. novemberben 24-én kötöttek szerződést. Ez valójában a ProRegia Culturától kapott adatbázis kiértékelését foglalta magában, és a szervezet ötezer eurót fizetett érte az egyetemnek. Ezt tartalmazza a kiadvány, amelyet megkaptunk.
Mindkét projektet Antalík Imre, a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese készítette el.
Antalík a Napunknak megerősítette, hogy digitális formában látta a ProRegia Cultura polgári társulás kiadványát. Arra a kérdésünkre, hogy valóban a társulás felkérésére kidolgozott tanulmányát használták-e fel A szlovákiai magyar kisebbség véleményének felmérése a társadalmi kérdésekben és attitűdjeinek vizsgálata az oktatási intézmény kiválasztása terén című kiadványban, azt felelte, „az intézmény egy adatbázis kiértékelésére vonatkozó megrendelést kapott. Kaptunk egy kérdőíves adatbázist és lényegében annak történt meg a feldolgozása“.
Antalík Imre hozzátette, hogy a kérdések kiértékelése és a grafikonok biztosan belekerültek a polgári társulás kiadványába. Azt nem tudta megmondani, hogy milyen mértékű az átfedés az általa elkészített feldolgozás és a ProRegia Cultura kiadványa között.
Antalík azt mondta, „többváltozós módszerekkel” értékelték ki a kérdőíves adatbázist. A dékánhelyettest arról is megkérdeztük, kapott-e információkat arról, hogy milyen módszerekkel dolgozott a ProRegia Cultura a kérdőíves felmérései során. „Láttam hirdetéseket a Facebookon, hogy elektronikusan gyűjtik be a kérdőíveket. Azt nem tudom, milyen egyéb módon gyűjtik még a kérdőíveket” – reagált Antalík.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen témakörökre vonatkoztak a kérdőívek. Antalík viszont azt mondta, nem emlékszik a konkrét kérdésekre. „Volt benne inflációs, ha jól emlékszem, európai uniós és oktatási kérdéskör is” – mondta Antalík, aki szerint a ProRegia Cultura lekérdezett kérdőíveket. „Több különböző kérdőíves felmérésből származtak a kérdések, az adatbázisok. Úgy emlékszem, hogy különböző mérete volt a mintáknak” – mondta a dékánhelyettes hozzátéve, hogy a kiadvány végleges verzióját 2024 tavaszán látta digitálisan. Nyomtatott példányt nem kapott.
„Valószínűsítem, hogy a tőlünk megrendelt kiértékelésen alapul ez a kiadvány” – mondta Antalík.
Helyesírási hibák tömkelege
A brosúra kilenc nagyobb részből áll: A szlovákiai magyarok véleménye az év legfontosabb társadalmi kérdéseiben, Hagyományápolás, A közös választási lista igénye és aláírásgyűjtés, Választási részvétel, Háborús kérdéskör, Energiahordozók árváltozásának érzékelése, Nyelvhasználat, Oktatással kapcsolatos helyzetkép, Következtetések és javaslatok.
Az egyes fejezetek általában tartalmaznak némi általános bevezetőt, az ukrajnai háborúról szóló fejezet például a Wikipédia szócikkeire hivatkozik, csak épp tele van helyesírási hibákkal, a Krímet például következetesen Krimnek nevezi, Janukovics elnök nevét szlovák átírásban tünteti fel. Egy helyen egyébként a Napunk egyik cikkére is hivatkoznak forrásként.
A továbbiakban a közvélemény.sk honlapon közzétett kérdőívek alapján készített felmérések eredményeit dolgozzák fel. „A kérdőíves felmérésbe összesen 676 fő kapcsolódott be valamilyen mértékben értékelhető válasszal” – írják a megnevezetlen szerzők. A Köszönetnyilvánítás című részben azt írják, „a felméréseknek köszönhetően jobban megismerhetjük az itt élő magyar közösség nézeteit egyes kérdésekben”. Ebből arra lehetne következtetni, reprezentatív felmérésekről volt szó, ez viszont nincs így, vagyis a felmérésekből valójában nem lehet a teljes szlovákiai magyar populáció véleményét megismerni.
A felsőoktatásról szóló részben utalnak egy „attitűd-felmérésre” is, amelyet „elsősorban egyetemista hallgatók körében” végeztek egy másik kérdőív segítségével, de itt sem reprezentatív felmérésről van szó. Egyébként itt is hemzseg a hibáktól a szöveg, az Oktatással kapcsolatos attitűd felmérés című alfejezetet így vezetik fel: „Az oktatással kapcsolatos attitűd-felmérés célja elsősorban három kutatási terület korul járása volt elsősorban egyetemista hallgatók körében.”
A tavalyi támogatás felhasználása továbbra is rejtély
A kötetet végén olvasható javaslatok között egyebek mellett olyasmiket találunk, hogy támogatandóak a felvidéki magyarok megismerkedését segítő fesztiválok és más rendezvények szervezése és a turizmus, fokozni kell a „kommunikációs tevékenységet” a felvidéki magyarok választási részvételének növeléséhez, meg kell előzni az energiaárak emelését, vagy hogy emelni kell a pénzügyi tudatosságot.
Cikkünk megjelenése után a teljes anyagot közzétették a közvélemény.sk oldalon is.
A honlapon közzétették egy másik, állítólag 207 oldalas, szintén 2023-as dátummal ellátott, Dél-Szlovákia járásainak fejlesztési stratégiája című kiadvány tartalomjegyzékét is, munkaanyag megjegyzéssel. A teljes tartalom állítólag rövidesen szintén elérhető lesz az oldalon.
A ProRegia Cultura 2024-ben szintén kapott 106 millió forintot, vagyis mintegy 265 ezer eurót, ennek felhasználását továbbra is homály fedi. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban Németh Lászlót, aki azt mondta, hamarosan két újabb kiadvánnyal jelentkeznek, és ezeket elküldik nekünk is. További kérdéseinkre írásban ígért választ, ha ezeket megkapjuk, közzétesszük őket.
2023-ban még volt némi nyoma, tavaly már semmi
Németh László a kiadványhoz csatolt kísérőlevelében azt írja, szervezetüket valójában 2002. december 11-én jegyezték be, és nem 2022-ben, ahogy írtuk. Ez így azonban nem igaz: 2002-ben a belügyminisztériumban az Öko-kelet Polgári Társulás (združenie Eko – východ) nevű szervezetet jegyezték be, amelynek elnöke Köteles László egykori MKP-s politikus volt. Ezt a szervezetet nevezték át ProRegia Culturává 2022-ben, amikor Köteles átadta a szervezetet Németh Lászlónak. A minisztérium 2022. december 20-án vette tudomásul a változást. Erről részletesen beszámoltunk korábbi cikkünkben.
Németh László azt is állítja levelében, nem arról volt szó, hogy nem emlékezett volna a kiadványuk címére, „mindössze a cím hossza miatt a pontos és hibátlanul idézett megnevezésére történt utalás”.
Azt is cáfolja a ProRegia Cultura elnöke, hogy nem küldték el a kiadványt a polgármestereknek. Levele mellékletében elküldte a feladáskor kapott számlák másolatát, amelyek szerint 2024. március 6-án kellett elküldeniük a kiadványt az önkormányzatoknak.
A ProRegia Cultura Németh állítása szerint az Új Szó szerkesztőségének is elküldte e-mailben a közvélemény-kutatások eredményeit. Bizonyítékként csatolta egy e-mail másolatát, amelyet 2023. május 19-én küldtek az [email protected] szerkesztőségi címre egy csatolmánnyal együtt, bár az nem egyértelmű, a 2023-as brosúra teljes anyagát tartalmazza-e a csatolt word dokumentum. Arról korábbi cikkünkben írtunk, hogy a szervezet nem reprezentatív felméréseiről 2023-ban beszámolt két Fidesz-közeli szlovákiai magyar médium, a Felvidék.ma és a Ma7. 2024-ben viszont ezeken a portálokon sem jelent meg semmi a ProRegia Culturáról.
