Fico és Orbán az oroszbarát grúz kormány mellé álltak és megvétózták az Unió szankcióit. A szakértők szerint Szlovákia a történelem rossz oldalára áll
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Szlovákia és Magyarország megvétózták az EU szankcióit, amelyeket a Európa-párti tüntetők elleni bevetések miatt vetettek ki grúz képviselőkre. Az Euronews portált erről több diplomata és hivatalnok tájékoztatta. Ugyanezt az információt a Szabad Európa rádió is leközölte.
A szankciók kivetése Kaja Kallas, az európai diplomácia új vezetőjének első javaslata volt, amellyel a grúziai helyzetre reagált. A volt észt miniszterelnök az EU külügyminisztereinek ülésén akarta kivetni a szankciókat.
„Ez az első magyar vétóm, de nem tudom megígérni, hogy egyben az utolsó is” – idézi az EU kül- és biztonságpolitikáért felelő vezetőjét az Euronews.
Kaja Kallas most a Szabad Európa rádió szerint legalább a grúz diplomata útlevelekkel rendelkező személyek vízumrendszerének liberalizációját megpróbálja leállítani. Ezen javaslat megszavazásához elegendő a minősített többség, tehát az olyan tagországok 55 százalékának szavazata, amelyek összesen legalább az EU lakosainak 65 százalékát képviselik. Magyarország és Szlovákia szavazataira nincs szükség.
„Ez egy rossz út, amely az európai államok megosztottságához vezet” – véli a szlovák vétóról Pavel Havlíček cseh elemző, a Nemzetközi Kérdések Társulatának munkatársa. Szlovákia szerinte a „történelem rossz oldalára áll”.
„A múltban Szlovákia Csehországhoz és más országokhoz hasonlóan egy jó kilátásokkal rendelkező partnerként tekintett Grúziára és támogatta az euroatlanti integrációját. A helyzet most változik és a jelenlegi kormány újraértelmezi a Grúziához való hozzáállást, amit én egy helytelen döntésnek tartok” – állapítja meg Havlíček.
Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter kijelentette, hogy Szlovákia „nem avatkozik be más országok belügyeibe”. „Támogatjuk a demokratikus elveket és az egyik ilyen a szabad demokratikus választások elve. Ezért is kell tiszteletben tartanunk Grúzia lakosainak döntését, tehát a választások eredményét” – tette közzé a külügyminisztérium az X-en.
Hangsúlyozta, hogy „mindenkinek” fontos, hogy Grúzia továbbra is dolgozzon az Unióhoz való csatlakozáson és ezért tartja fontosnak „a párbeszédet és a kommunikációs csatornák elhamarkodott döntések nélküli fenntartását”.
„Szlovákia ezért nem támogatta a rendőrség egyes tisztviselőire kivetett szankciókat. A grúz kormánynak tiszteletben kell tartania a gyülekezési és a szólásszabadság jogát és elítéljük a tüntetések során alkalmazott erőszakot, amit alaposan ki kell vizsgálni” – tette hozzá Blanár.
Ez a grúz demokraták megsértése, mondja az elemző
Grigorij Mesežnikov, az Inštitút pre verejné otázky politológusa szerint ez nem egy jó jel azoknak, akik jelenleg Grúziában a demokráciáért harcolnak. „Az Uniótól szolidaritást és a helyes magatartást várják el. Pozsony és Budapest ezt most meghiúsították. A két ország ezzel megsértette a grúz demokratákat, a szlovák diplomácia hírnevére pedig nagyon rossz hatással lesz a világban” – mondja a Denník N-nek.
Grúziában azután kezdtek el az emberek tüntetni, hogy a választási bizottság az októberi parlamenti választások után a Grúz Álom pártot kiáltotta ki győztesnek. Az ellenzék a súlyos egyenlőtlenségekre való tekintettel nem ismerte el az eredményeket, ezen kívül pedig az Európai Parlament is a választások megismétlését szorgalmazza. A grúz parlament egy megosztó folyamat során Miheil Kavelasvili volt futballjátékost választotta meg köztársasági elnöknek.
A nyugatbarát grúzok tüntetései azt követően erősödtek fel, hogy a kormány bejelentette, hogy 2028-ig felfüggesztette az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokat. A rendőrség és a biztonsági erőkkel együttműködő fekete ruhás férfiak is a tüntetőket támadják, okot adva Kaja Kallasnak, hogy szankciókat követeljen a grúz vezetők ellen.
Mesežnikov azt mondja, hogy a hétfői szavazás azt bizonyítja, hogy Robert Fico szlovák kormányfőhöz és Orbán Viktor magyar kormányfőhöz „közelebb áll egy autoriter hatalom politikája, mint egy demokratikus rendszer”.
„Ebben az esetben mindketten az illegitim kormány oldalára álltak abban az értelemben, hogy a választásokat manipulálták, mindezt akkor, amikor nagy tüntetések és megosztó körülmények között új köztársasági elnököt választottak” – mondja Mesežnikov.
Úgysem vesznek fel titeket az Unióba, üzeni Blaha a grúzoknak
Robert Fico miniszterelnök hétfőn António Costával, az Európai Tanács új elnökével beszélt telefonon a csütörtöki uniós csúcs előtt. Többek között elmondta neki, hogy szorgalmazza, „a jelenlegi grúziai helyzet objektív elbírálását”.
„A Grúzia belügyeibe való beavatkozásokat szankciók kivetésével vörös vonalnak tartjuk“- jelentette ki Fico, akinek kijelentését a grúz állami televízió is leközölte.
A grúz állami televízióban a múlt héten Ľuboš Blaha, a Smer EP-képviselője szerepelt, aki arra szólította fel a grúzokat, hogy “maradjanak erősek és védjék a szuverenitásukat a brüsszeli kormánydöntők ellen”.
Miközben a fegyveres erők a tüntetőket támadják, Blaha kijelentette, hogy nem a grúz kormány, hanem a Nyugat viselkedik őrülten. A Telegram-csatornáján a Nyugatot egy „döglődő lóhoz” és egy egy „döglött állat teteméhez” hasonlította.
„Erkölcsi kötelességünk támogatni Grúziát, hogy megvédhesse magát a nyugati imperialistáktól” – írta Blaha és hozzátette, hogy ugyanezt a grúz televízióban is elmondta. „Megnyugtattam őket, hogy Brüsszel úgysem veszi fel őket az Unióba, hisz elég csak megnézni, hogyan húzogatja a mézesmadzagot a Balkán orra előtt” – tette hozzá.
A smeres EP-képviselő egy nyílt levelet is küldött Kavelasvili grúz elnöknek, akit a grúz ellenzék nem ismer el. A levélben elhatárolódott az Európai Parlament hivatalos álláspontjától, amely novemberben egy határozatban utasította el a parlamenti választások eredményeit.
Ukrajna szankciókat vetett ki
A grúz kormányképviselőkre Ukrajna még december elején szankciókat vetett ki. „Nem engedhetjük meg, hogy bárkit is elveszítsünk a térségben, sem Grúziát, sem Moldáviát, sem pedig Ukrajnát. Egységesnek kell lennünk a Moszkva elleni védekezésben” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök.
Az ukrán szankciós listán Bidzina Ivanisvili oligarcha neve is szerepel, aki a Grúz Álom kormánypárt élén áll.
A Jan Lipavský vezette cseh külügyminisztérium elítélte a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, hangsúlyozva, hogy Prága Grúzia uniós és NATO-tagságát is támogatja. Hasonlóképpen nyilatkoztak Németország, Franciaország és Lengyelország tisztviselői is.
Ezzel szemben Magyarország a grúz kormány egy kulcsfontosságú szövetségese. Orbán Viktor miniszterelnök már az októberi választások után gratulált Grúziának, hogy „nem lett belőle második Ukrajna. Később még Tbiliszibe is ellátogatott, ahol személyesen gratulált a Grúz Álom tagjainak, beleértve Irakli Kobakhidze kormányfőt is.
Ukrajnát felháborították Pellegrini kijelentései
Fico kormányfő Grúzián kívül az Ukrajna és a tagországok közötti gázszállítási útvonalak fenntartásáról is tárgyalt Antonio Costával, az Európai Tanács új elnökével. Kijelentette, hogy még hétfőn este telefonálni fog erről Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.
Fico azt állítja, hogy baráti viszonyt ápol Smihallal, noha minden szavával Ukrajnát támadja. A múltban többször is kijelentette, hogy a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az „ukrán nacionalisták” a Donbaszban. Ennek ellenére kitart amellett, hogy „feltétel nélkül támogatja Ukrajna uniós tagságát”.
A kijelentéseit elnézve Peter Pellegrini egyértelműbben támogatja Ukrajnát. A háború ezredik napján például az ukránok bátorságát, hazaszeretetét, áldozatkészségét és harcát emelte ki azokért az elvekért, amelyekben „mindannyian hiszünk és amelyek egyben tartják a világot abban a formájában, ahogy ismerjük”.
A hétvégén azonban Pellegrini is felbosszantotta az ukránokat, amikor a közmédiában kijelentette, hogy Ukrajnának a béke érdekében fel kell majd adnia a területe bizonyos részeit. Hasonló kijelentések az elmúlt hetekben más nyugati politikusoktól is elhangzottak – Donald Trump megválasztott amerikai elnök köreiből, valamint Petr Pavel cseh elnök is „megvalósítható” katonai célok kitűzéséről beszélt.
„Amikor Szlovákia legutóbb a béke nevében engedett az agresszornak, nem lett jó vége és a döntés sem a szlovákoknak, sem pedig más nemzeteknek sem hozta el a békét” – reagált Pellegrini szavaira Heorgij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
Mesežnikov úgy véli, hogy „szomorú, hogy az ukrán külügyminisztérium szóvivőjének végül ki kellett oktatnia a köztársasági elnökünket a saját országának történelméről, miszerint az agresszornak nem szabad engedni”.
„A Nyugat a müncheni egyezmény során helytelenül járt el, amit Fico is gyakran bírál. Most azonban Fico és Pellegrini ugyanúgy viselkednek és megadásra szólítják fel a megtámadott országot” – teszi hozzá.
