Korrupciós newsfilter: Peter Kažimírnak azonnal távoznia kellene a jegybank éléről

Shooty karikatúrája Peter Kažimírról

Verzia textu v slovenčine

Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!

Villa Brheltől?

Amikor megjelentek az első hírek arról, hogy Peter Kažimír kétes módokon juthatott hozzá a vagyonához, a Smer volt politikusa és az akkori pénzügyminiszter nagy elánnal vetette bele magát a tranzakciók megmagyarázásába. Kažimír órák hosszat beszélgetett az újságírókkal, amelyek során ugyan off-record, de válaszolt azokra a kérdésekre, hogy hogyan tett szert a vagyonára, vagy miből finanszírozza a lakhatását. Részben ennek köszönhetően volt képes a gazdasági újságírók előtt sokáig tiszteletre méltó személy benyomását kelteni.

Kažimír a Smerben ahhoz a Peter Pellegrinihez közeli szárnyhoz tartozott, amelyből később megalakult a Hlas.

Amikor Ján Kuciak meggyilkolása után a rendőrség elkezdett a legfölsőbb szinteken zajló korrupció ügyében nyomozni, Kažimír is a gyanúsítottak közé került.

A NAKA 2021-ben eljárást indított ellene. Nem azért, mert kenőpénzt fogadott el, hanem mert lefizette František Imreczét, a Pénzügyőrség volt elnökét. A vádirat alapján pénzügyminiszterként azt kérte tőle, hogy gyorsítsa fel egy ismerőse adózási eljárását, és ezért egy 48 ezer eurót tartalmazó borítékot adott át neki.

Kažimír az eljárás után sem akart lemondani. A jegybank elnökének fizetése körülbelül 20 ezer euró.

Ez az ügy még mindig a bíróságon van. Noha feltételezhető, hogy azok közé kerül, amelyek a Btk.-módosításnak köszönhetően elévülnek, Milan Cisarik, a Specializált Büntetőbíróság bírója pénteken nem döntött erről. Hogy mit lép, az december 9-én fog kiderülni.

Természetesen Kažimír esetében is fennáll az ártatlanság vélelme.

A Denník N és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ új információi után azonban Kažimírnak azonban a bírósági tárgyalás eredményétől függetlenül le kell mondania.

A Denník N már korábban írt arról, hogy Katarína Korecká, Kažimír partnere, volt újságíró egy franciaországi tengerparti luxusvilla tulajdonosa. Kažimír erre azt mondta, hogy nem az ő ingatlanjáról van szó, az újságírókat pedig propagandista pöcegödörnek nevezte.

Múlt héten a tényfeltáró újságírók a Cipruson szerzett dokumentumoknak köszönhetően feltárták, hogy közvetlenül a villa megvásárlása előtt Korecká másfél millió eurót kapott a számlájára, ami Jozef Brhel oligarchától érkezett. A pénzből megvette a villát és Brhelnek nem fizette vissza.

Az egész tranzakció kenőpénznek tűnik. Brhelnek nem volt oka lefizeti Koreckát, Kažimírt viszont igen.

Kažimír semmilyen magyarázatot nem ad a tranzakcióra, Brhel pedig tagadja, hogy korrupcióról lenne szó. A Rendőri Testület Főparancsnoksága azt nyilatkozta, hogy vizsgálja az ügyet.

A pénz átutalására és a villa megvásárlására akkor került sor, amikor Kažimír a pénzügyminisztérium élén állt. Brhel ezen kívül a Vámszedő (Mýtnik)-ügyben szerepel, melyben azzal vádolják, hogy éppen ebben az időszakban a kenőpénzeknek köszönhetően profitált a túlárazott IT-szerződésekből.

Kažimírt sem a kormánypárti politikusok, sem a köztársasági elnök nem szólította fel távozásra. Az elnöki poszt európai szemszögből is jelentős: ez egy befolyásos poszt, amit az Európai Unió és az Európai Bizottság is figyelemmel követ. Szlovákia számára hatalmas szégyen, hogy Kažimír a nemzeti bank elnöke marad.

Rövid hírek:

Ján Čurilla nyomozó úgy gondolja, hogy Maroš Žilinkát zsarolhatja Vladimír Pčolinský, a SIS korábbi igazgatója. Azokból a vallomásokból indul ki, amelyeket sikerült nyilvántartásba vennie. „Ha a speciális ügyészség ügyésze titkos iratokat visz az SIS szivarszalonjába, akkor befolyásolható és szerintem zsarolható is. Nem hiszem, hogy ezekről a látogatásokról, amiket tanúvallomások is bizonyítanak, nem készültek felvételek. Ez olyan, mint amikor Kočner feljátszotta Trnkát. Az ilyen felvételek nagyon kelendőek” – mondta Čurilla a Denník N-nek adott interjújában. Arra is felhívja a figyelmet, hogyan segített mindig a Žilinka által vezetett Főügyészség Pčolinskýnak.
Az ügyész a Nyitrai Járásbíróságon vádat emelt Martin Juhás rendőr ellen, aki orvvadászat miatt nyomozott a vadászházban és kérvényezte annak lehallgatását. A jóváhagyást éppen ettől a bíróságtól kapta meg. Juhást hivatali jogkörrel való visszaéléssel vádolják, mert annak a vadászháznak a lehallgatására, ahol Robert Fico, Marek Para, Pavol Gašpar, Robert Kaliňák és Miroslav Bödör találkozgattak és arról is beszéltek, hogyan fognak vallani, állítólag nem volt ok. Martin Juhás annak a Peter Juhás nyomozónak a bátyja, aki Ján Kuciak ügyében nyomozott.
Mária Kolíková SaS-es képviselő bírálja a parlamentet, mivel eltérő módon áll hozzá a szlovák és az uniós pénzekhez. A parlament ugyanis megszavazott egy törvényt, amely ezen elv alapján szigorúbban bünteti az uniós pénzek ellopását. Az uniós pénzek védelme érdekében a Főügyészségen egy külön egységet is létrehoznak. Kolíková szerint ezzel a Főügyészségen tulajdonképpen egy új speciális ügyészséget hoznak létre. A képviselő szerint megengedhetetlen, hogy eltérő módon büntessük a korrupciót az alapján, hogy az uniós vagy nemzeti pénzekről van-e szó.
Marek Para ügyvéd és Juraj Chylo ügyész kifogást emelt Tomáš Hajduk, a Pozsonyi Városi Bíróság bírója ellen, akinek Ján Čurilla és kollégái ügyében kellene ítéletet hoznia. Arról az ügyről van szó, amelyben az ügyészség azzal vádolja őket, hogy törvényellenesen akartak eljárást indítani Diana Santusová, a belső ellenőrzés nyomozója ellen. Santusovát Para képviseli a bíróságon, aki nehezményezi, hogy Hajduk bíró a múltban Juraj Kliment, a Legfelsőbb Bíróság bírójának asszisztenseként dolgozott. Ez már Robert Ficót és Parát is régóta zavarja. Az ügyész azt kifogásolja Hajduk esetében, hogy az életrajzában és a motivációs levelében azt írta, hogy azok a Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi kollégiumában dolgozó személyek, akikkel kapcsolatba került, inspiratívan hatottak rá. Az ügyész szerint Kliment is ezek közé a személyek közé tartozik. Hajdukot nem zárták ki az eljárásból, a döntést a kerületi bíróság fogja meghozni.
Maroš Žilinka főügyész felfüggesztette Alexander Biró ügyészt, aki ittasan vezetett. Biró egykor a speciális ügyészségen dolgozott, ahonnan a Főügyészség bűnügyi részlegére került át.
A besztercebányai Specializált Büntetőbíróságon folytatódott a Pelyva (Plevel)-ügy tárgyalása, amelyben Daniel Béreš, a zsolnai bíróság bírója is vádlott. A tárgyaláson a vádiratból kiderült, hogyan árulták Zsolnán a bírói ítéleteket. A rendőröket František Salinger, az alvilág egykori zsolnai vezetője avatta be a részletekbe. Elmondása szerint elég volt, hogy valaki František Tóth közvetítőnek megadta az ügyirat számát és a bíró nevét, ő pedig meghatározta a kifizetendő összeget. Ez a tettől és a bírótól függött. Salinger például azt mondja, hogy az ítéletének két évvel való lecsökkentéséért évente 10 ezer eurót fizetett. A felmentés 50 ezer euróba került. Béreš hatásköre egészen a Besztercebányai Kerületi Bíróságra is elért. Béreš bíró tagadja, hogy korrupcióhoz lett volna köze. Az ügyben Marcela Malatká bírónő is vallomást tett, aki felidézte, hogyan adott át neki egy üzenetet Béreš Salingertől, hogy amennyiben nem kap életfogytiglant, nem fog fellebbezni, amit a bírónő megengedhetetlen nyomásgyakorlásnak tartott. A tárgyalásnak december 19-én kellene folytatódnia tanúk meghallgatásával.
A Specializált Büntetőbíróság elítélte Peter Balaškó bírósági végrehajtót, mert lefizette a Besztercebányai Járásbíróság egyik magasabb beosztású hivatalnokát. Balaškó egy kék ajándéktáskát adott át a nőnek, aki csak a távozása után nézte meg a tartalmát. Elmondása szerint egy a Drozdík borászatból származó üveg 2019-es évjáratú Pinot Noir vörösbor, egy házi készítésű lekvár, bonbon és egy 500 eurót tartalmazó boríték volt benne. A végrehajtó 500 eurós pénzbüntetést kapott, az ítélet ellen fellebbezett. A bíróság egy sofőrt is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, aki ittasan akarta lefizetni a rendőröket. Ez az ítélet jogerős.
A Transparency International ranglistáján a Kassai Városi Erdők, az Általános Egészségbiztosító és a Szlovák Vasúttársaság lettek a legátláthatóbb nyilvános vállalatok. A listán nem a korrupciót, hanem az átláthatóságot és az egyértelmű szabályokat értékelték. A cégekről nem lehet automatikusan azt állítani, hogy ellenállóak lennének a szabálytalanságokkal szemben, ezek felderítése azonban a nyitottságnak köszönhetően könnyebb lehet. Az eredmény a 2020–2023-as időszak értékelése után született. A legrosszabbul a már felszámolás alatt álló Slovensko IT állami részvénytársaság teljesített.
A rendőrség Dunaszerdahelyen őrizetbe vette azt a férfit, aki telefonon felgyújtással fenyegette a Paraméter.sk szerkesztőségét. A telefont Barak Bálint ügyvezető igazgató, Barak Dávid főszerkesztő, ismert újságíró testvére vette fel. Barak sikeres könyveket írt a dél-szlovákiai maffiáról. A fenyegetőző férfit az a cikk dühítette fel, amely arról szólt, hogy egy családi ház udvarán két holttestet találtak. Az egyik áldozat a rokona volt. A férfi az őrizetbe vétele után beismerte tettét a rendőröknek, azt mondta, hogy zaklatott állapotban volt, és valójában nem is akar felgyújtani senkit.