Jelentősen bezuhant a magyar elsősök száma, két stagnáló év után több mint kétszázzal kevesebb a magyar iskolakezdő
Összegyűjtöttük és járási bontásban mutatjuk a magyar iskolákba járó elsősök számának változásait.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A központi statisztikai adatok alapján az aktuális tanévben a szlovák és a magyar tannyelvű iskolákba beíratott elsősök száma is csökkent. A korábbi évekhez hasonlóan a magyar diákok száma arányait tekintve idén is jóval nagyobb mértékben fogy, mint a szlovák iskolakezdőké.
Az elsősök számának csökkenése mögött részben a demográfiai mutatók állnak, régiónként azonban más okok is belejátszhatnak, mint például az iskolaérettséget később elérő gyerekek számának emelkedése vagy az iskolaválasztás, a szlovák iskola melletti döntés.
Mivel a szlovákiai magyar iskolák létszámaival, az elsősök adataival, a számok mögötti társadalmi folyamatokkal, vagy az iskolaválasztást befolyásoló tényezőkkel évek óta senki nem foglalkozik szisztematikusan, sem az oktatási tárca, sem pedig a civil szervezetek szakemberei nem készítenek elemzéseket, ezért csak a számokat látjuk.
Közben a magyarlakta Dél-Szlovákia régiónként is nagyon specifikus, legyen szó gazdasági vagy szociális helyzetről, kultúráról vagy identitástudatról. Elemzések híján a változások okairól a helyi pedagógusok gyakorlati tapasztalataira, meglátásaira támaszkodunk.
Több mint kétszázzal kevesebb magyar elsős
Tavaly Fodor Attilával, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójával húsz év adatait vizsgáltuk meg, összességében a magyar alapiskolák szempontjából az utóbbi 2-3 év kedvező volt az elsősök számát illetően. A szlovák és a magyar iskolakezdőkre vonatkozó mozgások kopírozzák egymást. Egy-egy bezuhanás a szlovák és a magyar diákoknál is megfigyelhető, bár a hullámvölgyből való kiemelkedés a szlovák diákok esetében látványosan gyorsabb.
Fodor Attila tavaly arra is figyelmeztetett, hogy a szlovák és a magyar elsősök abszolút számai arra utalnak, hogy a diákok száma várhatóan csökkenni fog, és nem tévedett.
A központi statisztikai adatok alapján az aktuális tanévben 60 809 elsős kezdte meg tanulmányait valamelyik szlovákiai alapiskolában. Tavaly összesen 62 020 iskolakezdőt jegyeztek a statisztikák országosan.
Szlovák tannyelvű alapiskolába idén 56 857 elsős jár a hivatalos adatok alapján, egy évvel korábban a számuk 57 793 volt. Magyar tannyelvű alapiskolában 3635 elsős kezdte meg a tanulmányait, tavaly a magyar elsősök száma 3852 volt.
Országosan 1211-gyel kevesebb elsős kezdte el a kötelező iskolalátogatást Szlovákiában az előző évhez képest, ugyanakkor míg a szlovák elsősök száma 936-tal, vagyis 1,61 százalékkal, addig a magyar elsősök száma 217-tel, 5,63 százalékkal lett kevesebb az aktuális, 2024/2025-ös tanévben. Érvényes tehát az a korábbi megállapítás, hogy a magyar elsősök száma az arányokat tekintve nagyobb ütemben csökken, mint a szlovák iskolakezdők száma.
A központi adatokban az angol és az ukrán, illetve a bilingvális és a nemzetközi programokat kínáló iskolák elsőseinek számánál jobbára csak enyhe elmozdulások figyelhetők meg.
A nagyobb magyar régiókban is kevesebb a diák
Az adatok azt mutatják, hogy azokban a régiókban is csökken az elsősök száma, amelyek az utóbbi években a legjobb számokat produkálták, például a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és a Rimaszombati járásban is kevesebb az elsős. Utóbbiban elsősorban a roma gyerekeknek köszönhetően volt tavaly 612 iskolakezdő, idén viszont a számuk nem éri el az 570-et. Csökkent a magyar elsősök száma a Losonci és a Kassa-vidéki járásokban is.
Az általunk megszólított iskolaigazgatók szerint a csökkenés mögött részben a demográfiai mutatók állnak, idén egyszerűen kevesebb az iskolaköteles gyerek.
Később válnak iskolaéretté
Nagy Katalin, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója megerősítette, hogy idén náluk is kevesebb az elsős, és jövőre sem lesz jobb a helyzet. „Az óvodák már jelezték nekünk, hogy kevesebb elsőssel számolhatunk a következő tanévben is” – mondta a Napunknak az ország legnagyobb magyar tannyelvű iskolájának vezetője. Tornalján általában 820 körül mozog a diákok száma, a roma és a nem roma gyerekek arányát 40/60 százalékra becsüli az igazgató.
Nagy Katalin a diákok számának csökkenését egyelőre nem tekinti veszélynek vagy tendenciának. Egyre több ugyanis az olyan gyermek, aki hatéves korára nem éri el az iskolaérettséget és az óvodában marad. „Három nagy első osztályt nyithattunk volna idén, ha nem lennének olyan gyerekek az óvodákban, akik halasztást kaptak. Sajnos a számuk, bár lassan, évente 1-2 gyermekkel, de évről évre emelkedik” – mondja Nagy Katalin, hozzátéve, hogy évekkel korábban maximum 2-3 gyermek kapott halasztást a pszichológus javaslatára, most viszont a számuk akár a tízet is meghaladja. Részben ez is szerepet játszik az elsősök számának alakulásában.
A kevesebb elsős kisebb osztályokat jelent és azt, hogy nagyobb figyelmet tudnak szentelni a pedagógusok a gyerekek fejlesztésére, ezért idén is három első osztályt nyitottak. Tornalján az a tapasztalat, hogy a kötelező óvodalátogatás ellenére évente kb. 8-10 gyermeket inkább a megszüntetett nulladik osztályba lehetne besorolni, és egy évig felkészíteni az első osztályra.
Nagy Katalin pozitívumként tekint viszont az alapiskolák reformjára, a ciklusos rendszerre való átállásra, melybe az aktuális tanévben ők is bekapcsolódtak, nagyobb teret és több lehetőséget kínál ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatására, fejlesztésére. Elmondása szerint két jelenségre próbálnak reflektálni az új rendszerben. Gondot okoz az iskolalátogatás, mert vannak diákok, akik élnek azzal a lehetősséggel, hogy a szülők viszonylag sok hiányzást igazolhatnak. „Vannak szülők, akik otthon nem foglalkoznak a gyerekekkel, elvárják, hogy a gyerek mindent az iskolában tanuljon meg, ezeket a tényezőket is figyelembe kell vennünk az új programunk kidolgozásakor” – zárta Nagy Katalin.
Rekordlétszám a szlovák suliban
A Rimaszombati és a Losonci járásokban is idén közel ötvennel kevesebb a magyar elsős az előző évhez képest. Utóbbiban jóval kevesebb a magyar iskola, a legtöbb magyar diák a füleki alapiskolákba jár. Kotlár Ildikó, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatója is azt mondja, hogy részben a demográfiai mutatók miatt kevesebb idén a magyar elsős a régióban, kevesebb az iskolaköteles gyermek.
„Másrészt nagyon sok gyereket írattak be a szlovák alapiskolákba. Idén az Iskola utcai szlovák alapiskolában az elsősök száma meghaladta az ötvenet, több elsőst írattak be a szlovák iskolába, mint a II. Koháry István Alapiskolába” – mondja Kotlár Ildikó, aki szerint ilyenre korábban nem volt példa. Füleken két szlovák tannyelvű alapiskola működik, de elmondása szerint a szlovák iskolában is magyarul beszélgetnek egymás között a gyerekek.
A füleki elsősök pontos adatait Csányi Ildikó, a füleki önkormányzati hivatal oktatási osztályának a vezetője osztotta meg a Napunkkal. Megerősítette, hogy példátlanul kevés diákot írattak be a legnagyobb füleki magyar alapiskolába az aktuális tanévre.
„A II. Koháry István Alapiskolába idén 46 elsőst írattak be, szeptemberben pedig 49 diák kezdte el a tanévet, tavaly viszont 70 elsőst írattak be, végül 65 diák kezdte el a tanulmányait. Az Iskola utcai szlovák alapiskolába idén 55 elsőst írattak be, végül 45 elsőssel indult a tanév. Tavaly viszont a 40 beiratkozót követően, 47 elsős kezdte el az iskolát” – sorolta a pontos adatokat.
Kevesebb a diák a másik helyi szlovák alapiskolában is, ahol 16 elsőssel indult a tanév, tavaly pedig 24 iskolakezdőjük volt. Füleken gyakori jelenség, hogy a szülők a hivatalos beiratkozást követően eszmélnek, és később tudatosítják, hogy a gyermekük iskolaköteles korba lépett.
Kotlár Ildikó beszélt arról is, hogy a régióban egyre több a roma gyerek, akik magyar iskolába kerülnek, hiszen sem ők, sem pedig a szüleik nem beszélnek szlovákul. A szlovák nyelv elsajátítását jelölik meg indokként azok a magyar szülők, akik a szlovák tannyelvű iskola mellett döntenek, de Kotlár Ildikó szerint a roma gyerekek magas számának is komoly szerepe van ebben a döntésben. Sőt, az utóbbi időben felfigyelt arra a jelenségre is, hogy a jobb körülmények között élő roma szülők nem akarják a hátrányos helyzetű roma gyerekekkel egy iskolába járatni a gyereküket.
Idén a Mocsáry Lajos Alapiskolában is kevesebb az elsős. „A mi diákjaink hátrányos szociális helyzetben, nagyon sokan mélyszegénységben élnek. Idén 23 elsősünk van, de két osztályba helyeztük el őket” – mondja az igazgató, hozzátéve, hogy a nulladik osztály hiányát ők is érzik. „Kis csoportokban, pedagógiai asszisztenssel egyelőre nagyon jól haladunk velük. A kollégák így nagyobb figyelmet tudnak szentelni a felzárkóztatásuknak, individuális fejlesztésre és utántanításra is van lehetőség” – részletezi a Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatója. Tavaly 32 elsőssel kezdték a tanévet.
Erős az asszimiláció, sok a vegyes házasság
Hamar Mónika, a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola és Óvoda igazgatója is megerősítette, hogy náluk is csökkent az elsősök száma. Idén 11 elsőssel kezdték meg a tanévet, becslése szerint ez az előző évekhez képest mintegy 30 százalékos csökkenést jelent. A következő tanévben lát esélyt arra, hogy akár 18 fős első osztályt nyissanak.
A központi statisztikák szerint a járásban idén harminccal kevesebb a magyar elsősök száma. Hamar Mónika szerint nyilván a demográfiai mutatók mellett a nagyobb városokban gyakrabban előfordul, hogy szlovák iskolát választanak a szülők, főleg a vegyes házasságban élők.
Hamar Mónika úgy véli, a régióban egyre gyakoribb jelenség, hogy a párok csak egy gyermeket vállalnak. Nem jellemző, hogy migrálna a lakosság a munkalehetőség után. „Az asszimiláció erősen jelen van. Egyre több a vegyes házasság, és az ilyen párok nagyobb mértékben döntenek a szlovák alapiskola mellett” – mondja a vágsellyei igazgató, hozzátéve, hogy a helyi tapasztalatok alapján az óvodaválasztás sem jelzi egyértelműen, milyen tannyelvű iskolába íratják a szülők a gyerekeket, mert magyar óvodából is kerülnek szlovák iskolába a gyerekek és fordítva. Vágsellyén azt tapasztalják, hogy a szülők már az óvodaválasztáskor tudják, milyen iskolába fogják beíratni a gyermeküket, ezt a döntést pedig az iskola gyakorlatilag semmilyen aktivitással nem tudja megváltoztatni.
Több a nehézséggel küzdő diák
Tavaly a Szenci járásában is megszűnt egy magyar alapiskola, a járás adatai pedig idény enyhe emelkedést mutatnak. Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója a Napunknak azt mondta, náluk egyelőre nem érzékelhető a gyerekek számának a csökkenése, az utóbbi 5-6 évben hasonló számú elsőssel kezdik a tanévet, még akkor is, ha az egyik évben több, a következőben pedig kevesebb az elsősük.
Azt viszont ő is megerősítette, hogy egyre több az olyan gyermek, aki valamilyen nehézséggel küzd. „A mostani 1., 2. és 3. évfolyamnál összehasonlíthatatlanul magasabb például a logopédiai problémával, a különböző figyelemzavarral küzdő gyerekek száma, mint például a 4., az 5. és 6. évfolyamokban, a különbség pedig még szembetűnőbb a 8. és 9. osztályos diákoknál” – mondja Matus Mónika.
A korábbi tapasztalatok alapján Szencen is általában 3-4 gyermeknek kértek halasztást, egy alkalommal 6 óvodás kapott halasztást, és ezt már kivételes évnek nevezte Matus Mónika. Most pedig a 25 nagycsoportos óvodásból tíz maradt az óvodában.
