Korrupciós newsfilter: Kiska okkal lehet dühös, de nem a bírókra

A híreket válogatta és kommentálta Monika Tódová

A múlt heti döntés, amellyel az Eperjesi Kerületi Bíróság adócsalásért elítélte Andrej Kiska volt államfőt, kétségkívül törvényes, viszont sokan és főleg a volt elnök érzi úgy, hogy igazságtalanság áldozata lett, és hogy az ügyben a bosszú is közrejátszott. Miért van ez így?

Amikor Andrej Kiska elindult az államfőválasztáson, a kampányra fordított kiadásokat, tehát saját személyének népszerűsítését a KTAG cégének népszerűsítéseként könyvelte el. Ezért az államtól körülbelül 150 ezer eurónyi áfa-visszatérítést kért. Amikor ezt az adóhivatal az ellenőrzés során észrevette, azt mondta Kiskának, hogy rosszul könyvelte el a kiadásokat. Noha Kiska kiadásai valósak voltak, nem egy cég reklámozására irányultak, hanem az ő személyére. Kiska ekkor már elnökként úgy döntött, hogy mindent önként visszafizet az adóhivatalnak.

Jogi szempontból éppen itt követte el a legnagyobb hibát. Ha perre ment volna az adóhivatallal, akkor nem indíthattak volna ellene büntetőeljárást. Életbe lépett volna ugyanis az a törvény, amely kimondja, hogy egy személyt egy ügyben csak egyszer büntethetnek meg.

Kiska azonban a Szlovák Köztársaság elnöke volt és nem akart a saját államával pereskedni. Miután rosszul döntött a kampányköltségek elkönyveléséről a szokásosnál etikusabban reagált, és késedelem nélkül kifizette a pénzt az államnak. Ez a tisztességes eljárás, amelyet tisztességtelen könyvelés előzött meg, azonban végül ahhoz vezetett, hogy elítélték.

Bosszú

Ha az állam korábban elítélt egy vállalkozót ilyen adócsalásért, az azért történt, mert fiktív számlákat használt a költségelszámolásnál. De soha nem valósakat, mint ahogyan azt Kiska tette. Ez azért is történt így, mert az adóhivatalok egyszerűen nem továbbították a rendőrségnek a valós, de nem elszámolható kiadások ügyeit. Kiska esetében azonban egyedi módon jártak el.

Ma már tudjuk, hogy ez Robert Fico politikai megrendelésére történt, aki erre az egész államapparátust felhasználta. A büntetőeljárást végül csak a harmadik nyomozó indította el.

A médiának egy „anonim oldalról” eljuttatott első e-mail mögött például, amelyben Kiska adózási adatai voltak és amelyek valójában adótitoknak minősültek, a ma már jogerősen elítélt maffiózó, Tomáš Rajecký állt. Rajeckýt adótitok megsértéséért 2023-ban jogerősen elítélték és mindent bevallott.

Rajecký a bíróságról való távozásakor arra panaszkodott, hogy az országban szelektív igazságszolgáltatás működik. És igaza volt. Az állam csak azt bünteti meg, akit akar.

Ebben az ügyben Norbert Bödör, Robert Fico, Robert Kaliňák és Tibor Gašpar ellen is folyt eljárás, ezt azonban a Főügyészségen 363-as paragrafussal arra hivatkozva leállították, hogy nem voltak adóhatósági intézők.

Szándék

E körülményeket figyelembe véve ez nem jelenti azt, hogy Kiska nem hibázott, vagy hogy nem követett el bűncselekményt. Igazságos-e azonban, hogy amikor az ország vállalkozóinak a fele így jár el, de csak őt ítélik el, mert szembeszállt Robert Ficóval? Egy olyan miniszterelnökkel, aki vagyonának nagy részével nem tud elszámolni, de képes visszaélni a hatalmával?

Ha már Kiska ügye egyszer, az ügyész rendkívül szigorú eljárásának is köszönhetően a bíróságra került, az nem tehetett mást, minthogy elítéli a volt elnököt. Kiska tette a törvények alapján adócsalás.

Kiska helytelenül reagált, amikor az ítélethirdetés után kijelentette, hogy „a bírókon eluralkodott a félelem”. Ezzel azokhoz a most kormányon levő politikusokhoz csatlakozott, akik Ján Kuciak meggyilkolása óta éveken át kétségbe vonták és bírálták a szlovák igazságszolgáltatást.

Az elnök egyéves próbaidőt kapott. Biztosan érdekes lenne meghallgatni Jaroslav Bugeľ bíró által vezetett bírói tanács vitáját. Kiskát sokkal szigorúbb büntetéssel is sújthatták volna, például eltilthatták volna a foglalkozásától is, de kevésbé szigorúbbal, például pénzbüntetéssel. Lehetséges, hogy Kiska azért is kapott egyéves felfüggesztett szabadságvesztést, mert a bírók az összes körülményt figyelembe vették. Ezek egyike az is, hogy Kiska a legmagasabb állami poszt megszerzése közben próbált csalni.

Ennek a példamutató ítéletnek elrettentően kellene hatnia minden olyan vállalkozóra, akik évek óta hasonló bűvésztrükköket alkalmaznak a könyvelésükben. Mostantól mindannyiuk ellen eljárást indíthatnak is el is ítélhetik ezért.

---

Rövid hírek

• A Specializált Büntetőbíróság hároméves feltételes szabadságvesztésre, 3500 eurós pénzbírság befizetésére ítélte és öt évre eltiltotta a foglalkozásától Beáta Gavorovát, a szenyicei Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal igazgatónőjét.
  A vád szerint Gavorová az irodájában több száz eurós kenőpénzt fogadott el azért, hogy ne ellenőrizze az exportra szánt állatok egészségi állapotát. A bíróság Henrich Ravas és Alexander Jobb üzletembereket is elítélte, akik lefizették, 3500 és 5000 eurós pénzbüntetést kaptak. Az ítélet jogerős.
• Ján Čurilla és kollégáinak ügye Tomáš Hajduk bíróhoz került a pozsonyi bíróságon. Ez azt követően történt, hogy a kerületi bíróság elfogultság miatt kizárta Juraj Karpinaj bírót a döntéshozásból.
• Hajduk bíró Juraj Kliment, a Legfelsőbb Bíróság bírójának korábbi asszisztense, akit Robert Fico lemondásra szólított fel. Martin Bezák ügyvéd és a bírói tanács tagja, aki a korrupcióval gyanúsított Marián Kučerka rendőrt is képviselte, azt nyilatkozta a Pluskának, hogy kétségei vannak Hajduk bíró döntésével kapcsolatban. „Biztosra veszem, hogy doktor Hajdukra óriási társadalmi és mediális nyomás fog nehezedni és mindkét tábort meg kell győznie.” Az egyik tábor Bezák szerint az igazságért harcoló mitikus harcosok csoportja, a másik tábor pedig a sötét erőké. Bezák azt is elmondta, hogy „ha valaki színes zoknit vesz valakinek, mert egy tévésorozat mitikus szereplőjének tekinti, akkor ott már biztos, hogy nem csak hétköznapi kapcsolatról van szó”. Ezzel Kliment nyilatkozatára utalt, aki a SME-nek arról beszélt, hogy színes zoknit hord és egyszer az asszisztenseitől kapott két pár színes zoknit a születésnapjára.
• A Specializált Büntetőbíróság elítélte Ivan Barrit, a Szlovák Nemzeti Bank értékpapírpiacért, biztosításokért és nyugdíj-megtakarításokért felelős részlegének igazgatóját. Barrit kenőpénz elfogadásával vádolták a Rapid Life biztosító csődgondnokságának ügyében – 18 hónapos felfüggesztett büntetésre és 5 ezer eurós pénzbírság befizetésére ítélték. Az ítélet ellen fellebbezett, így a Legfelsőbb Bíróság fog döntést hozni.
• A Zastavme korupciu alapítvány petíciót indított Zuzana Dlugošová, a Bejelentővédelmi Hivatal igazgatónője támogatására, akit Robert Kaliňák védelmi miniszter büntetőeljárással fenyegetett meg, mert büntetést szabott ki a belügyminisztériumra Ján Čurilla és kollégái ügyében való eljárásért. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter ugyanis felfüggesztette őket amikor a hivatal védelme alatt álltak. Dlugošová a SME-nek elmondta, hogy az, hogy a kormány büntetőeljárással fenyeget egy független hivatalt annak munkavégzéséért, az autoriter rezsimek megnyilvánulásaira emlékeztet. Hozzátette, hogy egy demokratikus és jogállamban a közintézmények nézeteltéréseivel a közigazgatási bíróságoknak kellene foglalkoznia.
• Boris Susko igazságügyi miniszter a jogállamhoz való visszatérés évének nevezte a hivatalban töltött első évét. A Via Iuris szervezet ezt nem így gondolja. A szervezet szerint Susko a valaha volt legrosszabb igazságügyi miniszterek közé tartozik. „Nem csak azért, mert a tárca ügyeit egy év alatt sem mozdította előre, ilyen miniszterből több is volt. Susko azért különleges, mert szinte az összes döntésével céltudatosan egy újabb csapást mért az igazságügyre.” A Via Iuris példaként a Különleges Ügyészi Hivatal önkényes megszüntetését, Dušan Kováčik szabadon engedését, az elemzőközpont megszüntetését vagy egy alkotmánybíró meg nem választását hozza fel.
• A koalíciós képviselők megakadályozták a védelmi és biztonsági bizottság ülésén, hogy Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek magyarázatot kelljen adnia a a rendőr- és tűzoltó-egyenruhák gyanús beszerzéséről. A koalíciós többség nem szavazta meg az ülés programját, noha a belügyminiszter részt vett rajta. Az Andrej Babišsal kötött kiegyezés megmagyarázását azonban a koalíció már megszavazta.
• Martin Kováč ,a zsolnai kerületi ügyész helyettese november 1-jétől már nem tölti be ezt a posztot. Azután mondott le, hogy Maroš Žilinka főügyész felszólította, a távozását pedig a SzK Ügyészi Tanácsa is támogatta. Ennek oka az, ahogyan Kováč az AllatRa szektáról író újságírókkal szemben járt el a vizsgálatuk közben.
• A kormánykoalíció összeférhetetlenség miatt nem tette lehetővé, hogy eljárást indítsanak Peter Kažimír, a Szlovák Jegybank elnöke ellen. A képviselők csak azt az egymillió eurós kölcsönt akarták megvizsgálni, amelyet Kažimír nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
• Boris Susko igazságügyi miniszter leállította azt a versenypályázatot, amelyben az elődei kiválasztották a Pozsonyi III és IV városi bíróságok székhelyeit. Most ugyanazt a céget választotta, de 39,2 millió euró helyett Susko 47 millió eurót fog fizetni. A miniszter közzétett egy videót, amelyben megígérte, hogy egy sajtótájékoztató keretén belül mindenre részletes magyarázatot ad.

---

A hét dicsérete:

Kristína Kövešová, a Markíza televízió riportere évek óta foglalkozik hétköznapi bűncselekmények feltárásával. Most egy agresszív nagyszombati gangről készített riportot, munkája közben azonban rátámadtak és a kórházban kötött ki. A 25 éves támadóját a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

A hét szégyene:

Robert Kaliňák, aki Zuzana Dlugošovát, a Bejelentővédelmi Hivatal igazgatónőjét büntetőeljárással fenyegette meg csak azért, mert rendesen végezte a munkáját és nem ijedt meg a kormányzati hatalmától.

---

A hét idézete: Matúš Harkabus

„Többször is elmondtam, hogy a jogállam sorsa a közigazgatásban dolgozó egyének bátorságán és erkölcsi integritásán fog múlni. Ezért támogatom Zuzana Dlugošovát és ezt a petíciót is!”

Filip Orsolya fordítása