Gubík övön aluli ütésnek tartja a nyelvtörvény szigorítását, Gyimesi magánakcióiban lát némi kilengéseket
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Nincs szükség az államnyelvtörvény módosítására és nem indokolt a szigorítások körének kiterjesztése sem – reagált Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke az államnyelvről szóló törvény módosításának szándékára.
Az elmúlt héten derült ki ugyanis, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosítását készíti elő, amely után szigorodna a nyelvhasználat felügyelete, és a törvény megszegéséért kiszabható bírságok is emelkednének.
A jelenlegi pártvezetés mellett a Magyar Szövetség két korábbi alelnöke is felkarolta az államnyelvről szóló törvény szigorításának témáját, de úgy tűnik, nem teljes az összhang a párt jelenlegi és korábbi vezetése között.
Gubík László szerint a szigorítás mellett nem indokolt a pénzbírságok emelése sem. „A szlovák, mint államnyelv védelme elegendő jogi garanciával rendelkezik a szlovák jogrendben, sőt, alkotmányos garanciával is, ezért a további szigorításoknak, vagy védelemnek nem látjuk értelmét” – mondta a pártelnök, hozzátéve, hogy a minisztérium lépései kedvezőtlen és szükségtelen reflexeket idéznek meg a 90-es évekből.
Úgy véli, minden nyelvet védeni kell az amerikanizmusoktól, de mivel globalizált és digitalizált világban élünk, kevés az esély arra, hogy ezt jogszabályokkal meg lehet oldani. Gubík szerint a nyelv védelmét nem szigorításokkal és büntetésekkel kellene elérni, hanem olyan intézkedésekkel kellene segíteni, amelyek az anyanyelv, legyen az a szlovák, vagy az őshonos nemzeti közösségek nyelve, használatára motivál, és ne azt büntesse, ha adott esetben másik nyelvet is használ valaki.
„Örömmel nyugtáztuk, hogy a jelzett szigorítás nem vonatkozik a kisebbségek nyelvhasználatára és összhangban lesz a nemzetközi szerződésekkel és dokumentumokkal. Javasoljuk a kulturális miniszternek, hogy rendszeresen egyeztessen a kisebbségi kormánybiztossal” – mondta a párt elnöke Gyimesi Györgyre utalva, aki magánakció keretében találkozott a kulturális miniszterrel tegnap.
Hozzátette azt is, hogy a szlovákok és a magyarok közötti társadalmi kapcsolatoknak és a jó viszonynak sem kedvező egy olyan törvénymódosítás, amely adott esetben hátrányosan érintené a magyar közösséget. Egy ilyen lépést övön aluli ütésnek tart a párt.
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium egyelőre pusztán a törvénymódosítás szándékát tette közzé a törvénykezési eljárás rendje szerint, de arról máig nem lehet hivatalos forrásból tudni semmit, hogy pontosan milyen módosításokat terveznek.
A szándéknyilatkozat alapján a tárca úgy véli, „ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényi rendelkezéseket”, ami mögött a minisztérium szerint a felügyeleti hatóság korlátozott hatásköre és a törvény értelmében kiszabható bírságok alacsony mértéke áll. Ezért a tárca szigorítani fogja a szlovák nyelv nyilvános használatának betartására vonatkozó szabályokat.
Filozófiaváltás kell
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke szerint az államnyelvről szóló törvény egy alapvető filozófiai kérdést vet fel, mert nem az államnak, hanem a polgároknak van nyelvük és kulturális identitásuk. Őry szerint indokoltabb lenne az államnyelv használata helyett hivatali érintkezésben használt nyelvről, hivatali nyelvhasználatról beszélni.
Példaként a szlovén jogi állapotot hozta fel, ahol a szlovén alkotmány nem államnyelvről beszél, hanem azt mondja ki, hogy az országban a hivatali nyelvhasználatban alkalmazott nyelv a szlovén, de azokon a településen, ahol magyar vagy olasz nemzeti közösség él, ott a szlovén mellett az olasz és a magyar nyelv is hivatalos nyelv. „Ez egy teljesen más filozófiai megközelítés, mint amit a szlovák jogszabályok alkalmaznak” – mutatott rá Őry Péter.
A Pro Civis polgári társulás négy évvel korábban kidolgozott egy olyan törvénytervezetet, mely az egyenjogúság elvén alapul, olyan filozófiai váltásra van ugyanis szükség, amely az egyenrangúság és egyenjogúság alapján közelít a kérdéskörhöz. Őry emlékeztetett arra is, hogy ez nem idegen Szlovákiától sem, hiszen a jelenleg hatályos jogszabály elődje, az 1990-ben elfogadott törvény a Szlovákiában használt hivatalos nyelvekről beszélt, nem pedig államnyelvről szóló törvény volt.
A párt a kisebbségi kormánybiztossal egyeztetve dönt majd arról, hogyan juttatja el a Pro Civis által kidolgozott tervezetet a tárcához, illetve milyen formában lehetne társadalmi párbeszédet indítani a polgári társulás tervezetéről.
Csenger Tibor, a párt másik alelnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi jogszabály nyolc kisebbségi nyelvet ismer el Szlovákiában, a gyakorlatban pedig ezt elegendőnek tartja. „Az utóbbi 11 évben azt tapasztaltam, hogy a kisebbségek sokszor nem élnek a törvény adta lehetőségekkel. Ezért sincs szükség arra, hogy akár fordított esetben a nyelvrendőrség fellépjen” – mondta Csenger Tibor hozzátéve, hogy javasolni fogják a kulturális miniszternek, hogy a törvénymódosításkor a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó passzusokon ne változtassanak.
Lépjünk a módosítás ellen
A politikusok közül a tárca lépésére elsőként Mózes Szabolcs reagált. „A jelenlegi törvénnyel számos probléma van, eleve magyarellenes ostorként alkották meg 1995-ben Mečiarék, majd hasonló céllal erősítették meg az első Fico-kormány alatt. Evidens, hogy ha hozzányúlnak és élesebbé teszik, újból ez lesz a cél” – mondta a Napunknak Mózes Szabolcs korábban.
A politikus tegnap polgári aktivizmusra szólította fel a szlovákiai magyarokat azt kérve, hogy aktívan lépjenek fel a magyar nyelvhasználat ellen irányuló tervezett módosításokkal szemben.
Mózes Szabolcs szerint mivel a kulturális tárca még nem tette közzé a jogszabálytervezet szövegét, petíció formában nem lehet tiltakozni a jogszabály szigorítása ellen. „A minisztérium a szándékát világosan leírta, megadtak egy kontaktszemélyt, aki fogadja a nyilvánosság javaslatait. Halmozzuk el a minisztériumot a saját ötleteinkkel, írjuk meg ennek a kontaktszemélynek, hogy a jelenlegi törvénnyel is elégedetlenek vagyunk” – fogalmaz a videóban a Magyar Szövetség politikusa.
Meghallgatta a magyarok érveit
Mózest követően tegnap a párt másik korábbi alelnöke, Gyimesi György is akcióba lendült. A közösségi oldalán közzétett posztból kiderült, hogy a szintén SNS-jelölt Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszterrel járt a kulturális tárca vezetőjénél, és a készülő nyelvtörvény-módosításról egyeztettek.
Gyimesi a posztban az állítja, hogy eredményes volt a találkozó, hogy pontosan milyen eredményt ért el, az viszont nem derül ki a bejegyzéséből. „A kulturális minisztérium finomít a tárcaközi egyeztetésre szánt jogszabály-tervezeten, hogy ne érintse negatívan a magyarokat, ellenben kellő védelmet nyújtson az egyre szélesebb körben terjedő angol hatással szemben” – olvasható Gyimesi közösségi oldalán, aki szerint ha partnerként viszonyulunk a közszereplőkhöz, bennünket is partnerként kezelnek.
Gubík László kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyeztetett Gyimesi Györggyel a kulturális tárca lépéseiről, és abban állapodtak meg, hogy Gyimesi a nagypolitikában szerzett tapasztalatait bátran használja fel a magyar közösség érdekében. „Bízom benne, hogy ez találkozni fog a párt érdekeivel és politikai irányvonalával a jövőben, ebben most látok némi kilengéseket” – mondta Gubík hozzátéve, hogy a jövőben összhangban lesznek. Az nem derült ki, hogy a párt volt alelnökének mit sikerült elérénie a tárcavezetőnél.
Mózes Szabolcs akcióját viszont maximálisan támogatja a pártelnök.
A kormánybiztos elutasította
Ugyanakkor a Napunknak Horony Ákos (MSz) kisebbségügyi kormánybiztos korábban azt mondta, hogy az államnyelvről szóló törvény módosítása hónapokkal ezelőtt szerepelt a kormány jogalkotási tervében, ezért már tavasszal párbeszédet kezdeményezett a kulturális tárcával.
„Regisztráltuk ezt a szándékot a hivatalommal, ezért megszólítottam a kulturális minisztériumot, hogy vonjanak be a törvényjavaslat előkészítésébe a lehető legkorábbi fázisban” – mondta Horony Ákos.
A tárca elutasította a közeledést, és úgy reagált a megkeresésére, hogy ha eljön az ideje, konzultálni fognak az érintettekkel, viszont hangsúlyozták azt is, hogy az államnyelvről szóló törvény, az államnyelv használatának a kérdése teljes mértékben a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozik.
Információink szerint a kulturális minisztérium eddig más érintett szervezetekkel sem egyeztetett a lépéseiről.
Sötétben tapogatózva
Gyimesi György bejegyzéséig gyakorlatilag mindenki csak találgatta, mire is készül pontosan az államnyelvről szóló törvény módosítása kapcsán a minisztérium. A Napunk által korábban megszólított szlovákiai magyarok indokolatlannak tartották a nyelvtörvény szigorítását.
Horony Ákos akkor azt mondta, egyáltalán nincs szükség a bírságok emelésére, mert a jogszabály elfogadása óta egyetlen bírságot sem szabott ki a minisztérium. Nem tartja megalapozottnak azt sem, hogy a kiszabásra nem kerülő bírság összegének emelésével bármin javítani lehetne.
Jelenleg a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért – látszólag – csak akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, vagy az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A bírságok pedig 50 eurótól 2500 euróig terjednek. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városi rádióállomás csak magyarul figyelmeztet a közelgő árvízre.
Bár az államnyelv használatáról szóló törvény alapján a minisztérium valóban nem büntetett, de a jogszabályra hivatkozva más intézmények szabtak ki borsos büntetéseket például egynyelvű újsághirdetés miatt.
Fontos része a történetnek, hogy joghézag van a reklámtörvény és az államnyelvről szóló törvény között, így például a politikai reklámok esetében nem egyértelmű, kinek a hatáskörébe tartozik a jogszabály megsértésével szembeni fellépés. Többen úgy vélik, hogy a minisztérium a módosításban erre a joghézagra, illetve az angol nyelvnek a köznyelvbeni elharapózása fog reagálni.
Ezt támasztja alá az is, hogy bár eddig a bírságok csak a közigazgatási szervekre, például az önkormányzatokra vonatkoztak, ezt követően azonban a tárca a hétköznapi embereket is megbírságolná. A minisztérium ugyanis azt tervezi, hogy „újra bevezeti a bírságok differenciálását a törvény megsértése esetén a természetes és jogi személyek által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban”.
