Napunk newsfilter: A vajas kifli leplezheti le Fico álszentségét

 

A híreket válogatta és kommentálta Hegedűs Norbert

1. A vaj ára tehet be Ficónak

Robert Fico kormányfő a pályakezdése óta előszeretettel tetszelgett a szociális, kisemberekért dolgozó politikus szerepében, ez a mítosz azonban romba dőlni látszik. Persze, a valóságban sosem volt az, ez csak egy jól marketingelhető szlogen volt, de a gazdasági fejlődés éveiben, az előző kormányai alatt tudott miből osztogatni, ezért itt-ott csurrant-cseppent a hétköznapi embereknek.

Most azonban szűk esztendők jönnek, és eljutottunk oda, hogy az ellenzék a vajas kiflit is Fico ellen fordítja.

Borul a bili. A politikát közelebbről figyelők számára mindig is nyilvánvaló volt, hogy amikor Fico szociális államról beszél, akkor leginkább csak a saját és baráti köre kiváltságaira gondol, a konszolidációs csomag elfogadása óta azonban egyre kevesebben veszik be a mesét.

Az áfa 23 százalékra emelése mindenkit érinteni fog, és a közös teherviselésről és spórolásról szóló szavak elég üresen hangzanak egy olyan ember szájából, akinek a miniszteri fizetések emelése és a saját életjáradékának bebiztosítása volt a prioritás. Még egyszer: szociális állam ez, csak nem nekünk, hanem nekik.

Tárgyalás az élelmiszergyártókkal. Fico számára létfontosságú, hogy valamiféle pozitív üzenettel is előálljon, ezért tárgyalásra hívta az őstermelőket, élelmiszergyártókat és kereskedőket, hogy sokadszor is elmondhassa, hogy a konszolidációs intézkedések részeként néhány kiválasztott élelmiszer áfája öt százalékra csökken, ezért „szükséges”, hogy csökkenjenek az élelmiszerárak. Magáról a tárgyalásról semmi konkrétum nem derült ki, de a puszta tény, hogy Fico és Takáč földművelési miniszter egyedül álltak a kamerák elé, sokat sejtető.

Fico elmondta, hogy még ebben a hónapban újabb találkozót terveznek, ahol konkrétabb információkkal is előállnak majd, és hogy a résztvevők „tisztában vannak a felelősségükkel” az árképzés terén. És hogy miért nem álltak ki vele a termelők? Valószínűleg azért, mert ők is tudják, hogy hiába csökken bizonyos élelmiszerek áfája öt százalékra, ha minden másé növekszik, vagyis a fuvarozás, az energiaárak és egy csomó minden más drágulni fog. Így nehéz lesz árakat csökkenteni.

De hogy jön ide a vaj? A vaj pedig úgy kerül ebbe a képbe, hogy az elmúlt napok folyamán a szlovákiai mémoldalakon a közelmúltbeli drágulásnak köszönhetően a gazdagság és a jólét szimbólumává vált, bármilyen táblázatnál és grafikonnál közérthetőbben hozva a nyilvánosság tudtára: valami nem stimmel.

Juraj Šeliga (Demokrati) jó érzékkel ismerte ezt fel, és a mai találkozó előtt egy sajtótájékoztatót hívott össze a kormányhivatal elé, amelyen a vajas kiflit mint luxusreggelit prezentálta. Olcsó trükk (főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az ész nélküli pénzszórás a Heger-kormányok alatt kezdődött el, aminek Šeliga is része volt), de Robert Fico is előszeretettel fényképezkedik élelmiszerekkel.

Robert Fico tehát bajban van, de ezt csak magának köszönheti. A valós gondok kezelése helyett a kormányzása első évét a személyes bosszúnak szentelte, és most a problémák a fejére nőttek. Az élelmiszergyártók ki sem álltak mellé, a szakszervezetek és az egészségügyi dolgozók lázadoznak. Bizony, a vajas kiflik veszélyesek, könnyen megcsúszhat rajtuk az ember.

---

2. Két év telt el a Vár úti terrortámadás óta, és semmi sem változott

Szombaton lesz pontosan két éve, hogy a 19 éves gimnazista, Juraj K. nyolc lövést adott le a pozsonyi Tepláreň bár előtt, meggyilkolva a 26 éves Juraj Vankuličot és a 23 éves Matúš Horváthot.

Értelmetlen gyilkosság. Korábban Szlovákiában még nem történt olyan terrortámadás, melynek a motivációja az áldozatok szexuális orientációja lett volna, a társadalmat – és különösen az LMBT+-közösséget – ennek megfelelően hatalmas sokk érte. Juraj K. nem vállalta az értelmetlen kettős gyilkosság következményeit, a holttestét még az éjszaka folyamán megtalálták, önkezével vetett véget az életének.

A terrortámadás után a gyász és a felháborodás időszaka következett: a jobb érzésű emberek szimpátiatüntetésekkel fejezték ki, hogy kiállnak az LMBT+-közösség mellett, a politikusok pedig igyekeztek elítélni a támadást és elhatárolódni a lövöldözőtől, még azok is, akik korábban élen jártak a gyűlöletkeltésben. A szlovákiai magyar közösség nem vizsgázott túl fényesen – a többség homokba dugta a fejét és egyfajta távolságtartással szemlélte az eseményeket, de szerencsére nem mindenki.

Történt-e előrelépés? Ha az évfordulóhoz közeledve végigpörgetjük a Napunk cikkeit, szembe jöhet velünk a Radka Trokšiarovával készült interjú, aki szintén ott volt a támadás napján és súlyos lábsérülést szenvedett. Az interjú a terorrtámadás egyéves évforulóján készült, és meglehetősen szívszorító újraolvasni egy újabb évvel később. Különösen azért, mert Radka amiatt panaszkodik, a társadalom nem tanult semmit és semmi nem változott. Két évvel a gyilkosságok után pedig még mindig ez a helyzet, sőt.

A társadalom megosztottabb, mint valaha, a gyűlölködés soha nem látott méreteket ölt a közbeszédben, amit bizonyít a Robert Fico ellen elkövetett merénylet is. Mindemellett pedig az LMBT+-ellenes hangok sem tűntek el, sőt kormányszinten is képviseltetik magukat, gondoljunk csak Martina Šimkovičová kulturális miniszter homofób és transzfób kijelentéseire.

Egy normális országban egy ilyen kettős gyilkosság széleskörű társadalmi párbeszédet eredményezett volna, esetleg a kirekesztett kisebbség jogainak kibővítését, kampányok sorát, melyek az elfogadás szükségességét hagsúlyozzák. Itt semmi ilyesmi nem történt.

Egy olyan társadalom, amely megfeledkezik az efféle tragédiákról, könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy azok megismétlődnek. Ezt pedig senki nem akarhatja.

---

3. Orbán Viktor, az utcai harcos mártír

A szerdai strasbourgi vita, illetve a magyar gazdaság fényes jövője voltak a legfőbb témái a Kossuth Rádió péntek reggeli adásának, amelyben Orbán Viktor magyar kormányfő először mondta ki nyilvánosan Magyar Péter nevét.

Átkeretezni a valóságot. A szerdai EP-vita egyik érdekessége, hogy Orbán egyáltalán nem jött ki rosszul belőle, különösen, ha figyelembe vesszük, hány oldalról kapta a „csihi-puhit”. Egyrészt tényleg mindenki vele foglalkozott, így a felszínes szemlélőben valóban az európai politika alakítójának szerepében tetszeleghetett, másrészt egyszerre játszhatta két kedvenc szerepét: a mindenkinek visszavágó „utcai harcosét” és a mindenki által jogtalanul támadott áldozatét.

Orbán a csapásokat rutinosan hárította, csak azokra a felvetésekre válaszolt, ahol releváns ellenérvei voltak, az ellene fordított kritikát pedig rendre átkeretezte, relativizálni próbálta. A hívei szemében így akár úgy is tűnhetett, ő nyerte a vitát.

Hasonló átkeretezésről szólt a Kossuth Rádió adása is, ahol a hazai közvélemény számára értelmezte a szerdai eseményeket. Ursula von der Leyen és Manfred Weber kritikájából így lett egy kísérlet a magyar kormány leváltására, a magyar politika elleni kritika pedig „gyűlölet és támadás”.

Ha tetszik, ha nem, Magyar Péter már kihívó. A szerdai vita másik nagy tanulsága az volt, hogy Magyar Péter már nemcsak belpolitikai szinten, de a külföld szemében is Orbán első számú kihívójának számít. Mivel szerdán Orbán kénytelen volt szembenézni és kezet fogni vele, immár nincs értelme úgy tenni, mintha a Tisza Párt vezetője nem létezne vagy nem lenne releváns tényező.

Ez a taktika eddig sem nagyon használt, a nyár folyamán Magyar diktálta a témákat, a Fidesz csak reagálni tudott, a Tisza Párt támogatottsága pedig egyre nőtt. Orbán nem ma kezdte, látja a veszélyt, tudja, hogy váltani kell. Talán ennek a paradigmaváltásnak lesz az első lépése, hogy ma végre kiejtette Magyar nevét a Kossuth Rádióban, persze csak azzal a céllal, hogy Dobrev Klára mellé sorolja őt és Brüsszel bábjának nevezze.

Ha csak ennyire telik tőle, az valószínűleg nem lesz elég: Magyar Péter már megmutatta, hogy róla leperegnek az efféle a támadások, a megszokott módszereknél ide több fog kelleni.

---

Hírek egy mondatban:

4. Csütörtökön tűz ütött ki a kassai U. S. Steelben, az okozott kár értéke nagyjából 180 ezer euró. Senki nem sérült meg, a tűz okát vizsgálják. (tasr)

5. 2023-ban több mint 2,2 millió eurót csaltak ki idős személyektől Szlovákiában. A rendőrség 186 olyan esetről tud, amiben hatvan év feletti személyek érintettek. Az idei első félévben 54 esetet regisztráltak, 428 ezer eurós kárral.

6. Japán atombomba-ellenes szervezet kapta idén a Nobel-békedíjat. A Nihon Hidankyo Hirosimában és Nagaszakiban az amerikai atomtámadás túlélőiből jött létre, és az azóta eltelt évtizedekben globálisan is a nukleáris fegyverek bevetése ellen, illetve a leszerelésükért kampányolt.

7. A japán Toyota autógyár 15 év után visszatér a Forma–1-be. Az amerikai Haas csapattal kötöttek partneri szerződést. A Toyota nyolc F1-es szezonban vett részt 2009-ig.

8. Csak enyhén változtak az üzemanyagárak az elmúlt hét folyamán a szlovákiai töltőállomásokon. A Natural 95 benzin ára 0,2 centtel nőtt, a gázolajé 0,1 centtel.

9. Zuzana Dolinková volt egészségügyi miniszter nem tér vissza a parlamentbe, közölte Matúš Šutaj Eštok. A Postoj információi szerint az ENSZ struktúráiban kaphat szerepet és megmarad a Hlas alelnökének is.

10. A bíróság szerint a Peter Kažimír jegybankelnök elleni eljárás nem évült el, így a tárgyalás folytatódott. Kiderült például, hogy 60 ezer euró készpénzt vett fel, mikor a vád szerint 43 ezer eurós kenőpénzt adott át, vagy hogy egy cégnek egymilliós kölcsönt adott, amit nem tüntetett fel a vagyonbevallásában.

---

A nap idézete:

---

A nap videója:

A TV2 a híradóban tárgyalta ki Magyar Péter nemi szervét. A saját weblapjukról már törölték a részt.

Olvasásra ajánljuk:

Szükséges és kívánatos lenne, hogy jobbak legyenek a PISA-helyezések, a kórházakban legyen légkondicionálás, és ne késsenek a vonatok, de jobb kormányzás csak úgy lehetséges Magyarországon, ha megalapozzuk a liberális demokráciát szabad, tisztességes és arányos választásokkal, hatalommegosztással, fékekkel és ellensúlyokkal, tiszteletben tartott alapjogokkal, a kétharmados törvények és kinevezések a választásokat fölöslegessé tévő tömkelege nélkül.

Széky János a magyar kormányról (es.hu)

Egy nép identitása abból áll, hogy ő egy önálló entitás, és nem azt csinálja, amit mások parancsolnak. Ha ennek a vágya megszűnik az emberekben, akkor az a nép megsemmisül.

Ungváry Krisztián adott interjút Orbán Balázsról és a „békepártiságról” R. Kiss Kornéliának (hang.hu)

Még több cikk előfizetőinknek:

A rimaszombati Magán Szakközépiskola az egyetlen olyan középiskola Besztercebánya megyében, ahol a gasztronómiai szakképzéseket magyar nyelvű. A Rimaszombati járásban magas a roma diákok aránya, az iskolát sok roma diák látogatja. Volt olyan roma diákja az intézménynek, akit Franciaországban Michelin-csillagos étterembe választottak ki szakmai gyakorlatra.

Ibos Emese cikke a rimaszombati Magán Szakközépiskola képzéseiről

Orbán szerint a magyar nézők is biztos meg voltak lepődve, mert azt hitték, Európában intelligens emberek vannak. „A béka feneke alatt volt az egész” – mondta a vitáról, elmondása szerint őt is kultúrsokk érte, mert „csak a gyűlölet és a támadás” áradt a vitázókból.

Szalay Zoltán összefoglalója Orbán Viktor interjújáról

Az általunk megszólított szlovákiai magyarok indokolatlannak tartják az államnyelv használatáról szóló törvény szigorítását és a bírságok növelését. Bár eddig a felügyeleti hatóság egyetlen bírságot sem szabott ki, de előfordult már, hogy más szervezetek erre a jogszabályra hivatkozva bírságoltak.

Ibos Emese cikke arról, hogy reagáltak a magyar politikus a nyelvtörvény szigorításának hírére

Az Ukrajinszka pravda független ukrán hírportál főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerkesztősége súlyos nyomásnak van kitéve az elnöki kabinet irányából.

Tomáš Čorej, Mirek Tóda és Kristina Böhmer cikke arról, hogy lép fel Zelenszkij a független média ellen