Elfogyott a türelem, üzente Orbánéknak Magyar Péter. Felvidéki üzenetet is felolvastak a közmédia előtti tömegtüntetésen
Magyar Péternek sikerült az, ami a korábbi ellenzéknek nem: óriástüntetést szervezett az MTVA külvárosi székháza elé, és bár az élő adásba nem engedték be, nem jött ki belőle rosszul.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
„Békések leszünk, de határozottak” – üzente pénteken, a közmédiát bíráló tüntetés előtti este Magyar Péter a közmédia vezetőjének, Papp Dánielnek.
Magyar előző héten szerdán jelentette be, hogy tüntetést szervez a közmédia, az MTVA épülete elé. Még aznap meg is keresték a közmédiától: csütörtökön az M1-nek és a Kossuth Rádiónak is adott interjút. A közmédia bizonyára ezzel próbálta okafogyottá tenni a tüntetést.
Magyar azonban nem mondott le róla, szombatra nemcsak a támogatóit hívta az MTVA épülete elé, hanem péntek este egy, a közmédia igazgatójának, Papp Dánielnek címzett nyílt levelet is közzétett, azt követelve tőle, hogy a közmédia közvetítse a tüntetést és biztosítson Magyarnak megszólalási lehetőséget.
A közmédia elleni tüntetés érdekes színfoltja a 21. századi magyar politikai folklórnak. 2006-ban az akkor még a belvárosi Szabadság téren székelő közmédia előtt indultak a Gyurcsány-kormány elleni nagy tüntetések, amik ellen a hatalom indokolatlan erőszakkal lépett fel. 2006 azóta is fontos igazodási pontja a jobboldali magyar politikának.
2010 után az Orbán-kormány elleni tiltakozások is pár alkalommal az azóta a külvárosba költöztetett közmédia előtt zajlottak. A legemlékezetesebb tiltakozás az volt, amikor ellenzéki parlamenti képviselők próbáltak adásba kerülni, és bár ez nem sikerült nekik, az épületbe bejutottak, és mielőtt a biztonságiak kihajították volna őket, kamuvideókat forgattak a folyosókon arról, hogy bántják őket.
Magyar Péter az elmúlt hónapokban felforgatta a magyarországi politikát. Gyakorlatilag leradírozta az eddigi ellenzéket, az árvízi védekezéskor lépéskényszerbe hozta a kormányt, és nagyon ügyesen tematizálta a kormány számára kellemetlen ügyeket, legyen szó a vasút vagy az egészségügy állapotáról vagy Orbán Balázs elszólásáról, miszerint a magyar kormány nem védekezne egy orosz invázió esetén.
A szombati tüntetés egyik kérdése az volt, hogy ilyen ügyes lesz-e a közmédiával is Magyar, tudja-e ezt is jobban csinálni, mint a korábbi ellenzék.
Kösz, Orbán! Mármint Orbán Balázs
Az MTVA székháza a belvárostól távol, az óbudai Kunigunda útján áll. Nincs előtte olyan nagy tér, ami alkalmas lenne tömegdemonstrációra – ez érvként el is szokott hangzani, amikor korábban ellenzéki tüntetést szerveztek ide.
Most azonban, mint Magyar Péter korábbi demonstrációin, ide is rengetegen eljöttek. Aki tömegközlekedéssel ment, azzal előfordult, hogy fel se fért arra a Szentlélek térről induló buszra, ami a közelben áll meg, így sokan – mi is – HÉV-vel mentek, aminek egy kilométerre van a megállója az MTVA-székháztól. Innen aztán kisebb tömeg indult meg gyalog a tüntetés helyszínére.
A tüntetés, ahogy az eddigiek is, profin volt megszervezve. A tömeg és a helyszűke miatt lehetetlen volt a színpad közelébe jutni. Rengetegen hoztak magyar zászlót, de láttunk EU- és székely zászlót is. És persze 56-os lyukas magyar zászlókat, amiket Magyar Péter Orbán Balázs elhíresült gondolatai után kinevezett a Tisza jelképének.
A miniszterelnök politikai tanácsadója nem is tehetett volna nagyobb szívességet Magyar Péternek. Bár a tüntetés a közmédiáról szólt, a tömeg legnagyobb nemtetszését Orbán Balázs felemlegetésekor nyilvánította ki, és a szónokok gondoskodtak róla, hogy gyakran szóba kerüljön. Ilyenkor zúgott a „Hazaáruló!” és a „Ruszkik, haza!”
A határon túlról is üzentek
Rengeteg szónok volt – köztük Nagy Bandó András és Tarr Zoltán –, mielőtt Magyar megtartotta volna a beszédét, és ebben a tüntetés kicsit emlékeztetett a korábbi ellenzéki tüntetésekre, amik végeláthatatlan szónoklatokkal és kultúrbetétekkel untatták a közönséget.
De csak egy kicsit, mert amúgy jó szónoklatok hangzottak el, és hatásosak voltak a bejátszások is a külföldön elő magyaroktól. Videóüzenetet küldött egy erdélyi kultúraszervező is, Nagy Ervin pedig egy anonim felvidéki Tisza-szimpatizáns üzenetét olvasta fel, ami leginkább arra volt kihegyezve, hogy nemcsak a közmédia propagandája éri el a szlovákiai magyarokat, hanem a magyar adófizetői pénzből is működő szlovákiai magyar sajtótermékeké is.
Az emberek érezhetően egymásra hangolódtak, rengeteg spontán skandálás volt a megfelelő dramaturgiai pillanatokban. Ahogy a korábbi tüntetéseken, most is minden korosztály ott volt. Előttünk egy idősebb pár egymásba karolva lengetett zászlókat, egy család a tüntetés vége felé elővette az otthon elcsomagolt rántott húsos szendvicseket, a kamasz fiú rendszeresen csekkolta volna a telefonján, hogy a köztévé foglalkozik-e a tüntetéssel, de annyi ember volt, hogy akadozott a mobilnet.
A közmédia aktuális adását a kivetítőkre is kirakták a szervezők a szónoklatok között. Egyszer sem sikerült elcsípni, hogy a köztévé a székháza előtti tüntetéssel foglalkozott volna.
Egy fiatal pár férfi tagja első alkalommal jött ki, hogy a saját szemével is megnézzen egy tiszás tüntetést, a párja először a gyermekvédelmi influenszertüntetésen vett részt, amihez még nem volt köze Magyar Péternek.
„Mert tele van a faszom az egésszel” – mondta indulatosan egy jólszituált középkorú férfi, amikor arról kérdeztük, miért jött ki. Egy fiatal nő pedig a saját közmédiás élményeiről mesélt nekünk: médiát tanult, és nagyjából tíz éve volt is állásinterjún a köztévében, de végül nem vállalta el a munkát, mert azt kapta próbefeladatként, hogy egy New York Times-cikket úgy szemlézzen, hogy ez megfeleljen az elvárt narratívának. Később rövid ideig dolgozott az MCC-nél is, de ott sem volt maradása.
A tüntetés talán legváratlanabb felszólalója a korrupciós ügyek feltárására szakosodott Hadházy Ákos független parlamenti képviselő volt. Hadházy és Magyar között kissé konfliktusos a viszony, előbbi ugyanis sokat foglalkozott azokkal a szerződésekkel is, amiket Magyar még a Diákhitel Központ élén kötött. Az, hogy felkérték a felszólalásra, és az is, hogy ő ezt elvállalta, kölcsönös gesztus lehet Magyar és Hadházy között.
Magyar beszéde előtt az kivetítőkön egy több perces bejátszást adtak le a köztévé Híradójának Magyarral foglalkozó felkonferálásairól, amik így egymás mellé téve tényleg nagyon szórakoztatóak voltak, nevetett is mindenki.
Azok az ügyek sem maradtak ki, amik miatt a nem Magyar-hívő ellenzékiek azért rendszeresen fel szokták vonni a szemöldöküket vagy egyenesen alkalmatlannak és hiteltelennek tartják Magyart. A Tisza vezérének magabiztosságát mutathatja, hogy ezeket is maradéktalanul a propagandagyár termékeinek mutatja, és a hívei is annak tartják őket.
Magyar Péter Hitler tanítványainak nevezte az orbáni propagandát
Magyar Péter azzal kezdte beszédét, hogy Hitler tanítványainak nevezte az orbáni propagandistákat, majd világbotránynak titulálta azt, ami ma a magyar közmédiában zajlik.
Hangsúlyozta, hogy baloldaliak, liberálisok és konzervatívok is vannak a tüntetők soraiban.
„Elfogyott a türelem, eljött a szembenézés órája” – jelentette ki a Tisza Párt elnöke.
Magyar arról beszélt, hogy a sajtó a szabadság helyett a diktatúra szimbóluma is lehet, de még Kádárék is ügyeltek arra, hogy a közmédiában értelmes dolgok is legyenek.
Orbán 1989-ben még a szabadságért tüntetett, ma viszont a közmédia már oroszul és kínaiul is sugározza a hazugságot, mondta Magyar.
A közmédiában ma a Karmelita kolostorban írt hazugságokon kívül más nem hangzik el, a legnagyobb ellenzéki párt elnökét pedig nem akarják beengedni. (Magyar Péter március 15-én szervezte első nagy tüntetését, de szeptember 26-án hívták őt be először külön a köztelevízióba.)
Magyar arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor 1989. június 16-i beszédét élőben közvetítették az akkori kommunista közmédiában, és a gyurcsányi köztelevízió is közvetített a székház előtti tüntetésekről.
Orbán Viktor a közmédiás szereplésein elhallgatja a valóságot, nem beszél az összeomló költségvetésről, a zuhanó ipari termelésről, a 400 forint feletti euróról, a megsokszorozódott államadósságról, mondta Magyar. Ezután a MÁV problémáiról, az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem elhanyagolásáról beszélt. „Hogy lehet az, hogy a magyar kórházakban ott vannak a propagandaújságok, de nincs fertőtlenítőszer és nincs vécépapír?” – kérdezte a politikus.
Magyar beszédében megemlítette Orbán Viktor családjának meggazdagodását és azt, hogy a miniszterelnök nem vállal nyílt vitát, és hogy saját fizetését megemelte, miközben a közszférában dolgozók „éhbéren tengődnek”.
Nem engedték adásba
Magyar Péter külön megszólította Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját, és felszólította, jöjjön ki a tüntetőkhöz, és követelte, hogy közvetítsék a tüntetést.
Az M1 beszámolt ugyan a tüntetésről, de csak rövid bejátszásokban, amelyekből gyakorlatilag semmi nem derült ki a tüntetők követeléseiről.
Magyar azt is követelte, a tüntetés végén mehessen be az épületbe, és olvashassa be 16 pontos követeléseit. Amikor Magyar ismét felszólította Papp Dánielt, jöjjön ki a tiltakozókhoz, a tömeg azt kezdte skandálni, „Hozzuk ki”. „Gyere ki vagy kihoznak” – mondta erre Magyar Péter.
Magyar ezután felsorolta azokat a médiumokat, amelyek szintén az orbáni propagandát szolgálják ki: a Magyar Nemzet, a TV2, az Origo, az Index, a Hír TV, a Mandiner, a Metropol, „a tönkretett és lezüllesztett vidéki lapok”, a „bulvármédiájuk” és a Megafon.
A Tisza Párt elnöke szerint azt is el kell érni, hogy a kormány ne finanszírozza milliárdokkal a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) és a Mediaworks médiumait, illetve hogy leváltsák a médiahatóságok élére kinevezett „bábokat”.
A propaganda lejárató kampányai ellen nem lehet bírósági úton hatékonyan harcolni, magyarázta Magyar, aki szerint csak a következő választáson lehet térdre kényszeríteni a hatalmat, ha „békés, de határozott erőt” mutat fel az ellenzék. Beszéde végén Magyar bojkottot hirdetett a propaganda ellen, arra szólította fel híveit, ne kövessék a propagandát.
Magyar kitért Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szavaira is arról, hogy ők nem védekeznének egy orosz invázió ellen, hazaárulónak nevezve ezt a nyilatkozatot. Orbánék szerinte elárulták 1956 emlékét.
Beszéde után Magyar bement a közmédia épületébe, hogy felolvashassa a 16 pontját, de röviddel később kijött, és elmondta, nem engedték bemenni. A 16 pontot így a színpadon olvasta fel. Ezek között szerepelt egyebek mellett az, hogy állítsák vissza a valódi közszolgálatiságot, váltsák le a vezérigazgatót és a propagandistákat, szüntessék meg a közpénzek pazarlását, ne tiltsák le a másképp gondolkodókat, szüntessék be a kínai és orosz hírműsorokat, legyen valódi következménye annak, ha a média hazudik. Magyar ezután arra szólította fel híveit, élőlánccal állják körbe a közmédia épületét. Ezt végül a rendőrség hiúsította meg.
