Gubík és Őry a tisztújítás győztesei, Forró Krisztián a legnagyobb vesztes – tanulságok a Magyar Szövetség kongresszusa után
Gubík László talán maga is meglepődött, hogy sikerült elnyernie a Magyar Szövetség elnöki posztját – most egy rengeteg érdekcsoportból álló pártot kell valahogy egyben tartania. A Napunk háttérbeszélgetésekből rakta össze, mi történhetett a kongresszuson, és milyen átalakulások várhatók a pártban.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Szinte vágni lehetett a levegőt a féli kultúrházban, mikor kiderült, hogy a Magyar Szövetség pártelnökválasztásának első fordulóját az akkor még esélytelennek tartott Gubík László nyeri meg.
A meglepődöttség egyáltalán nem volt véletlen. Az elmúlt hetek azzal teltek, hogy a négy elnökjelölt, Pandy Péter, Becse Norbert, Cziprusz Zoltán és Gubík László szinte vért izzadva próbálták meggyőzni a széttöredezett pártban a különböző küldötteket és érdekcsoportokat. S úgy tűnt, a szombati kongresszusra tisztult kicsit a kép, és megvannak a favoritok, akik között eldől a pártelnöki poszt sorsa.
A törésvonalak a Magyar Szövetségben nem csak az elődplatformok szintjén léteznek. Számtalan kisebb-nagyobb csoportosulás van, melyek egyéni politikai érdekek vagy régiók szerint alakulnak, s rendelkeznek egy-két, esetleg több küldöttel a közgyűlésben – mely papíron a pati közgyűlés összetételét kopírozta, a gyakorlatban azonban ez kicsit máshogy alakult. Voltak küldöttek, akik nem jöttek el, mások helyett pótküldöttek érkeztek – s az elnökjelöltek sem látták át pontosan a káoszt.
Ebben a nagy pókerpartiban pedig úgy tűnt, Gubík László előtt van a legkisebb zsetonhalmaz. A favorit Pandy Péter volt, s az előzetes számolgatások szerint úgy tűnt, hogy vagy Becse Norbert, vagy Cziprusz Zoltán lesz majd az ellenfele. Az első kör azonban Gubík váratlan meglepetésgyőzelmével ért véget, Pandy pedig, bár a második helyre szorult, látható volt, hogy még a minimálisan elvárhatónál is jóval kevesebb szavazatot kapott. Cziprusz és Becse pedig csont nélkül kihullott.
Ha az első fordulót tárgyalási szünet követi, akkor talán máshogy alakulnak a dolgok – Pandy talán zárt ajtók mögött még rá tudott volna ígérni korábbi ígéreteire bizonyos csoportoknak, és rendezni tudta volna a sorait. Forrásaink szerint elsősorban a Cziprusz Zoltán körüli 33 küldöttnek tudott volna mit kínálni, így azonban nem sok esélye volt. A második forduló gyakorlatilag azonnal elkezdődött, nem volt idő tárgyalgatni. Gubík pedig győzött, 77–61 arányban.
A második kör eredményére a fentiek miatt nem olyan bonyolult a magyarázat: az egykori MKP-platform küldötteinek jelentős része impulzusból az ő politikai családjukból származó jelöltet támogatta, kiegészülve pár átszavazóval. A Pandy mögött álló egykori Híd-platformosok pedig egyik forrásunk szerint „nem teljesítették a házi feladatot”: voltak köztük hiányzók, és nem volt egységes a tábor.
A bukás
Ám az első kör, mely lehetővé tette Gubík számára, hogy egy az egy ellen meccseljen Pandyval, érdekesebb a másodiknál, és többet elárul a Magyar Szövetség belső viszonyairól, mint a második.
Az első és leglátványosabb tanulság, hogy a párton belüli eddig „establishment” teljesen megbukott. Becse Norbertre egyszerűen ráégett, hogy Forró Krisztián jelöltje – és Forró Krisztián-féle vonalat még a vártnál is nagyobb arányban utasították el a párt tagjai. Az első körben mindössze 23 szavazatot kapott.
Ez Becsét is meglepetésként érte, hiszen úgy tudta, a második körre is elég lehet a támogatottsága – legalábbis a kongresszust megelőző tárgyalássorozatból ez következett. Valaki, vagy valakik azonban az utolsó pillanatban átszavaztak.
Azt pontosan nem tudjuk, hogyan szavaztak a küldöttek. Az azonban a párton belüli forrásaink szerint feltételezhető, hogy a Dunaszerdahelyi járás küldötteinek egy része szavazott Gubíkra – ebből a járásból sok pótküldött érkezett, akik azonban nem a Berényi–Forró politikai vonalhoz tartoztak.
Azt is emlegették forrásaink, hogy az érsekújvári járásbeli küldöttek is Gubíkhoz húzhattak – ha ez igaz, ez azt jelenti, hogy Becse közeli kollégája, Farkas Iván körei sem támogatták a Forró „proxyjelöltjének” tartott politikust.
Az sem kizárt, hogy a Gubík által megszerzett 43 első körös szavazatban ott voltak azok a bizonytalanok is, akik Cziprusz Zoltántól szivárogtak át. Valamint a Nagy József körül tömörülő küldöttek is, akikkel eredetileg forrásaink szerint Pandy Péter számolt.
Hogy mi győzte meg az átszavazókat, nem tudni. Döntésükben rengeteg tényező közrejátszhatott, a taktikázástól kezdve a személyes ellentétekig. A Napunk több politikussal beszélgetett a helyzetről, de egyértelmű válasz szerintük sem létezik. Elmondásuk szerint voltak csoportok, akik pozíciókat reméltek az átszavazástól, mások Gubík magyarországi bekötöttségében bíztak. Megint mások úgy gondolták, Gubíknak volt egyedül értelmezhető programja a jelöltek között, Becsét Forró bábjának, Czipruszt pedig kevéssé meggyőzőnek tartották.
A Forró–Berényi-féle vonal tehát teljesen kiszorult a döntéshozatalból a pártban. Az eddig bástyának számító Dunaszerdahelyi és Galántai járás nem volt egységes, befolyásuk pedig láthatóan megkopott bennük. Sem az egykori pártelnök, sem a hozzá köthető emberek nem kaptak egyetlen pozíciót sem az új vezetőségben. A pártelnökjelöltek nagy megbékéléséből is egyedül Becse Norbert maradt ki: Pandy Péter, a második kör vesztese azzal vigasztalódhatott, hogy az Országos Tanács elnöke maradt, Cziprusz Zoltán pedig az elnökségben kapott helyet.
A nyertesek
A tisztújító közgyűlésnek azonban Gubík mellett lett még egy egészen váratlan nyertese: Őry Péter, aki a párt alelnöke is lett. Őryt az előző vezetés gyakorlatilag a párt perifériájára szorította: a csallóközcsütörtöki polgármester az egyik leghangosabb belső kritikusnak számított a Magyar Szövetségen belül, és sem Forróval, sem Berényi Józseffel nem volt jó a viszonya.
Forrásaink szerint azonban most jelentős mértékben neki, és tárgyalási képességeinek köszönhető, hogy Gubík nyerni tudott – s ez számára valószínűleg egyfajta személyes elégtétel is lehet Forróékkal szemben.
A nyertesek közé sorolható Nagy József is, aki egy ideje már különutas politikusként tevékenykedett a pártban – elsősorban a háttérben. Egykori platformjával, az Összefogással már régen különváltak útjaik, Nagy saját holdudvart gründolt a Magyar Szövetségben, és a közgyűlés előtt rengeteget tárgyalt a háttérben. S bár a hírek szerint úgy volt, hogy Pandy mögé állnak majd be, végül Gubík László mellett döntöttek.
Az elnökség
Forrásaink azt mondják, miután Gubík megválasztása megtörtént, a közgyűlés egy időre befagyott. „Mintha Gubík sem számított volna arra, hogy nyerhet. Vártuk, hogy bemutatja az elnökségi jelöléseit, de semmi sem történt” – jegyezte meg egyikük.
Az elnökség felállítása csaknem három órán át tartott. Az új elnök szerette volna, ha például a Magyar Szövetségben külön szigetként működő Gyimesi György is vállal szerepet a párt vezetőségében, ám Gyimesi hosszas kérlelés ellenére sem állt kötélnek.
Végül azonban megszületett a döntés. Gubíknak fontos volt, hogy valamilyen módon egységet tudjon demonstrálni az elnökség összetételével, így kellett tárgyalnia. Az Országos Tanács elnöki posztját viszonylag gyorsan le tudta üzletelni Pandy Péterrel, forrásaink szerint pedig cserébe Pandy köreihez tartozó emberek, Pál Attila és Zselinszky József elnökségi posztokat kaptak.
Pandyt támogató politikusként Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester is az elnökség tagja lett. Helyet kapott emellett Gergely Papp Adrianna debrődi polgármester, az egykori MKP keleti szárnyának egyik képviselője, akiről forrásaink azt mondják, állítólag Pandytól pártolt át Gubík Lászlóhoz. S elnökségi tag lesz Cziprusz Zoltán is, Gubík egyik ellenfele – aki kollégája volt annak idején a Via Novában.
Az elnökség tagja lett Nagy József is, mellette Pálinkás Évi, a párt szóvivője is bekerült – a két politikus egy ideje már együttműködik, kampányoltak is együtt a tavalyi parlamenti választás előtt.
Agócs Gergely, az egykori Összefogás-platform egyik arca Gubíkkal dolgozott együtt a Via Novában – ahogy Iván Tamás is, a Magyar Szövetség komáromi politikusa. Mellettük ott van még Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere – ebben a faluban van az Esterházy János Zarándokközpont, melynek küldetése szervesen kötődik Gubík politikai imidzséhez.
Végül pedig az elnökségben ott lesz Herbácskó Anita, Bény polgármestere, valamint Viola Miklós gútai sebész is. Herbácskó eddig viszonylag ismeretlen politikus volt, ám legutóbb némi meglepetésre már feltűnt a Magyar Szövetség EP-listáján is. Viola ennél jóval ismertebb, megyei képviselő, s már volt elnökségi tag. Forrásaink szerint mindketten Farkas Ivánnal, az MKP egykori erős emberével állnak szoros kapcsolatban.
Az elnökséget a párt alelnökei teszik teljessé. Bár többeket is jelöltek a posztra, végül hárman pályázták meg a két helyet. Agócs Gergely végül harmadik lett, de az elnökségben helyet kapott. A két alelnöki posztot végül Csenger Tibor Nyitra megyei alispán, valamint Őry Péter csallóközcsütörtöki polgármester szerezte meg. Csenger Gubík politikai szövetségese, a jelölése mögött állók egyike. Őry Péter szerepéről pedig már írtunk.
Érdekesség, hogy Gubík a tizenkét elnökségi tag neve helyett tizenhármat olvasott fel – a hibára a közgyűlés figyelmeztette. Az új elnök azonban meglepetésre még ott helyben „orvosolta” a hibát – így nem lett az elnökség tagja Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere. Annak ellenére, hogy Gubík egyik legszorosabb szövetségesének számít, még a Via Novában kezdtek el együtt dolgozni.
A politikusok, akikkel a Napunk háttérbeszélgetéseket folytatott, azt mondták: nem számítanak különösebb feszültségekre az elnökségben. „Ebben a névsorban nincsenek olyan emberek, akiknek szokása lenne bírálatokat megfogalmazni” – mondta egy forrásunk. Gubík így tehát nyugodtan építkezhet.
A pártelnök kabinetrendszerű elnökséget akar, melyben minden elnökségi tag kap egy portfóliót, amivel foglalkoznia kell. A nekünk nyilatkozó politikusok azonban épp az elnökség összetétele miatt fogalmaztak meg kétségeket. Őry Pétert és Iván Tamást ugyan olyan politikusnak tartják, akiknek van elég szakértelmük és munkabírásuk, hogy eredményesen menedzseljenek egy portfóliót, ám a többieknek vagy a tapasztalat, vagy az aktivitás hiányát rótták fel.
Mi várható Gubíktól?
Bár az új pártelnök nem győzte hangsúlyozni, hogy senkinek sem kell csalódottan távoznia a közgyűlésről, forrásaink szerint azonban messze nem mindenki elégedett. Azt elismerik, hogy a legerősebb mediális kampányt Gubík folytatta, és több konkrét ötletet (önkormányzati társulás, agytröszt, kabinetjellegű elnökség) is letett az asztalra. Menedzseri képességeiben azonban nem mindenki bízik.
Gubík háttértevékenységének ugyanis vegyes a megítélése. Az elmúlt másfél évtizedben egész kis birodalom épült ki köré (Szövetség a Közös Célokért, Esterházy Akadémia, Martosi Rendezvényliget), és mediális háttere is van (Felvidék.ma, Piros 7es), ám voltak olyan projektjei is, melyek nem sültek el jól. Ilyen például a már látható tevékenységet nem végző Via Nova, vagy épp az ellen-Gombaszögként indult Martfeszt, mely nem tudott megragadni állandó fesztiválként.
Vannak, akiknek Gubík „birodalmával” akad gondja, melybe rengeteg magyarországi pénz érkezett, és felróják neki, hogy holdudvarában kifejezetten sok „gyanús biznisz” történik. S amiatt is bírálják, hogy magyar állampolgár, és még egyáltalán nem biztos, hogy visszakapja a szlovákot. „Nem lenne jó, ha emiatt folyamatosan magyarázkodni kellene a szlovák sajtónak” – mondta egy forrásunk.
Sokaknak azzal is problémája van, hogy Gubík sokáig kifejezetten radikálisan nyilatkozott meg, és bár visszafogta a nyilatkozatait, az őt támogató mediális hátország kifejezetten vulgárisan támadta vélt vagy valós politikai ellenfeleit.
A Napunkkal beszélő politikusok egy része azon a véleményen volt, hogy a tisztújítás adhat lökést a pártnak, és Gubíknak – kampányából is kiindulva – van képessége arra, hogy láttassa a Magyar Szövetséget. Ám forrásaink szerint amennyiben a munkának nem lesz látható eredménye a pártban rövid időn belül, felerősödhet az apátia, és Gubík esetleges ellenzéke is.
Komoly munkát elsősorban Őrytől várnak. „Peti húzni fogja a szekeret, de az ő témája, az önkormányzatiság pont nem olyan, ami látványos a választók számára” – mondta egyik forrásunk.
Gubík magyarországi becsatornázottsága ismert, eddigi projektjeinek finanszírozása jelentős részben a magyar adófizetők pénzéből történt. Elsősorban Kövér László köreihez áll közel. Magyarországi beágyazódottsága, kapcsolatrendszere pedig Őry Péternek is van. Felmerülhet ezért, hogy a Fidesz befolyása alaposan megnő és felértékelődik a pártban.
Forrásaink szerint azonban a kép ennél árnyaltabb. Gubík ugyanis egyáltalán nem bejáratos mindenhová, kapcsolatrendszere valójában limitált. „Magyarországon már elegük volt Berényiékből, és ebből az egészből is, nem igazán foglalkoznak a Magyar Szövetséggel” – mondta egyik forrásunk. Ebből a szempontból pedig szerinte túl sokat nem nyom a latban, ki lett az új elnök.
A Napunk információi szerint egyébként a pozsonyi magyar nagykövetségről nem Gubík, hanem épp Pandy Péter támogatásával kapcsolatos jelzés érkezett – az Országos Tanács elnöke állítólag szintén eredményesen építi magyarországi kapcsolatrendszerét.
Régi csibészek
Gubík korszakváltásnak nevezte a féli tisztújító közgyűlést – ebben pedig igaza van, legalábbis abban az értelemben, hogy az elmúlt másfél évtized szlovákiai magyar politikájának arcai kivétel nélkül eltűntek a pártvezetésből.
Azt, hogy ez taktikai visszavonulás-e, vagy végleges, nehéz eldönteni. Berényi Józsefről például forrásaink azt mondják, ambíciói között szerepel, hogy ismét elnökjelölt legyen Nagyszombat megyében a megyei választáson, és megcélozza az alelnöki posztot. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke sem igyekszik már kulcspozícióba. S hosszabb ideje már a háttérben tevékenykedik Farkas Iván is – ám amint láthattuk, közvetve azért akadhat lehetősége beleszólni a párt irányításába.
Más a helyzet az olyan politikusokkal, mint Orosz Örs vagy Mózes Szabolcs, akik alelnökei voltak a Magyar Szövetségnek korábban. Forrásaink azt mondják róluk, hogy látványosan el akarnak szakadni az elmúlt időszak káoszától a pártban. Orosz továbbra is megyei képviselő, ahogy Andruskó Imre volt elnökségi tag, a Selye János Gimnázium igazgatója is – ők egy ideje tandemben politizálnak, valószínűleg egyelőre ezen a szinten is akarnak maradni.
A nagy kérdés, mi lesz Gyimesi Györggyel, aki keményen bírálta a pártstruktúrát, mondván, a Magyar Szövetség képtelen a megújulásra. Ő azt mondja, a párt csicseri alapszervezetében dolgozik tovább. Forrásaink szerint két ok miatt nem tört magasabb babérokra a pártban: egyrészt mert kevés a politikai tőkéje a Magyar Szövetségen belül. „Már decemberben is csak kevésen múlt, hogy nem lett alelnök. Gondolom, most nem akart kockáztatni” – mondja egyik forrásunk, aki szerint Gyimesi így elkerülte a politikai vereséget.
Azt azonban szinte senki sem tudta elképzelni, hogy Gyimesi alapszervezeti tagként sokáig marad a pártban. Terveiről nem nyilatkozott senkinek, de biztosak benne, hogy szlovák térfélen akarja folytatni a politizálást. Az, hogy Gubík lett a pártelnök, nem jött jól neki – egyrészt mert az új vezető az autonóm szlovákiai magyar politizálást preferálja, és nem akar olyan tempóban közeledni a jelenlegi kormánypártok felé, ahogy azt Gyimesi elvárná. Másrészt Gubík támogatói magját épp az a radikálisabb jobboldali szárny képezi, melyet Gyimesi is meg tudott szólítani – ám mivel most ez a szárny kerül hatalomra, kevéssé valószínű, hogy Gyimesi magával tudná őket vinni, ha távozik.
A helyzet legnagyobb vesztese azonban egyértelműen Forró Krisztián. Bár Gubík Napunknak adott villáminterjújából úgy tűnhet, ő is úgy sejti, hogy a volt pártelnök Peter Pellegrini nemzetiségi tanácsadójaként folytatja, ez forrásaink szerint egyáltalán nem biztos.
„Forró súlyát az adta, hogy pártelnök volt, és nagyobb esélye lett volna Pellegrinihez kerülni, ha jelöltje, Becse Norbert veszi át a pártot” – mondja egyik forrásunk. Az viszont, hogy Becse utolsó lett a választáson, jelzésértékű, és jól mutatja, hogy Forró elvesztette támogatottsága nagy részét a pártban. Ez persze politikailag nem diszkvalifikálja őt teljesen a poszttal kapcsolatban – de a Hlasban és az elnöki palotában is követik a híreket, és értelmezik őket – vélekedik forrásunk.
