Tarr Zoltán a Tisza Pártból: Nem félek attól, hogy Magyar Péter orbanizálódna
A Tisza Párt EP-képviselője szerint a fő céljuk megmutatni, hogy van egy másfajta Magyarország. Nagyinterjú.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Tarr Zoltán református lelkész április 6-án szólalt fel Magyar Péter egyik tüntetésén, és a következő hétfő délután kirúgták attól az állami cégtől, ahol épp próbaidősként dolgozott. Tarr nem sokkal később csatlakozott a Tisza Párthoz, és a júniusi EP-választáson bejutott az Európai Parlamentbe. Ma már a legnagyobb magyar ellenzéki párt alelnöke és EP-képviselői csoportjának vezetője.
Interjúnkban egyebek mellett arról beszélgettünk,
- hogyan fogadták a Tisza Pártot az Európai Néppártban;
- mit szól Orbán Viktor „békemissziójához”;
- milyen következményei lehetnek az oroszok könnyített beengedésének Magyarországra;
- milyen politikusnak tartja Magyar Pétert, és nem lesz-e belőle szerinte egy második Orbán Viktor;
- hogyan viszonyulnak a Tisza Pártban a határon túli magyarokhoz.
Önök tulajdonképpen a Fidesz helyére érkeztek az Európai Néppártba. Milyen volt a Tisza Párt fogadtatása?
Először is hadd fejezzem ki az örömömet, hogy beszélhetünk, és közvetlenül szólhatunk a Felvidéken élő magyarsághoz is. Bízunk benne, hogy lesz lehetőségünk találkozni a határon túli magyar közösségekkel és az ő szempontjaikat megismerni.
Ami a kérdését illeti, mi nem a Fidesz helyére érkeztünk. Saját jogon és saját erőből jutottunk ki. Az Európai Néppártba kértük a felvételünket, hiszen az az értékrendszer, amiben gondolkodunk, az Európai Néppártéhoz illeszkedik. Meglepően és szívbemarkolóan meleg és kedves fogadtatásban volt részünk.
Természetesen voltak és vannak, akik némi fenntartással vannak irányunkban. Nagyon fiatalok vagyunk mint párt és közösség, nem ismernek bennünket. Bizonyítanunk kell, hogy valóban azokat az értékeket és azt a vonulatot tudjuk képviselni, mint az Európai Néppárt közössége. Volt egy szűk réteg, az Európai Néppárt populistább része, akik rosszallásukat fejezték ki az irányunkba, de közülük is már többekkel oldódik a viszony.
Voltak olyanok is, akikben az keltett gyanakvást, hogy Magyar Péter a Fidesz környékéről érkezett?
A legtöbben, akikkel erről beszéltünk, azt mondták, nem is nagyon tudnak mást elképzelni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem nagyon láttak más lehetőséget, mint hogy valaki ennek a körnek a közeléből érkezve tud változást elindítani. Az elmúlt évek azt mutatják, ez sajnos a máshonnan érkezőknek semmilyen módon nem sikerült, megkarcolni sem tudták az állampárt támogatottságát.
A Tisza Pártot mennyire tudja segíteni az európai néppárti tagsága a Fidesszel folytatott versenyben?
A néppárti és az EP-választási részvétel egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy az európai közösséggel elinduljon a viszony rendeződése. Hogy meg tudjuk mutatni, hogy van egy másfajta Magyarország. Hogy Magyarország nemcsak a felelőtlen elzárkózáson dolgozik és azon, hogy kizárják Európából, hanem vannak olyan erők, emberek és közösségek, akiknek fontos az Európához való tartozás.
A kapcsolatok kiépítésével és normalizálásával tudunk a legtöbbet tenni. Az Európai Néppártban örömmel veszik, hogy végre tudnak beszélni valakivel Magyarországról. Senki nem vágyott arra, hogy a Fideszt kizárják. Segíteni akarunk Magyarországnak visszakapaszkodni az európai vérkeringésbe, és ezen keresztül lehetőséget teremteni egy élhető, szabad Magyarország építésére.
Lenyugodtak már a kedélyek az EU-ban Orbán Viktor július eleji, úgynevezett békemissziója óta?
Nem ültek el a hullámok. A kormány gondoskodik arról, hogy hosszan kitartsanak és oda-vissza rázkódtassák ezt az építményt. Nagy fejtörést okoz a tagállamoknak és az európai intézményrendszernek, mit kezdjenek ezzel a megmagyarázhatatlan akciósorozattal. Vannak olyan indulatok, amelyek nem segítenek, hanem tovább élezik a viszonyt. A jelenlegi kormány lételeme, hogy folyamatos harcos helyzetet idézzen elő, amiben saját magát áldozatként tudja láttatni. Akivel beszélgetünk, azokat próbáljuk rábeszélni, hogy az ösztönös reakciók helyett gondolkodjanak el azon, hogyan lehetne kezelni ezt az igazából kezelhetetlen helyzetet.
Ön hogyan tekintett a miniszterelnök moszkvai és pekingi útjára?
A mai napig nem értem, ezeknek mi volt a célja. Én most már sajnos a nyolcvanas évek rutinjával olvasom a médiát és hallgatom az állami rádiót, vagyis a sorok között olvasok és a szavak között próbálom megtalálni az értelmet. Biztos vagyok abban, hogy ez nem békemisszió volt, hiszen megtanultam, hogy amit a jelenlegi kormány mond, annak az ellenkezője az igaz. Az üzleti világból jövök legfrissebben, és itt azt szoktuk megnézni, egy-egy lépésnek van-e értelme, hozadéka. Ennek a cselekménysornak nem látom a hozadékát Magyarország szempontjából. Azt viszont érzékelem, mi mindent károsít. Ez nem értelmezhető abban a gondolatrendszerben, ahol mi mozgunk, és ahol Magyarországot megbízható partnerként képzeljük el.
Az Európai Néppárton belül volt vita arról, milyen szankciókat lenne érdemes Magyarországgal szemben életbe léptetni, és hogy érdemes lenne-e akár Magyarország soros elnökségét megvonni?
Sok vita volt és van erről. Hivatalosan az Európai Néppárt nem szankciópárti Magyarországgal szemben. Pontosan látják a nehézségeket ezzel kapcsolatban. Ez nem azt jelenti, hogy egyes országok képviselői ne lennének kifejezetten harciasak és akár indulatosak ebben a témában. Az EU reakciója részben a vezetők vérmérsékletétől függ, illetve attól is, mi mennyire tudjuk közvetíteni, hogy amit ez a kormány tesz, azzal nem tud Magyarország népe azonosulni. Ha ezt látják, akkor elfogadják, hogy nem Magyarországnak kell elszenvednie az ilyen megmagyarázhatatlan akciók következményeit.
Az EPP elnöke, Manfred Weber nagyon kritikusan szólalt fel az ún. nemzeti kártya ügyében is, amit július folyamán kiterjesztettek az orosz és fehérorosz állampolgárokra. Weber arról beszélt, így orosz kémek is bejuthatnak az EU-ba. A Tisza Párt mennyire látja biztonsági kockázatnak a nemzeti kártya ügyét?
Manfred Weber ebben az ügyben Magyarország szuverenitásáért és Magyarországon keresztül az EU szuverenitásáért aggódik. Mi is úgy látjuk, hogy ez az intézkedés Magyarország biztonságát és szuverenitását fenyegeti, és én személyesen nagy veszélyforrást látok benne. Nem világosak az okok, nincs meg a magyarázat. Egy ilyen intézkedés kiszolgáltatottá teszi Magyarországot Oroszország és Fehéroroszország felé.
Egy levélben, amelyet 67 EP-képviselő írt alá, felvetődött, hogy a schengeni övezetből is kizárhatnák Magyarországot. Milyen reális következményekkel lehet számolni?
Mi magunk és az Európai Néppárt többsége is megfontoltságra és alaposabb végiggondolásra intjük a döntéshozókat. Egy ilyen következmény, ami felmerült, Magyarország egészét büntetné, és azokat is, akik Magyarországon keresztül kapcsolódnak az EU-hoz. Elsősorban a magyar gazdaság, a kis- és középvállalkozók, a kereskedelem látná a kárát. Az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad mozgás lehetősége, és ennek a megszüntetése teljes ellentétben lenne azzal, hogy Magyarország lakosságának többsége Európa-párti. Mi arról beszélünk mindenkinek, hogy ne Magyarországot büntessék egy nem érthető kormányzati intézkedés miatt.
Szlovákia esetében szintén fenyeget egy olyan helyzet, hogy felfüggeszthetnek uniós forrásokat, elsősorban a Büntető törvénykönyv módosítása és a különleges ügyészség megszüntetése miatt. Egy ilyen helyzetben sem támogatnák a szankciók kivetését?
Az EU-nak korábban nem voltak eszközei arra, hogy renitens vagy az európai értékrendtől eltérő tagállammal szemben fellépjen. A hetedik cikkely szerinti eljárás egy eszköz, de bebizonyosodott a mi esetünkben, hogy messze nem a leghatékonyabb. Lengyelország esetében sem volt az, az ottani változás sem a szankciók miatt történt. Az EU-ban épp a lengyel példa miatt tisztában vannak azzal, hogy ezek mennyire érzékeny kérdések. Szlovákia kapcsán is egy árnyaltabb, megfontoltabb megközelítésre van szükség, és valószínűleg az is lesz. Az eddigi EU-n belüli példák azt mutatják, ezek a szankciók nem feltétlen bírnak elrettentő erővel, de sokat ártanak a lakosságnak.
Valóban komoly kérdéseket vetnek fel a szlovák kormány bizonyos akciói, sok esetben olyan kérdéseket, amiken Magyarországon már sajnos túl vagyunk, és látjuk a negatív következményeket. Figyelni kell ezekre, de nem gondoljuk, hogy az eddigi eljárások, amelyek Magyarország vagy Lengyelország esetében nem hoztak eredményt, Szlovákiánál célravezetőek lennének.
Viszont az uniónak meg kellene tudnia védeni a saját forrásait.
Valamiféle fellépésre szükség van, ezt nem tagadjuk. Magyarország esetében sem azt mondjuk, minden további nélkül adják oda a pénzt. Ez azt eredményezné, hogy a mostanra nagyon szofisztikáltan kiépült korrupciós rendszer ezt hatékonyan tudná nem a funkciójának megfelelően felhasználni.
Azt mondjuk ugyanakkor, hogy a szankció vagy a visszatartás aránytalanul nagy terhet ró az országra. Kreatívabb megoldást kell találni, ami nehéz, mert a jogszabályok elfogadása az EU-ban rendkívül lassú. Ez esetben pedig a tagállamok egy része természetesen ellenezné ezeknek a jogszabályoknak az elfogadását. A magunk és mások esetében sem tartjuk helyesnek, hogy egy korrupt felhasználási rendszerbe érkezzenek azok a források, amelyek többek között a szlovák és magyar állampolgárok befizetéseiből is állnak. Nagyobb részben persze a nyugati országok befizetéseiből.
Beszéljünk egy kicsit a Tisza Párt helyzetéről. Pár napja volt egy friss közvélemény-kutatása az Idea Intézetnek, amelyben azt mutatták ki, hogy az elmúlt hónapok meredek növekedése mintha megállt volna. Körülbelül hét százalék választja el önöket a Fidesztől. Hogyan akarnak új lendületet venni?
Ezek a kutatások sok szempontból segítik a tájékozódást, de nem lehet rájuk maximális mértékben támaszkodni. Mi most egy csendesebb időszakban vagyunk, a pártépítés, a szervezetfejlesztés kevésbé látványos időszakában. A lendület onnan érkezhet, hogy összeáll egy hosszú távon működőképes és kormányváltásra képes, szakemberekkel rendelkező közösség, ami felhasználja a magyar emberektől érkező javaslatokat, hozzászólásokat.
Magyar Péter az EP-választás előtt azt mondta, a one man show az EP-választással véget ér, és mások is fognak szerepelni a Tisza Párt nevében. Hogy látja ezt ön, mennyire centralizált a párt, mennyire tudnak önök mint a párt többi arca beleszólni a politikájuk alakításába?
Lassan decentralizálódik a párt. Ez nem könnyű, mert a többségünk nem a politikából érkezik, kevésbé vagyunk tapasztaltak a közszereplésben. Ez az időszak azoknak a felkészítéséről is szól, akiknek igenis van mit mondaniuk. Nehéz megtalálni azokat, akiknek megvan a szakmaiságuk, de a kommunikációs képességeik is ahhoz, hogy megjelenhessenek a médiában vagy rendezvényeken. Nagyon sok rendezvényre járunk, sok településre hívnak minket, ezen a héten is 10-15 eseményre megyünk. Abban bízunk, hogy ez a kör szélesedni fog, és egyre több olyan emberünk lesz, akik hitelesen fognak tudni helyi ügyekről beszélni.
A határon túli magyarokat mennyire tervezik bevonni a pártépítésbe? Építenek már most kapcsolatokat határon túli magyarokkal, szervezetekkel?
Nagyon fontos a számunkra a határon túl, illetve a diaszpórában élő magyarokkal való kapcsolat. Érdemi, szervezett lépést eddig még nem volt módunk tenni, amit nagyon sajnálunk. Azt gondoljuk, először azt a struktúrát kell létrehoznunk, amely aztán akár a határon túliak és a diaszpórában élők között is értelmezhetően tudja kezelni ezeket a folyamatokat.
Azt gondoljuk, hogy a határon túl és a diaszpórában is létrejönnek Tisza-szigetek. Tudomásunk is van már ilyen szerveződésekről Kárpát-medencei, illetve nyugati településeken. Ezek segíthetik becsatornázni az embereket. A határon túliakat nemcsak a „mi legyen a határon túliakkal” típusú kérdésekben, hanem más kérdésekben is szeretnénk bekapcsolni a párthoz.
Milyen politikusnak ismerte meg és tartja Magyar Pétert? Nem tart attól, hogy egy második Orbán Viktorrá válhat?
A kérdés jogos és nem szokatlan. Péterre is igaz, ami mindannyiunkra, hogy bizonyítanunk kell. Sok mindent megtehetünk megelőlegezett bizalomból, és bizonyos hibákat is talán jobban elnéznek nekünk a tapasztalatlanságunk miatt. Péter egy rendkívül okos, felkészült, hihetetlenül nagy munkabírású politikus, és a politikában nemcsak tájékozott, de rendkívül jó érzéke is van hozzá. Nagyon érzékeny az emberek problémáira, és nagyon jól látja, melyik területeken kell előállni érdemi, tartalmi megoldásokkal.
Azért nem félek attól a jelen tudásom szerint, hogy Péter orbanizálódna, mert a közösség, amit közösen építünk, olyan emberekből áll, akik különböző háttérrel, más-más értékrendek felől érkezve, saját elhatározásukból, egy bizonyos cél érdekében csatlakoztak. Egy olyan szervezetet akarunk építeni, és Péter ebben partner, ahol, szemben az állampárttal, nem csak betyárbecsület van, és amit nem a közös bűn és a gyűlölet tart össze, hanem a tenni akarás, egymás megbecsülése, az ország iránti szeretet. Ebben a közösségben már most megvan az erő, hogy finoman, de határozottan figyelmeztessen, ha olyan változásokat lát, ami ezeknek az alapelveknek ellentmond.
Volt már olyan, hogy ön is figyelmeztette ilyen dolgokra Magyar Pétert?
Sokat beszélgetünk Péterrel, és persze, volt olyan, amikor azt mondtam bizonyos dolgokra, hogy így, ebben a formában nem teljesen jó. Ő is sokszor elmondja nekem, szerinte mit kellene máshogy csinálni. Az olyan együtt, egy célért dolgozó emberek, akik sok mindenben különböznek, mint mi is, úgy tudnak a legtöbbet segíteni egymásnak, ha nyíltan észrevételeket tesznek.
A bulizós botrány után is volt ilyen beszélgetés önök között?
Volt. Nemcsak velem, hanem a szélesebb közösséggel is. Ezek emberi dolgok. Az, hogy vannak ügyetlenségeink, vagy valami nem sikerül, az hitelesíti azt, hogy ez tényleg nem egy mások által megtervezett, okosan amatőr dolog. Bármennyire mondták is, hogy ez egy Soros-terv, és ezt nem lehet ennyi idő alatt megcsinálni. Ha ezt valaki megtervezte volna, ezeket a hibákat el lehetett volna kerülni.
Nem vagyunk mindenre büszkék, és egyénenként is elkövetünk olyanokat, amikre másnap reggel már nem szívesen nézünk vissza, de az alapelveink kellőképpen visszatartóak, és olyan helyzet nem fordulhat elő, mint ami ma történt a Fidesz egyik európai parlamenti képviselőjével. (Győrffy Balázs fideszes EP-képviselő augusztus 23-án lemondott mandátumáról, miután az ügyészség szerint egy szórakozóhelyen ittasan súlyosan bántalmazott egy nőt – a szerk. megj.)
A bulizós ügyre visszatérve – ön szerint az mennyit ártott a pártnak?
Nehéz erre válaszolni, hogy ártott-e, és ha igen, mennyit. Az biztos, hogy sokakban komoly kérdéseket vetett fel. De nem lenne bölcs ezt az ügyet túldimenzionálni. Nem érzem ezt az ügyet választóvonalnak. Ez egy, a fáradtsággal, nem jó helyszínválasztással és sok mindennel összefüggő nehézség volt, majd megjelent valami bizonyos médiumokban, amit sokan készpénznek vettek, és nem érdekli őket, mi történt a valóságban. Túl vagyunk rajta, tanultunk belőle, de nem rajzolnám túl a jelentőségét.
Az ön történetéről már sok minden elhangzott, leíródott. Arról viszont kevesebb szó esett, hogy korábban milyen politikai identitást vallott magáénak.
Mindig is foglalkoztam közélettel. Soha nem voltam egyetlen pártnak a tagja vagy szimpatizánsa sem. Ebből fakadtak a nehézségeim is – azért hagytam ott az egyházi állásomat, mert nem tudtam azonosulni azzal, hogy az egyházam olyan közel rendezkedett be egy bizonyos politikai közösséghez, amely most épp kormányoz, hogy az a hívek, a közösségünk és a bizonyosságtételünk számára már béklyóként és káros hatásként jelentkezett.
Ugyanazt képviseltem az egyházi szolgálatomban, mint most, nem hiszem, hogy megváltoztam volna. Az emberi tisztesség, az emberek közötti megbecsülés, az önérdekmentes közszolgálat meghatározó jelentőségűek számomra. Ilyen szempontból koherens és konzekvens az életem, és nem látok törést elvi szinten. Az nem ideális a számomra, hogy most, a demokrácia szabályai szerint, egy párthoz kapcsolódva végzem a munkámat, de minthogy ez a lehetőség adatott, ezt csinálom.
Magyar Péter kapcsán az szokott még elhangzani, hogy az 1998 és 2002 közötti Fidesz áll hozzá a legközelebb. Ezzel tud azonosulni?
Az én közéleti eszmélődésem is nagyjából erre az időre tehető. 1997-ben végeztem a teológián, és nagyon korán kapcsolatba kerültem az ifjúságpolitikával. Az egy minőségileg más, pozitív tartalmak mentén zajló politizálás volt. Az a szomorú, hogy Magyarországon erre nincs kereslet, ezért is váltott a mostani állampárt inkább az elválasztás és a gyűlölet nyelvére. Úgy tűnik, politikailag ez a hatékony. Ami 1998 és 2002 között történt, az óriási reménységre alapot adó politizálás volt a Fidesz részéről, de ez sajnos nem úgy teljesedett be, ahogy sokan várták.
Ha azt mondja, a pozitívabb politikára nincs igény Magyarországon, mi biztosíthatja a Tisza Párt sikerét?
A hiteles politizálásra van igény. Az emberek az elmúlt 15-20 év alatt annyira megcsömörlöttek, hogy látják, hogy ez a fajta, megosztottságra épülő és gyűlöletet építő politizálás nem jó. Mi reméljük, hogy lehet pozitív állítások mentén, az együttműködést és megbékélést ténylegesen megvalósítani igyekvő politikát folytatni. Ez most nem tűnik kurrensnek, de láthatóan van rá igény, és a számok szerint ez az igény növekszik is. Sokak részéről őszinte belső vágyat látunk, hogy valami változzon, hogy hozzájáruljanak a falak ledöntéséhez, az árkok betemetéséhez. Én hiszek a jó, a szeretet és a pozitív változás erejében, ezért teszem, amit teszek. Bízom abban, hogy ezzel másoknak is tudok erőt adni, és tényleges változást is el tudunk érni.
Le tudja váltani a Tisza Párt 2026-ban a Fideszt?
A politikus ilyenkor azt kell hogy nyilatkozza, hogy természetszerűleg igen, azért csináljuk. Ennél picit mélyebbre menve azt gondolom, az én generációm számára már nem sok lehetőség kínálkozik. Emberileg ez nem tűnik könnyű feladatnak, mert egy elburjánzó, a hatalom minden elemére kiterjedő rendszerben élünk. De az elmúlt hónapok azt bizonyítják, hogy még ilyen körülmények között is, amikor egy irányba lejt a pálya, lehet az embereket a félelemtől való felszabadítás és a tényleges tenni akarás felé motiválni. Van erre nyitottság, és bízom abban, hogy ezt tovább tudjuk építeni, és meglesz a szükséges szavazatszám is, ami lehetővé teszi, hogy Magyarországon egy új működési és életkeret és új együttműködés alakulhasson ki.
