Az SNS környékéről nem tűnt el a magyarellenesség, de politikailag próbálják kordában tartani
Alsóbb szinteken továbbra is radikális magyarellenes szereplők mozognak az SNS környékén, akiknek a véleményét meghallgatják a párt politikusai. Megnéztük, hogy látják a világot azok a szlovák aktivisták, akik szerint Magyarország hibrid háborút folytat Szlovákia ellen, és már az óvodákban zajlik a magyar gyerekek politikai nevelése, és mit gondol erről a parlamentben ülő befolyásos SNS-es képviselő ismerősük.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Habár Andrej Danko pártelnök az elmúlt években látványosan közeli kapcsolatokat épített ki a Fidesz politikusaival, sőt egy „szlovák Fidesz” építését helyezte kilátásba, a Szlovák Nemzeti Párt környékén máig aktívak azok a szereplők, akik Ján Slota időszakának örökségét viszik tovább. Egyesek közülük a Szlovák Értelmiségiek Társulása (Združenie slovenskej inteligencie) nevű szervezetben tömörülnek, amelynek egyik legfőbb munkája az állítólagos szlovákellenes magyar tevékenységek leleplezése.
Ehhez a szervezethez köthető a magyar politikusok vagy szervezetek elleni rendőrségi feljelentések egész sora az elmúlt évekből, de Daniel Lipšicet, a különleges ügyészség volt vezetőjét is feljelentették hazaárulás miatt, mert szerintük magyar érdekeket szolgált.
A Napunk megnézte közelebbről, kik állnak a szervezet mögött, amely eddig a szlovákiai nyilvánosság perifériáján volt, most viszont komoly kormánykapcsolatokra tett szert, milyen képet közvetítenek a „szlovák értelmiségiek” a dél-szlovákiai „szlovákellenes tevékenységekről”, és milyen befolyásuk van a kormánykoalícióban.
A mečiarista, szélsőjobbos értelmiségi
A Szlovák Értelmiségiek Társulása egyik politikai kapcsolata Roman Michelko, az SNS egyik befolyásos parlamenti képviselője, aki a parlament médiáért és kultúráért felelős bizottságának az elnöke.
Michelko a Matica slovenská környékén is aktív, 2013-ban és 2017-ben a szervezet elnöki posztjára is pályázott, sikertelenül. 2020-ban még Štefan Harabin Vlasť (Haza) nevű szélsőjobboldali pártjának listáján indult a választáson, ám a párt nem jutott a parlamentbe. 2023-ban már sikeresebb volt az SNS listáján.
Mielőtt szövetséget kötöttek volna, Michelko Andrej Dankót is bírálta, mert szerinte nevetségessé vált. Dankónak azt is felrótta például, hogy nem volt képes a trianoni szerződés aláírásának napját emléknappá nyilváníttatni.
Michelko, aki íróként és publicistaként is ismert, rendszeres vendége az összeesküvés-elméleteket terjesztő szlovák csatornáknak. Szerepelt Martina Šimkovičová SNS-es kulturális miniszter és Peter Kotlár kormánybiztos TV Slovan nevű csatornáján, műsort vezetett a Slobodný vysielač nevű internetes rádióban, de vendége volt az antiszemita, gyűlöletkeltő Daniel Bombic YouTube-csatornájának is.
Korábban Ján Podmanický smeres képviselőnek, azelőtt pedig Augustín Marián Húskának, Vladimír Mečiar házelnökének volt az asszisztense, illetve a Hviezda FM nevű mečiarista rádiónak is dolgozott.
Arról is ismertté vált, hogy a Szlovák Értelmiségiek Egyesülete – Gyökerek nevű szervezet (a jelenlegi Szlovák Értelmiségiek Társulása egyik elődje) egyik találkozóján Jozef Tiso, a fasiszta szlovák állam elnökének dekriminalizálása mellett szólalt fel. Amikor ez 2015-ben kiderült, Robert Fico miniszterelnök visszavonta Michelko jelölését a Nemzeti Emlékezet Hivatalának igazgatótanácsába. Michelko azzal védekezett, nem rehabilitáltatni szeretné Tisót, hanem megvizsgáltatni, rendben volt-e az ellene lefolyt eljárás.
Mazureket is kioktatták a magyarokról
A Szlovák Értelmiségiek Társulása hivatalosan 2020 végén jött létre elődszervezeteiből, de a szervezet honlapja szerint 2019 novemberében Dévényben történt egy fontos esemény az életükben: átadták a stafétát a szlovák értelmiségiek új generációjának, akiket Roman Michelko és Margaréta Vyšná képviselt.
Michelko ebben az időszakban volt a legaktívabb a szervezet életében, számos cikket közölt a honlapjukon is.
Azt állítja, a Szlovák Értelmiségiek Társulásában jelenleg már nem aktív, a korábbi, Szlovák Értelmiségiek Egyesülete – Gyökerekben volt csak az. Azt ugyanakkor nem tagadja, hogy kapcsolatban áll a 2020-ban alakult szervezettel is. „Néha hívnak, konzultálunk, meghallgatjuk a véleményüket. Tudom, hogy Vyšná asszony sok helyen jelentkezik javaslatokkal, de mivel ez nem a mi tárcánk hatásköre, továbbítom őket a belügynek vagy a kisebbségi kormánybiztos hivatalának. Ez nem az én portfólióm része, tehát nem tudok nekik jelentősebb segítséget nyújtani” – mondta a képviselő a Napunknak.
Margaréta Vyšná abban a Szlovák–magyar Kapcsolatok Szakértői Csoportja nevű képződményben is aktív, amely 2022-ben jött létre, és amelynek fő tevékenysége a magyarok állítólagos szlovákellenes tevékenységének a feltérképezése.
Vyšnának a Slobodný vysielačon van saját műsora, amelynek állandó vendége a Smer rimaszombati illetőségű képviselője, Ivan Hazucha is.
Az egyik augusztus eleji adásban a szélsőjobbos Republika EP-képviselőjével, Milan Mazurekkel beszélgettek, akit alaposan kioktattak annak apropóján, hogy a Szuverén Nemzetek Európája nevű új EP-frakcióban a magyar Mi Hazánk mozgalommal is együttműködnek. Mazurek azzal védekezett, hogy az igazi irredenta valójában Orbán Viktor, aki a Patrióták Európáért frakcióban van. Megegyeztek viszont a vendégek abban, hogy semmiképp nem szabad elfogadni Szlovákiában olyan kisebbségi törvényt, amely gyengítené a szlovákok jogait.
Feljelentések sorozata
A Szlovák Értelmiségiek Társulása az elmúlt években számos esetben tett rendőrségi feljelentést, nyújtott be panaszokat, de még tárcaközi egyeztetések során is képviselte a „nemzetállami érdekeket”.
Különösen ismertté vált az az eset, amikor 2022 végén feljelentették a gútai polgármestert, Halász Bélát, amiért a gútai képviselő-testület alakuló ülésén elénekeltette a magyar himnuszt a városi képviselőkkel. Az üggyel a komáromi rendőrség foglalkozott, a nyomozó elutasította a feljelentést, ami ellen a feljelentők panasszal éltek. A panaszt a komáromi járási ügyészség utasította el, így Halász Béláékat nem büntették meg a himnuszéneklés miatt. A feljelentők egyébként az állami jelképekről szóló törvény megsértését rótták fel a polgármesternek.
Szintúgy 2022 végén feljelentették Berényi József nagyszombat megyei alelnököt, amiért Dunaszerdahelyen egy nyelviskolát összevontak a Vámbéry Ármin Gimnáziummal. Itt hivatali visszaélést gyanítottak a feljelentők, de az ügyészség megint elutasította a feljelentést.
Daniel Lipšic, a különleges ügyészség vezetője ellen 2023-ban tettek feljelentést, amiért nem járt el a dunaszerdahelyi Trianon-emlékmű ügyében. Azt ugyanis – tegyük hozzá, ez esetben nem minden megalapozottság nélkül – irredenta emlékműnek tartják. A feljelentésben azt is kifogásolták, hogy a dunaszerdahelyi városháza tanácstermében kihelyezték a magyar zászlót, illetve hogy a város egyes rendezvényei kapcsán a „felvidéki” kifejezést használta (például a Felvidéki Vágta esetében). Ebben az esetben egyébként a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) a feljelentők állítása szerint eljárást indított.
„Erősödő irredentizmus”
A Szlovák Értelmiségiek Társulása kifejezetten aktív egyes tárcaközi egyeztetések alkalmával is – különösen, ha a magyarokat érintő ügyekről van szó.
Amikor idén tavasszal módosították a kisebbségi kormánybiztos statútumát, 16 észrevételt dolgoztak ki és küldtek be. Maga a módosítás egyébként inkább szimbolikus volt, a gyakorlatban nem erősödtek a kormánybiztos jogkörei, csak stabilabbá vált a pozíciója az államigazgatáson belül. A jelenlegi kormánybiztost, Horony Ákost a Magyar Szövetség jelölte, és tavaly decemberben nevezték ki.
A Szlovák Értelmiségiek Társulása a statútummódosítás számos pontját alkotmányellenesnek találta, egyes észrevételeiket azzal indokolták, hogy Dél-Szlovákiában erősödik a magyar irredentizmus, amely a szlovák államiság megszüntetésére tör. A 16 észrevételből kettőt részben elfogadott a kormányhivatal.
Propagandát terjeszt a Napunk?
A dél-szlovákiai irredentizmus állítólagos erősödését olyannyira komolyan veszi a szervezet, hogy nemrég egy 244 oldalas könyvet is szenteltek a témának Jelentés a dél-szlovákiai irredentizmus erősödéséről 2023-ban címmel. A könyvet Ján Dunajský állította össze, és a Szlovák Katolikusok nevű szervezettel, illetve a már említett Szlovák–magyar Kapcsolatok Szakértői Csoportjával közösen adták ki.
A könyv tele van rendkívül erős állításokkal arról, hogyan nyomják el a magyarok a szlovákokat Dél-Szlovákiában, illetve arról, hogyan igyekszik Magyarország felszámolni Szlovákia önállóságát.
Érdemes leszögezni, hogy a könyv felsorol olyan tevékenységeket is, amelyek jogosan borzolhatják a szlovákok kedélyeit, főként amikor magyar kormánytisztviselők beszélnek a határon átnyúló magyar egységről dél-szlovákiai városokban a szlovákok érzékenységére való legkisebb tekintet nélkül. A kötet ugyanakkor nem marad meg ezeknél a jól dokumentálható eseteknél, hanem gyakran egészen elrugaszkodott példákkal igyekszik ábrázolni az állítólagos magyar gyarmatosítási erőfeszítéseket.
A bevezetőben mindjárt azt állítják, Magyarország egy eltitkolt hibrid háborút folytat Szlovákia ellen. Ezt pedig a legkülönbözőbb indokokkal próbálják alátámasztani. Megemlítik a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet által kidolgozott Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot, valamint a szlovákiai magyar vállalkozók számára létrehozott Baross Gábor Tervet, de külön pontot szentelnek például az állítólagos történelemhamisításnak is. Itt érdekes módon a Napunknak arra a cikkére hivatkoznak, amelyben megírtuk, a szlovákiai magyar gimnáziumok új kerettanterve már a szlovákiai magyarok történelmét is magába foglalja.
Sorra kerül a Napunk és a Denník N mítoszromboló történelmi magazinja is, amelyet szintén azzal gyanúsítanak, hogy magyar propagandát terjeszt. Konkrétan erről a cikkről van szó a kötetben. Eddigi mindhárom magazinunk magyar és szlovák történész szakértők bevonásával készült.
A Selye Egyetem és az autonómia
Ez viszont még nem minden. A kötet összeállítója a Szlovák Tudományos Akadémiát is hazaárulással vádolja, amiért a komáromi Selye János Egyetemet és Simon Attila történészt hiteles szakmai forrásként jelölték meg, miközben a Selye Egyetem „kulcsfontosságú ideológiai alanya a magyar autonómiáért küzdő kádernevelésnek”.
A teljesség igénye nélkül álljon még itt néhány a kötet által felvonultatott állítólagos bizonyítékok közül, amelyek az erősödő irredentizmusra utalnak:
- gálaest Dunaszerdahelyen a magyar kultúra napján, magyar zászlóval;
- magyar személyiségekről elnevezett utcák Dunaszerdahelyen (ráadásul egyes helyeken „új provokációval” is próbálkoznak: az első helyen szerepel a magyar utcanév, és csak a másodikon a szlovák);
- Csaplár Benedekről nevezték el a dunaszerdahelyi kultúrházat, akit a szlovákok nem ismernek;
- Orosz Örs és partnerei felújíttattak egy 1904-es emlékplakettet a Magas-Tátrában.
Magyarosítás az oktatásban
Külön fejezet szól az oktatásban kifejtett államellenes tevékenységről, amelyben kiemelik, már az óvodában politikai nevelésben részesítik a magyar gyerekeket. Magyarosítási politikaként írnak a magyar iskolákat látogató gyerekeknek járó magyarországi támogatásról – erről egyébként nemrég a Napunk mutatta meg, hogy számos szlovák család is jogosult rá.
A gazdaságban a kötet szerint elsősorban Világi Oszkár nagyvállalkozón keresztül zajlik a magyar térhódítás Szlovákiában, de ebben a részben a könyv olyan abszurd epizódokat is tartalmaz, mint annak az esetnek a leírása, amikor egy biztonsági őr állítólag rászólt egy eladóra a dunaszerdahelyi Billában, hogy magyarul szóljon a hangosbemondóba.
A kötet összeállítója Ódor Lajost azzal vádolja, hogy a szakértői kormány miniszterelnökeként aktívan együttműködött Magyarországgal a szlovák szuverenitás gyengítésén és Szlovákia területi egységének megbontásán. Ezt azzal indokolják, hogy a szakértői kormány működése alatt több magyar kormánypolitikus járt látogatáson Szlovákiában. Természetesen fel is jelentették Ódort a főügyészségen.
Élesen kikelt a szervezet a Magyar Szövetség 2023-as választási programja ellen is, amely – elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásának szorgalmazása miatt – szerintük diszkriminatív és alkotmányellenes.
Megkapja a magáét Bukovszky László korábbi kormánybiztos és Ravasz Ábel egykori romaügyi kormánybiztos is. Bukovszky javaslatára ismerte el a kormány hivatalosan a vietnámi kisebbséget. A Szlovák Értelmiségiek Társulása szerint ezzel Bukovszkynak az volt a célja, hogy a kisebbségek számának növelésével multinacionálissá változtassa az állam jellegét, hogy ki lehessen törölni az alkotmányból a szlovák nemzetre vonatkozó utalásokat. Hasonló körmönfont célokat követ állítólag Ravasz Ábel is, aki a gorálokat szeretné kisebbségként elismertetni.
Az SNS inkább együttműködne a magyarokkal
Roman Michelko szerint ugyanakkor jelenleg nincs olyan magyarveszély, mint amilyenről a Szlovák Értelmiségiek Társulása értekezik.
Michelko a Napunknak azt mondta, szerinte jelenleg a legláthatóbb szereplő a magyar politikai térfélen Gyimesi György, aki azzal a „teljesen racionális” koncepcióval állt elő, hogy a tisztán etnikai pártok már önmagukban esélytelenek.
„Jelenleg nem az az SNS agendája, hogy a magyar kisebbséggel szemben kell meghatároznunk magunkat. Amit Gyimesi képvisel, az az orbánihoz közeli politika, ami nekünk bizonyos mértékben megfelel” – közölte a képviselő, hozzátéve, hogy Gyimesinek nagyon korrekt kapcsolata van Tomáš Tarabával, az SNS jelölte környezetvédelmi miniszterrel.
Az SNS nem fogja előhúzni a magyar kártyát, amíg nincsenek provokációk, állítja Michelko. Ilyen provokációként megemlíti a kettős állampolgárságot, azt az esetet, amikor Komáromban ülésezett a magyar parlament bizottsága vagy amikor a Jobbik irodát nyitott Dunaszerdahelyen. „Orbán viszont nem provokál ilyen módon, ezért nincs szükségünk arra, hogy határozottan fellépjünk a magyar politikával szemben. Ha Gyimesi átformálja a Magyar Szövetséget a saját képére, akár természetes koalíciós partner is lehet a következő kormányokban” – mondta Michelko.
