Tényleg kizáratná Ódor Lajos Magyarországot Schengenből? Ódor szerint inkább az orosz kémekre kellene figyelni
Magyarország kizárása Schengenből Ódor Lajos szerint nem aktuális.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
„Sorosék felvidéki trójai falova” is követeli Magyarország kizárását a schengeni övezetből, állítják Ódor Lajosról, a Progresszív Szlovákia EP-képviselőjéről szlovákiai magyar Fidesz-közeli portálok.
Ódor kritikájába a Magyar Szövetség politikusai is bekapcsolódtak: Berényi József Nagyszombat megyei alelnök, sikertelen EP-listavezető szerint Ódor figyelmen kívül hagyja a felvidéki magyarok érdekeit. Orosz Örs, a Magyar Szövetség nemrég lemondott alelnöke arról írt a Facebookon, Ódor visszaállítaná a határellenőrzést Komáromban.
A lavinát elindító levél
A felháborodási hullámot az a levél váltotta ki, amelyet két EP-képviselő, a jobbközép Európai Néppárt színeiben politizáló cseh Danuše Nerudová és a liberális Renew Europe színeiben politizáló litván Petras Auštrevičius kezdeményezett. A levélben, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címeztek, az aggályaikat fejezik ki a magyar kormány új intézkedése kapcsán, amelynek keretében megkönnyítették az orosz és fehérorosz vendégmunkások belépését Magyarországra.
Ahogy korábban a Napunk is megírta, az ún. nemzeti kártya érvényességét júliusban terjesztette ki az Orbán-kormány az oroszokra és a fehéroroszokra. Az intézkedés magyar szakértők körében is értetlenséget váltott ki: Rácz András Oroszország-szakértő arról beszélt, az intézkedés nyomán nagy számban jöhetnek be Magyarországra oroszok anélkül, hogy ez célhoz vagy magyarázathoz lenne kötve.
„A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő oroszok számára a schengeni zóna a cél. Diplomáciai fedésben lévő orosz kémek esetében teljesen rendszeres, hogy például egy prágai akkreditáció mellett Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon vagy akár Németországban hajtsanak végre műveleteket” – tette hozzá az Oroszország-szakértő.
Épp ezeket az orosz műveleteket emlegetik a tiltakozó EP-képviselők is, konkrétan a Szergej Szkripal elleni vegyi fegyveres támadást és a csehországi vrběticei robbantást.
Ezzel kapcsolatban a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja ki a magyar kormány lépéseit, hogy azok mennyiben fenyegetik a schengeni rendszert és az európai állampolgárok biztonságát.
Ha pedig a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, teszik hozzá, az EB és az EU képviselői felül kell hogy vizsgálják Magyarország jelenlétét a schengeni övezetben, és olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek között ott lesznek a határellenőrzések a magyar határnál, amennyiben ez szükséges.
A schengeni övezet államainak joga van elutasítani az oroszoknak és belaruszoknak kiállított magyar vízumokat, közlik még levelükben a képviselők.
A levelet 67 EP-képviselő írta alá, köztük a Progresszív Szlovákia hat EP-képviselője: Ódor Lajos mellett Lubica Karvašová, Lucia Yar, Michal Wiezik, Veronika Cifrová Ostrihoňová és Martin Hojsík.
Magyarországról egyetlen képviselő sem csatlakozott az aláírókhoz, így az EPP-ben politizáló Tisza Párt képviselői sem.
Tusk óvatosságra intett
A képviselők egyébként tulajdonképpen nyitott ajtókat döngettek, hiszen az augusztus 2-án kelt levelet megelőzte Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának augusztus 1-jén kelt levele, amelyben magyarázatot kért a magyar kormánytól a nemzeti kártya ügyére.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyébként ezekre az aggodalmakra úgy reagált, hogy szerinte a balti országok „hazugsághadjáratáról” van szó.
A folyamatot tehát nem az EP-képviselők indították el, habár tény, hogy ők fogalmaztak a legnyíltabban a lehetséges következményekkel kapcsolatban.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyébként Magyarország Schengenből való esetleges kizárása kapcsán óvatosságra intett, és kijelentette, Európának „nem szabad eltávolítania a magyarokat önmagától”.
Évek óta vannak határellenőrzések
A schengeni övezeten belüli határellenőrzések egyébként évek óta velünk vannak. A 2015-ös menekültválság, majd a 2020-ban kirobbant Covid-járvány is azt eredményezte, hogy egyes országok visszaállították a határellenőrzéseket. Legutóbb épp Szlovákiával szemben lehettünk a tanúi annak, hogy a migránsok számának növekedése miatt a szomszédos országok sorra újították meg a határellenőrzéseket: Csehország, Ausztria és Lengyelország is így tett.
Épp az Európai Parlament volt egyébként az az uniós szerv, amely bírálta a határellenőrzések visszaállítását, és arra kérte a tagállamokat, csak végső esetben folyamodjanak ehhez a megoldáshoz.
Berényi József, a Magyar Szövetség politikusa is a Covid idején szerzett tapasztalatokra hivatkozva bírálta a 67 EP-képviselő levelében megfogalmazott elképzelést.
„Egy olyan kezdeményezéshez csatlakozni, hogy Magyarországot zárják ki a schengeni övezetből, teljességgel figyelmen kívül hagyja a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatait és a felvidéki magyarok érdekeit” – véli Berényi.
A politikus kettős mércéről is beszél, mert szerinte „az arab országokból továbbra is jöhetnek az Európai Unió területére olyan emberek, akiknek nem ismerjük az identitását. Ez a tény ugyanakkor nem váltja ki a levél aláíróinak rosszallását.” Épp a – többek között, habár nem kizárólag – arab országokból is érkező migránsok miatt döntött ugyanakkor több tagállam nemrég arról, hogy lezárták a Szlovákiával közös schengeni határukat.
„Soros felvidéki trójai falova”
A Berényihez hasonló okokból bírálta Ódort közösségi oldalán Orosz Örs is.
„Ódor Lajos visszaállítaná a határellenőrzést Komáromban. Legalábbis ez lenne a közvetlen következménye Magyarország Schengeni övezetből való kizárásának, melyet 66 EP képviselő társával együtt javasol az Ursula von der Leyennek írott levelében. Ez a PS programja a magyarok számára? Erre szavazott a szlovákiai magyar választók 12%-a, erre fizetett be a Dunaszerdahely lakosságának jelentős része június 8-án?”
A Fidesz-közeli Ma7 portál egyenesen „Soros felvidéki trójai falovának” nevezi Ódor Lajost, amiért aláírta a levelet, arra hivatkozva, hogy a Közép-európai Egyetemen (CEU) vendégtanárként adott elő. A szintén Fidesz-közeli Körkép politikai ámokfutónak nevezi Ódort, habár itt bonyolítja a képletet, hogy a portál egyúttal Orosz Örsöt is támadja, az ő „kedvenc progresszívjének” nevezve Ódor Lajost egy közös szelfijük miatt.
Ódor: a kizárás nem aktuális
Ódor Lajos reakciója a Fidesz-közeli portálokon nem jelent meg. A Napunk megkérdezte Ódort, mit gondol az őt ért kritikákról. A PS képviselője annyit válaszolt, nem hiszi, hogy Magyarország kizárása a schengeni övezetből aktuális volna. „Inkább csak az a parlamenti képviselők félelme, hogy orosz és fehérorosz kémek jöhetnek Magyarországon keresztül az Európai Unióba. Ami biztonsági kockázat” – tette hozzá Ódor.
A Napunk korábban a szlovák külügyminisztériumot is megkérdezte a magyar nemzeti kártya ügyében. A Juraj Blanár (Smer) vezette tárca semleges választ adott: kulcsfontosságúnak tartják, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban van a magyar szervekkel, hogy megvizsgálják a magyar vízumrendszert, és megállapítsák, hogy az új szabályok érintik, illetve befolyásolják-e az EU-s rendeleteket, mivel a nemzeti jogrendek és az uniós jog összhangjáért az Európai Bizottság felel.
