Nem hagyja annyiban az EU, hogy Orbánék orosz vendégmunkásokat engednének be Magyarországra
Tovább romolhatnak a Magyarország és az EU közötti kapcsolatok a Nemzeti Kártya ügye miatt, véli a szakértő.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa levélben szólította fel a magyar kormányt, illetve Pintér Sándor belügyminisztert, magyarázzák meg, hogy tényleg nem veszélyeztetik-e a schengeni övezet biztonságát. Az EB ezzel arra a magyar intézkedésre reagál, amelynek értelmében könnyebb lesz az orosz és fehérorosz vendégmunkások érkezése Magyarországra.
Az ún. Nemzeti Kártya birtokában korábban csak ukrán és szerb állampolgárságú munkaerő érkezhetett a vendégmunkás státusznál lényegesen kedvezőbb feltételekkel az országba. A lista nemrég további hat, az Európai Unión kívüli balkáni és kelet-európai országgal bővült.
Az uniós biztos emlékeztetett, hogy az EU épp a magyar intézkedéssel ellentétes politikába kezdett a 2022. februári ukrajnai orosz invázió után. 2022 szeptemberében felfüggesztették az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást, és ezzel megnehezítették az orosz állampolgárok bejutását az unió területére.
Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország ennél is szigorúbb intézkedéseket hozott, tulajdonképpen ellehetetlenítették az oroszok belépését a területükre. Finnország lezárta az Oroszországgal szomszédos határait.
Kijátsszák a szabályokat
Johansson levelében azt írja, a magyar intézkedés tulajdonképpen kijátszása az oroszok ellen meghozott uniós korlátozásoknak.
„Ha a potenciális orosz kémeknek és szabotőröknek megkönnyítenénk az EU-ba való belépést, az aláásná mindannyiunk biztonságát” – írta az X-en Johansson.
Ennél is keményebben fogalmazott Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. Weber szerint ezzel a lépéssel Budapest kinyitotta a kaput az orosz kémek előtt. Az EPP elnöke ezért levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, akit ellenintézkedésekre szólított fel, illetve arra, hogy vegye fel a kérdést az Európai Tanács következő csúcstalálkozójának programjába. Weber azt szorgalmazza, hogy az EU vezetői a lehető legszigorúbb intézkedésekkel védjék a schengeni övezetet, és akadályozzák meg, hogy a tagállamok ilyen lépéseket tehessenek.
A Napunk a szlovák külügyminisztérium álláspontját is megkérdezte az ügyről. A Juraj Blanár (Smer) vezette tárca semleges választ adott: kulcsfontosságúnak tartják, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban van a magyar szervekkel, hogy megvizsgálják a magyar vízumrendszert, és megállapítsák, hogy az új szabályok érintik, illetve befolyásolják-e az EU-s rendeleteket, mivel a nemzeti jogrendek és az uniós jog összhangjáért az Európai Bizottság felel.
Mi az a Nemzeti Kártya?
A Nemzeti Kártyát bevezető törvény idén január elsejével lépett hatályba Magyarországon, és a „meghatározott állampolgárságú, harmadik országbeli állampolgárok tartózkodását” segíti elő. Vendégmunkások letelepedését teszi lehetővé határozott időre, legfeljebb két évre, ami viszont „alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható”. Azt, hogy mely országok állampolgárai igényelhetik a Nemzeti Kártyát, a kormány rendeletben határozhatja meg.
Eredetileg szerb és ukrán vendégmunkások vehették igénybe ezt a kedvezményt, de július 9-én megjelent egy új kormányrendelet, amely a jogosultak körét a következő országok állampolgáraiban határozta meg:
- Bosznia-Hercegovina
- Észak-macedón Köztársaság
- Belarusz Köztársaság
- Moldova
- Montenegrói Köztársaság
- Oroszországi Föderáció
- Szerbia
- Ukrajna
Ahogy arra a Forbes felhívta a figyelmet, Nemzeti Kártya több szempontból is előnyös lehetőséghez juttatja a munkavállalókat, nincs maximalizálva, mennyien jöhetnek egy-egy országból, a meghosszabbíthatósága is tulajdonképpen korlátlan, családegyesítésre is lehetőséget ad.
Rácz András Oroszország-szakértő a Forbesnak azt mondta, nem világos, miért van szükség Magyarországon előre meghatározatlan számú vendégmunkásra. Emlékeztetett az „orosz kémbank” ügyére, vagyis a Nemzetközi Beruházási Bankra, amelyet sokan az oroszok trójai falovaként emlegettek, és amelyből végül – amerikai nyomásra, utolsó közép-kelet-európai országként – Magyarország kilépett 2023-ban.
Korlátozhatja az EU a Nemzeti Kártyát?
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a balti országok „hazugsághadjáratáról” írt a Facebookon a Nemzeti Kártyára érkező reakciók kapcsán.
„Ez a döntés a baltiak hazug állításaival szemben semmilyen módon nem csökkenti a beutazó orosz és belorusz állampolgárok biztonsági ellenőrzésének szigorúságát” – szögezte le Szijjártó, további részletekre viszont nem tért ki.
Az is problémát jelenthet a Nemzeti Kártya kapcsán, hogy nem készül pontos statisztika arról, kik jutnak hozzá, mondta a Napunknak Techet Péter külpolitikai elemző, a bécsi Duna-régió és Közép-Európa Intézet tudományos munkatársa.
Techet szerint az EU elvileg korlátozhatná a magyar Nemzeti Kártya érvényességét a schengeni övezetben, habár ezt bonyolítja, hogy meg kellene különböztetni, mely országok állampolgárainak Nemzeti Kártyáját nem ismerik el.
„Most viszont egyelőre inkább a retorikai vita zajlik” – mondta a szakértő Manfred Weber kijelentéseire utalva. Techet szerint ez a konfliktus tovább növelheti a magyar kormány és az EU közötti feszültséget, amely már így is korábban nem látott méreteket öltött Orbán Viktor moszkvai és pekingi, „békemissziós” utazásai után, amelyekről nem tájékoztatta előre uniós partnereit.
