Több száz szlovák óvodás is megkaphatja a magyar kormány 100 ezer forintos nevelési támogatását
A szlovák szülők között elterjedt a híre, hogy ha magyar óvodába adják a gyereküket, megkapják a magyar kormány támogatását.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A határon túli magyar gyerekek mellett évente több száz szlovák gyerek is megkapja a magyar állam oktatási, nevelési támogatását, melyet a magyar kormány 2023-ban évi 100 ezer forintra (kb. 250 euró) emelt.
A szlovák szülők között elterjedt a híre, hogy ha magyar óvodába adják a gyereküket, megkapják a magyar kormány támogatását. A támogatást a szülőknek kell kérvényezniük a Bethlen Gábor Alapnál, az óvodának csak igazolnia kell, hogy a gyerek oda jár, sok esetben a szlovák szülők az óvodákkal intéztetik a magyar nyelvű nyomtatványok kitöltését.
Magyar ovik, szlovák ovisok
A Napunk néhány hete megvizsgálta a szlovákiai óvodások nemzetiségi adatait. Ezek alapján az utóbbi három évben közel kétezer szlovák nemzetiségű gyermek járt magyar nevelési nyelvű óvodai osztályba Dél-Szlovákiában.
Az általunk megszólított óvónők, polgármesterek, pedagógusok, az önkormányzati hivatalok munkatársai és néhány szülő is megerősítette, hogy bizonyos régiókban, a nyelvhatáron működő, a statisztikákban és adminisztratív szempontból még magyar nevelési nyelvű óvodákban már többségben vannak a szlovák ajkú gyerekek.
Az óvoda nevelési nyelvének megváltoztatását számos településen azért sem kezdeményezik a szlovák szülők, mert ők is igénylik a magyar állam Bethlen Gábor Alapon keresztül kifizetett 100 ezer forintos támogatást.
Mit mutatnak a számok?
A szlovákiai óvodákban 2021-ben 9925, 2022-ben 10 013, 2023-ban, vagyis az aktuális tanévben 9808 magyar nemzetiségű gyermeket tartanak nyilván.
A legtöbb szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyerek a 2023/2024-es tanévben járt magyar nevelési nyelvű óvodába, összesen 1977 ilyen gyermek szerepel a hivatalos statisztikában. Egy évvel korábban 1877 szlovák nemzetiségű gyerek látogatott magyar óvodai osztályt. A 2021/2022-es tanévben 1767 szlovák nemzetiségű gyereket tartottak nyilván a magyar nevelési nyelvű óvodai osztályokban.
Az utóbbi három évben kétezer körül mozgott azoknak a magyar nemzetiségűként nyilvántartott ovisoknak a száma, akik szlovák nevelési nyelvű óvodát látogattak. Az aktuális tanévben 1875 magyar nemzetiségű óvodás jár szlovák óvodába. Tavaly 1919, 2021-ben pedig a szlovák óvodák 1979 magyar nemzetiségű óvodást tartottak nyilván országszerte.
Hét nyugat-szlovákiai járásban vizsgáltuk meg az utóbbi három évben a magyar óvodákat látogató gyerekek nemzetiségi adatait. Nem egy olyan magyar óvodát találtunk, ahol többségben vannak a szlovák nemzetiségű gyerekek. Látványosan elmozdultak az arányok a Szenci és a Lévai járásban, de már a csallóközi óvodákban sem elvétve találunk szlovák nemzetiségű óvodást.
Természetesen pusztán a számok alapján nem jelenthetjük ki, hogy a magyar óvodákban nyilvántartott szlovák nemzetiségű óvodás mindegyike szlovák ajkú családok gyermeke, ugyanakkor az általunk megszólított polgármesterek és pedagógusok elismerték, hogy a nemzetiséggel kapcsolatos adatok bizonyos régiókban az esetek nagy többségében a valóságot tükrözik.
Amiről senki nem akar beszélni
A jelenségről szinte senki nem akar nyíltan beszélni. A településvezetők, az óvodák fenntartói szolgáltatásként tekintenek az óvodákra, anyagi szempontból nekik az a jó, ha minél több gyerek jár az általuk működtetett óvodába. Annak, hogy az óvodás szlovák vagy magyar ajkú családból érkezik a hivatalosan magyar nevelési nyelvű óvodába, számukra nincs jelentősége.
A fővárosból kiköltöző, vagy más régiókból a nyugat-szlovákiai magyar községekbe beköltöző szlovák családok általában azért döntenek a helyi magyar óvodák mellett, mert nem tudják megoldani a gyerekek utaztatását a városi szlovák óvodákba, de vannak olyan települések is, ahol a szlovák óvodákban „közelharcot kell vívni” az óvodai férőhelyekért. Az oktatási minisztérium a Helyreállítási Alapból 9 ezer óvodai férőhelyet kíván kialakítani 128 millió euró ráfordítással.
A Szenci járásban például több település kapcsán is kiderült, hogy a magyar óvodákban már alig van magyar gyerek. Több magyar óvoda szlovák óvónővel működik, illetve a foglalkozások jó esetben kétnyelvűek. Amikor arról faggattuk a helyieket, hogy a szlovák szülők nem vetették-e fel az ilyen óvodák nevelési nyelvének a megváltoztatását, többen úgy fogalmaztak, a szlovák szülők örülnek annak, hogy a gyermekük magyarul is megtanul az óvodában.
Pedagógusok és az önkormányzatok képviselői csak háttérbeszélgetések során említettek meg egy másik okot is, mégpedig a magyar kormány támogatását. Tapasztalataik szerint ugyanis a szlovák szülők azért sem kérelmezik a magyar óvodák kétnyelvűsítését, mert tisztában vannak azzal, hogy csak a magyar óvodáknak, a magyar nevelési nyelvű osztályokat látogató gyerekeknek jár a Bethlen Gábor Alap támogatása.
„Szájról szájra terjednek a szlovák szülők között a magyar támogatással kapcsolatos információk. Nem tudjuk hogyan, de mindig tisztában vannak az alapvető információkkal” – mondta az egyik forrásunk, aki azért nem vállalja nyíltan a véleményét, mert tart a fenntartótól.
Egy másik pedagógus arról beszélt, hogy a magyar kormány „Szülőföldön magyarul” programja keretében a nevelési és oktatási támogatását a szülőknek kell kérvényezniük, az óvodának csak az intézmény látogatását kell igazolnia. „A valóságban viszont a szlovák szülők elvárják, hogy mindent az óvónők intézzenek el helyettük, hiszen a magyar nyelvű nyomtatványok kitöltésével nem boldogulnak” – jegyezte meg az óvónő.
Beszéltünk olyan pedagógussal is, aki néhány éve nyíltan hangot adott annak a véleményének, hogy nem tartja korrektnek, hogy az anyanyelvi oktatást választóknak járó támogatást a különböző körülmények miatt magyar óvodába íratott szlovák ajkú gyerekek is megkapják. Most már ő sem akart nyilatkozni a témáról, nem szeretne ismét feszültséget kelteni.
Kinek jár a 100 ezer forintos támogatás?
Arról, hogy ki igényelheti a magyar kormány nevelési, oktatási támogatását, a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010-es törvény, a vonatkozó kormányrendelet, és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi törvény rendelkezik.
A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, melynek célja a támogatások nyújtása. „A határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében” – olvasható a jogszabály első paragrafusában a támogatás elsődleges célja.
A támogatás feltételeit a vonatkozó kormányrendben pontosította a magyar kormány. „Oktatás-nevelési támogatásra jogosult az az óvodáskorú gyermek, aki a felhívásban szereplő tanév kezdetétől az adott államban működő akkreditált óvodában magyar nyelvű nevelésben részesül….” – áll a rendeletben. Vagyis minden olyan óvodás jogosult a támogatásra, aki a tanév kezdetétől, azaz szeptembertől látogatja a magyar óvodai osztályt. Az alapiskolás és középiskolás diákoknak járó támogatást a 15-nél nem több igazolatlan órák számához kötötték.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár 2023. január 18-án a magyar köztévében jelentette be, hogy a Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási támogatás összegét a korábbi évi bruttó 22 400 forintról (árfolyamtól függően 58 euró) évi bruttó 100 ezer forintra (árfolyamtól függően 250 euró) emelik minden korcsoport számára.
Több egymástól független óvópedagógus is megerősítette a Napunknak, hogy központi utasításra a magyar óvodákat látogató szlovák ajkú gyerekeknek is jár a magyar kormány támogatása.
„Idén első alkalommal járt hozzánk két szlovák gyermek. Bár az egyik anyukája beszél magyarul, a kisfiú szeptemberben, a másik társával együtt csak szlovákul kommunikált. Ők is igényelték a Bethlen-pénzt, mivel bizonytalan voltam, rákérdeztem, hogy ezeknek a gyerekeknek is igazolhatjuk-e az óvodalátogatást. Azt a választ kaptam, hogy a magyar kormány 250 eurós támogatása nekik is jár” – mondta az óvónő.
Arra a kérdésünkre, hogy a két szlovák ajkú óvodás hogyan boldogult a magyar óvodai osztályban azt válaszolta, hogy kezdetben velük szlovákul beszéltek az óvónők. „Körülbelül áprilisban, májusban tartottunk ott, hogy már nem kellett mindent elismételni szlovákul. A feladatokat megértették magyarul, és már magyarul is megszólaltak” – mondta a pedagógus. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek a szülők fontolgatják-e a magyar iskolát.
„Erről nyilván a szülők döntenek majd, ha eljön az ideje, de a családtagok egymás között szlovákul kommunikálnak” – zárta a pedagógus.
A magyar nyelv és a kultúra megőrzése
Az oktatási minisztérium háttérintézményének statisztikai adataiból nem derülnek ki további részletek. Közben több szempontból fontos lenne tudni, hogy a magyar óvodákban szlovák nemzetiségűként nyilvántartott közel kétezer óvodás közül hányan szlovák ajkúak, hogyan alakul a magyar óvodai osztályokban a magyar és a szlovák ajkú gyerekek aránya, és mindez milyen hatással van a szakmai munkára?
Hogyan birkóznak meg például a magyar óvónők egy kétnyelvű óvodai csoportban a magyar és a szlovák ajkú gyerekek egyidejű fejlesztésével, például a beszédhibák korrigálásával, vagy hogyan birkóznak meg a kétnyelvű közeggel a nagyobb odafigyelést igénylő, esetleg az autizmus tüneteit mutató gyerekekkel való törődéskor?
Érdekes lenne megvizsgálni azt is, hogyan teljesül a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított nevelési támogatások elsődleges célja? Kerestük a Bethlen Gábor Alap magyarországi és komáromi munkatársait. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Bethlen Gábor Alap szlovákiai fiókja vezet-e nyilvántartást arról, hogy a szlovákiai magyar óvodai osztályokban milyen a szlovák és a magyar ajkú óvodások aránya?
Hogyan biztosítják azt, hogy a nyelvhatáron működő, hivatalosan magyar nevelési nyelvű óvodákban, melyeket azonban már többségében szlovák ajkú gyermekek látogatnak, a „Szülőföldön magyarul” nevelési, oktatási támogatás valóban a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését szolgálja?
Vannak-e adataik, kutatásaik arról, hogy milyen formában és minőségben valósul meg a magyar nyelv és kultúra ápolása és megőrzése egy olyan óvodai közegben, ahol egy óvodai csoporton belül a gyermekekkel kétnyelvűen, adott esetben többségében szlovák nyelven folynak a fejlesztések és a kommunikáció? Czibula Ádám, a BGA komáromi irodájának vezetője nem reagált kérdéseinkre.
Nem kaptunk válaszokat a BGA magyarországi munkatársaitól sem. Az aktuális kutatásokról, elemzésekről a Nemzetpolitikai Kutatóintézetnél is érdeklődtünk, és bár Kántor Zoltán igazgató előbb azt ígérte, válaszol a kérdéseinkre, végül azonban ő sem reagált.
