Miért van esélye Harrisnek megverni Trumpot

Amíg Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama és Donald Trump úgy lépett hivatalba, hogy nem volt tapasztalata az amerikai külpolitika terén, Harris közel négy évet töltött Biden, Amerika egyik legtapasztaltabb államférfija mellett, és profitálhatott a mentorálásból. Vélemény.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A szerző a Georgetown Egyetem professzora
Kamala Harris megnyerheti az amerikai elnökválasztást. Donald Trump azonban nagyon komoly jelölt, és a kampányát erősítette a július 13-i merényletre adott hősies reakciója. Ugyanakkor Joe Biden elnök visszalépése után Harris hihetetlen gyorsasággal lett a demokraták ígéretes jelöltje; néhány nap alatt több küldött támogatását szerezte meg, mint amennyi a jövő havi, Chicagóban tartandó pártkongresszuson az elnökjelöltséghez kell.
Percekkel azután, hogy Biden kiszállt, Harris már elkezdett telefonálgatni és támogatókat szerzett. Biden kampánystábja pedig simán beállt az új jelölt mögé. Harris 48 óra alatt 100 millió dollárt gyűjtött össze, és hozzáférhetett a Biden által addig felhalmozott kampánykasszához.
A demokraták hetven százaléka azt támogatta, hogy álljanak be Harris mögé, és ne rendezzenek nyílt versenyt. A felmérések szerint Harris és Trump között holtverseny van, ami azt jelenti, hogy Harris gyorsan ledolgozta azt a hátrányt, ami Bidennek volt Trumppal szemben.
Demokrata remények
A demokraták megkönnyebbültek, ez látszik Harris támogatottságán is, úgy érzik, most már van esélyük megvívni a küzdelmet, de a támogatottság tükrözi azt a lelkesedésest is, ami Harris vonzerejének, teljesítményének és képzettségének szól.
Indiai anyja, jamaicai apja és zsidó férje révén Harris multikulturális háttere segít abban, hogy megnyerje a fiatalabb, progresszívebb és nem fehér szavazókat, azokat, akiket Biden nehezen tudott elérni. Kiemelten foglalkozik olyan belpolitikai kérdésekkel, melyek e csoportok számára fontosak, például a faji és nemi egyenlőség, a reproduktív jogok, a bevándorlás és a klímaváltozás.
Harris álláspontja a gázai háborúval kapcsoltban a progresszívek számára is vonzó. Márciusban „azonnali tűzszünetre” szólított fel, múlt csütörtökön pedig azt mondta Benjamin Netanjahunak, hogy „nem marad csendben”, ha a palesztinok szenvedéséről van szó.
Trump „radikális baloldalinak” nevezte Harrist, de ő valójában pragmatikus centrista. A 2020-as elnökjelölti kampányban Harris néhány kérdésben, mint a klímaváltozás, a progresszív tábor felé fordult. Pályafutása során azonban a párt mérsékelt vonalához tartozott.
Kaliforniai ügyészként a baloldal bírálta, amiért túl keményen lépett fel a bűnözéssel szemben. Amerikai szenátorként és alelnökként a nézetei a legtöbb ügyben nagyjából megegyeznek a bideni centrista politikával. Ez a szakpolitika gazdasági téren hozzájárult a világjárvány utáni erőteljes fellendüléshez.
A tapasztalt Harris
Trump szerint alelnökként Harris a felelős a déli határon a migránsok áradatáért. Biden kormánya valójában küzdött az illegális bevándorlás visszaszorításáért. Bár a republikánusok megpróbálják Harrist egyfajta „határcárnak” beállítani, igazából nem volt az. Az ő fő feladata az volt, hogy a kormány azon erőfeszítéseit segítse, amelyek a migránsáradat kiváltó okait kezelik, mégpedig a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági kilátások javítása révén Közép-Amerika északi háromszögében: Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban.
Az ilyen munka gyümölcsei csak évek múlva látszanak. Közben Harris egyértelmű üzenetet közvetített: „Ne jöjjenek!” – intette a guatemalaiakat 2021-ben. Hozzátette: „Ha a határunkhoz jönnek, visszafordítjuk önöket.”
Trump javaslatára a republikánusok júniusban elsüllyesztettek egy ambiciózus, széles körű bevándorlási reformtervezetet, Biden ezért rendeletet adott ki az illegális határátlépések visszaszorítására. A mexikói hatóságok segítsége, valamint egy olyan alkalmazás elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a menedékkérők Mexikóban időpontot kérjenek egy amerikai belépési ponton, mérsékelte a menekültáradatot.
Ezek a lépések, amelyek nem a radikális baloldalhoz köthetők, sokkal jobban visszaszorították az engedély nélküli határátlépéseket, mint amilyen szinten azok Trump első elnöki ciklusa végén, 2021-ben voltak.
Harris pragmatikus centrizmusával várhatóan többeket meg tud szólítani azokban az ingadozó államokban – Arizona, Georgia, Nevada, Michigan, Pennsylvania és Wisconsin –, amelyek döntően befolyásolják a novemberi választási eredményt. Trumpnak már eddig is gondja volt azzal, hogy megszerezze a függetlenek és a mérsékelt republikánusok támogatását, és J. D. Vance alelnökjelölttel csak még jobban megnehezítette a dolgát.
Vance jelölésével Trump megduplázta a nem diplomás fehér választói bázis mozgósítását, amely az elektorátus 40 százalékát adja. Trump azonban nem nyerhet, ha csak ezt a bázist célozza meg, ezért is bánhatja, hogy olyan jelölt mellett tette le a voksát, aki nem tudja szélesebb réteg számára vonzóvá tenni a Republikánus Pártot. Emellett Ohio már most is megbízható republikánus állam, ezért egy ohiói jelölt nem javít sokat Trump esélyein.
Harris a politikai tér közepére pozícionálja magát, ezért nagy lehetősége van, hogy megnyerje az ingadozó államok mérsékelt szavazóit. Ezért valószínű, hogy az ingadozó államokból választ egy prominens politikust alelnökjelöltnek. Ráadásul Harris képes lehet megnyerni a külvárosok mérsékelt női szavazóit, akik közül sokan nem értenek egyet a republikánusok abortuszjogokkal kapcsolatos nézeteivel, valamint elutasítják Trump sötét múltját, durva retorikáját és azt, hogy folyamatosan összeütközésbe kerül a törvénnyel.
Harrisnak megvan a tapasztalata a győzelemhez. Ügyészi múltja segíthet majd akkor, amikor egy olyan megvádolt fickóval vitázik, aki mindenféle bizonyíték nélkül próbálta megkérdőjelezni a 2020-as választásokat. És amíg Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama és Donald Trump úgy lépett hivatalba, hogy nem volt tapasztalata az amerikai külpolitika terén, Harris közel négy évet töltött Biden, Amerika egyik legtapasztaltabb államférfija mellett, és profitálhatott a mentorálásból.
Harris több mint száz világvezetővel találkozott, és a világ szinte összes szegletébe eljutott. Élen járt az olyan új kihívások kezelésében, mint a mesterséges intelligencia biztonsága és az USA stratégiája a világűrben folytatott kereskedelmi és nemzetbiztonsági tevékenységgel kapcsolatban. Alelnökként lehetősége volt, hogy megtanulja a politikai döntéshozatali folyamatot, ami figyelemre méltó előny, elég felidéznünk, hogy milyen káosz volt a Fehér Házban Trump elnöki ciklusában.
Most, hogy reflektorfénybe került, Harris tulajdonképpen újra bemutatkozik sok amerikainak. A közelmúltbeli szereplései természetesnek hatnak, amire szüksége is van, hogy hiteles kapcsolatot létesítsen a választókkal, és építeni tudjon a hirtelen jött figyelemre.
Harris és Trump holtversenyben áll, és a tét nem is lehetne nagyobb. Biden ezt világossá tette július 24-én, amikor az Ovális Irodában azt mondta: „Most már az ön kezében van annak sorsa, hogy megtartsuk az országot”. Harris a megfelelő személy a megfelelő időben ennek a célnak az eléréséhez.





















