Napunk newsfilter: Az Alkotmánybíróság beszólt Ficóéknak, aztán mégsem
1. Bátortalan lépés, vagy tényleg nincs lehetősége az Alkotmánybíróságnak a Büntető törvénykönyvvel kapcsolatban? 2. Fiatalítás a demokratáknál.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
Kedves Olvasók! A nyári szünetben előfordulhat, hogy egy-egy nap kevesebb eseményhez írunk jegyzetet. A newsfilter eredeti terjedelmében szeptembertől jelentkezik újra. Tartsanak velünk nyáron is.
1. Bátortalan lépés, vagy tényleg nincs lehetősége az Alkotmánybíróságnak a Büntető törvénykönyvvel kapcsolatban?
Az Alkotmánybíróság pénteken nyilvánosságra hozta a Büntető törvénykönyv módosításáról hozott döntését annak indoklásával együtt. Az derül ki belőle, ami mindig is ki fog maradni Fico „Ami a sajtótájékoztatóból kimaradt” című uszító videósorozatából.
Az Alkotmánybíróság törvényellenesnek mondta ki a rövidített parlamenti eljárást, ugyanakkor mégsem értékelte alkotmányellenesnek. Ez a súlyozás a bírók részéről meglehetősen nagy bizonytalanságot okoz. És sajnos sokba fog kerülni az országnak.
A módosítást a múlt héten újra módosítani kellett – így ebben az évben már negyedszer változott a törvény –, mivel az Európai Bizottság kifogást emelt amiatt, hogy a közös költségvetésből származó pénzforrásokat az új törvény nem védi megfelelően.
Hétvégi videójában erről is beszélt a szlovák kormányfő. Bár arra többszöri meghallgatás után sem lehetett rájönni, hogy végül mit is szeretett volna érdemben mondani az EU-s szervek és az ellenzék indokolatlan bírálásán túl.
Ami meglepő volt a rosszindulattal és konteókkal teli videóban, hogy két nappal az Alkotmánybíróság indoklásának megjelenése után törvényesnek nevezte a tavaszi gyorsított parlamenti eljárást.
Amely tehát az ebben illetékes testület véleménye szerint egyértelműen nem volt az, s mint kiderült, a kormány indoklása is csúsztatásra épült. Azzal érveltek például Ficóék, hogy huszonhat esetben hozott elmarasztaló ítéletet az Alkotmánybíróság a különleges ügyészséggel szemben.
Kiderült, hogy öt ilyen esetről van szó, amelyek egy része nem is konkrétan az eljárás lényegét érintette, hanem például azt, hogy nem engedték be a vádlotthoz a közjegyzőt, vagy nem tették lehetővé, hogy levelet küldjön a feleségének, gyerekeinek. Három esetben érintette az eljárást az elmarasztalás.
Az Alkotmánybíróság szerint ez a pár eset sokkal inkább az alkotmányos panasz intézményének működő rendszerét mutatja, s nem lehet indok a törvény gyorsított módosítására.
Ahogy a kormány másik érve sem állja meg a helyét: az Európai Bíróság előtt lévő ügyek sem indokolják a gyorsított eljárást az alkotmánybírák szerint, hisz nem olyan súlyúak.
Látható tehát, hogy nem korrekt eljárással van dolgunk a kormány részéről, és akkor a módosítás társadalomra tett hatásáról még nem is beszéltünk. A könnyen megúszható lopásról, a korrupció kevésbé elítélő felfogásáról, ami mélyen roncsolni fogja az országot.
Az Alkotmánybíróságnak ragaszkodnia kell az alkotmány szövegéhez, saját szerepét a vonatkozó törvényeket szigorúan betartva foghatja csak fel – hiszen épp ez a jogállam lényege.
A „törvényellenes, de nem alkotmányellenes” státusz bizonyos körülmények közt elfogadható. Kérdés azonban, hogy az alkotmánybírák számára a leleplezett inkorrektség, illetve a közrend várható romlása nem elég indok-e a nagyobb, de még alkotmányos bátorságra?
2. Fiatalítás a demokratáknál
Joe Biden végül megtette, amit egy rossz irányba haladó hajó kapitányának meg kell tenni, ha már elfogy minden eszköze: átadta a helyét egy alkalmasabb személynek. Bidennek elfogytak a lehetőségei, egészségi állapota, illetve az erre irányuló antikampány nem tette lehetővé, hogy nyerjen az elnökválasztáson, a Demokrata Párt vesztésre állt.
Ráadásul amit maga után hagyott volna Biden, ha folytatja útját, az nem lett volna más, mint egy republikánus tenger a törvényhozásban, ahol Donald Trump játssza Mózes szerepét.
Innen nézve mindenképp logikus volt Biden bejelentése, ennél már csak az logikusabb, hogy a demokraták számára most egy gyors jelöltállításra van szükség, mindenféle belső huzavona nélkül.
Kamala Harris tűnik a legesélyesebb jelöltnek, Biden őt ajánlotta, és egyre többen sorakoznak fel mögé, például Clintonék is, de a közvélemény-kutatások is már most nagyon közel mérik Trumphoz.
Több tehetséges potenciális jelölt is van a demokraták körében, de még nem biztos, hogy ott járnak karrierjükben, ismertségben, hogy már most induljanak a választáson.
Harris legalább ismert arc, és több olyan tulajdonsága is van, amiben Trump fölé kerekedhetne. Tulajdonképpen a republikánus jelölt teljes ellentéte, hiszen színes bőrű, nő, az elnökség szempontjából fiatal, volt ügyészként a jog másik oldalán áll, mint a már elítélt Trump, és demokrata – nem csak a pártja nevében.
Fontos szavazatokat tudna szerezni a demokratáktól elpártolt színes bőrűek körében, de főleg a nőket tudná hitelesebben megszólítani nőként és nőjogi perekben ismertté vált ügyészként, hiszen az abortusz a kampány központi témája lett, miután bő két éve a Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszhoz való jog szövetségi védelmét.
Újra kell gondolni az új helyzetben a kampányt – a pozitívat és a lejáratót is. A demokratáknak novemberig fel kell építeni az új jelöltet, amihez, úgy tűnik, meglesz az anyagi fedezet, a párt számlájára ugyanis Biden bejelentése után rekordmennyiségű támogatás érkezett.
Miközben a demokraták az új jelölt felépítésén fognak dolgozni, a republikánusok ellenkezőleg, a lejáratásán. A New York Times informátorai szerint Trumpék már erre is felkészültek, és még a bejelentés előtt elkezdték tervezni a Harris elleni kampányt.
A Trump elleni sajnálatos merénylettel a republikánusok kerültek jobb pozícióba, náluk volt a kezdeményezés, Biden bejelentésével ez most megfordulni látszik, amihez Hollywood támogatása is hozzátesz.
A lendület fenntartása érdekében arra mindenesetre biztosan ügyelni fognak, hogy az új jelölt – és erre Harris alkalmas – hitelesen tudja képviselni azokat a témákat, amelyek Trumpéknál a gyenge pontokat jelentik, az említett nőket érintő kérdéseken kívül ilyenek lehetnek a klímaválság és a költségvetés.
De a kampány szempontjából az is fontos, hogy sok amerikai számára biztosan megnyugtató az a tudat, hogy az elnökválasztásnak lesz legalább egy olyan jelöltje, aki nem keveri össze a politikai szereplőket.
Hírek egy mondatban:
3. Magyar Pétert választották a Tisza Párt elnökévé, Radnai Márk és Tarr Zoltán lettek az alelnökei. A párt eddigi elnöke, Szabó Attila a jövőben tiszteletbeli, alapító elnök lesz.
4. Az orosz bíróság hat és fél évre ítélte Alsa Kurmaševová Csehországban élő orosz-amerikai újságírót. A bíróság szerint hazug információkat terjesztett a hadseregről – az újságíró a Szabad Európa Rádió munkatársa.
5. Szlovákia adóssága az EU országai közt a legnagyobb mértékben nőtt. Az első negyedévben a megelőző negyedévhez képest 4,6 százalékponttal, a GDP több mint 60 százalékára ugrott. Az eurózóna adósság fél százalékponttal, 88,7 százalékra nőtt.
6. Magyarország és Szlovákia felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson eljárást Ukrajnával szemben azon döntésével kapcsolatban, hogy leállította az orosz Lukoil cég termékeinek szállítását a saját területén keresztül – adta hírül a szlovák külügyminisztérium.
7. A Ryanair negyedéves tiszta haszna 46 százalékkal, 360 millió euróra csökkent. Ez jelentősen rosszabb eredmény, mint amilyet vártak.
8. Újabb kínai autógyártó jöhet Magyarországra. A SAIC szeptember végéig dönt arról, hogy hol építi fel első európai gyárát. Spanyolország a legesélyesebb, de még Magyarország is versenyben van.
10. A 31 éves Simsik Cyntia holttestét fóliába csavarva egy nagymegyeri házban találta meg a rendőrség. A korábbi kézilabdázó napokkal ezelőtt tűnt el, a rendőrség is kereste.
A nap idézete:
A 2000-es évek elején közhiteles dokumentumok szerint közreműködött magyar termőföldek osztrák kézre adásában, jogi kiskapuk révén kijátszva az erre vonatkozó törvényi tilalmat. …kritizálták amiatt, hogy alkotmánybírói tevékenysége alatt ő és az AB alapvetően a kormány érdekeit szem előtt tartva működött, mintegy kiszolgálva azt.
Más mellett ezeket a részeket törölték egy időre Sulyok Tamás magyar államfő Wikipédia-oldaláról
A nap videója:
Az oroszok megbuherált, régi T–62-es tankokat küldenek az ukrán frontra
Olvasásra ajánljuk:
Biztos vannak olyanok, akik első számú vezetőként is megállnák a helyüket. De az is biztos, hogy az ő vezetésük egy teljesen más jellegű Fideszt vagy szervezetet jelentene, mint az Orbán Viktor által vezetett Fidesz. Lehet, hogy a neve ugyanaz lenne, de más lenne a működési struktúrája. Ez a Fidesz már Orbán Viktor munkamódszeréhez, személyiségéhez, politikai rutinjához alakult.
Presinszky Judit készített interjút Pokorni Zoltánnal (telex.hu)
Még több cikk előfizetőinknek:
Pszichológiai alapvetés, hogy a negatív ingerekre sokkal jobban odafigyelünk, mint a pozitívakra. Szerintem a klímaváltozás annyira komplex probléma, és olyan súlyos kataklizmákkal fenyeget, hogy az a fajta pozitív hangvételű kommunikáció, mely szerint a felmerülő problémákra majd fokozatosan találunk megoldást a jövőben, egyszerűen már nem hiteles.
Kacsinecz Krisztián interjúja Forgács Bálinttal
Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe a „krízis” szóról, Ódor Lajos azt mondta, hogy azok a nehézségek jutnak eszébe, amik ötvenévente történnek. „Nem minden krízis” – mondta, nem kell minden problémát így nevezni, és felhívta rá a figyelmet, hogy a válsághelyzetekben meg kell látni a lehetőségeket is, például a kormány hibáit ki kell használni az ellenzéknek. Heger a szó kacsán azt mondta, hogy az elmúlt években több krízist éltünk át, a pandémiával való megbirkózás szerinte két évig tartott. Ezután utalt az ukrajnai háborúra, a migrációra és az inflációra. „Én csak krízishelyzeteket éltem meg” – mondta a miniszterelnökségéről…
Hegedűs Norbert beszámolója a gombaszögi Napunk-beszélgetésről, amelynek Ódor Lajos és Eduard Heger voltak a vendégei
Ukrajna még június végén döntött arról, hogy szigorítja az orosz Lukoil elleni szankciókat, aminek következtében a cég nem szállíthat kőolajat az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték déli ágán. A Portfolio kiemeli, hogy Ukrajna június 26-án, még Orbán Viktor magyar kormányfő július eleji kijevi látogatása előtt hatályba lépett elnöki rendelettel szigorította a Lukoil elleni szankciókat, amelyek elsősorban Magyarország, illetve részben Szlovákia energiabiztonságára lehetnek hatással.
Papp Attila Ukrajna azon döntéséről, hogy nem engedi át területén a Lukoil termékeit
