Mit tudunk Trump támadójáról? Nem vették fel a lövészeti szakkörbe, politikával alig foglalkozott

Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A Donald Trump ellen szombaton elkövetett merénylet miatt néhány republikánus Joe Biden elnököt, a liberálisokat és a mainstream médiát teszi felelőssé.
Rick Scott szenátor például kijelentette, hogy a lövöldözésért egy olyan „őrült a felelős, akit a szélsőséges baloldal retorikája inspirált”. Steve Scalise, az egyik legbefolyásosabb kongresszusi tag azt mondja, hogy a lövöldözés a demokrata párt vezetői által használt „erőszakos retorikának” a számlájára írható.
J. D. Vance, aki az egyik fő jelölt Trump elnökhelyettesének posztjára, azt írta, hogy Biden retorikája „közvetlenül okozta” a Trump ellen elkövetett merényletet.
Ezt azonban valójában semmi sem bizonyítja. A merénylő politikai nézeteiről csak nagyon keveset tudunk, jelenleg zajlik a nyomozás.
„A nyomozás még mindig az elején jár, és az FBI vezeti. Jelenleg semmilyen információnk nincs a merénylő indítékairól. Tudjuk, ki volt, de felszólítok mindenkit, hogy ne vonjon le saját következtetést az indítékairól és a nézeteiről” – mondta beszédében Biden.
A merénylő profilja ellentmondásos
Mit tudunk eddig a merénylőről? Húszéves volt és Thomas Matthew Crooksnak hívták. A volt osztálytársai jó és csendes diákként jellemezték, akinek jó jegyei voltak, érdekelte a történelem és jeleskedett matematikából. Ügyes sakkozó volt és érdekelte a kódolás, a tanárok is szerették.
Az ismerősei elmondásai alapján azonban nem mindig sikerült beilleszkednie a közösségbe. A CNN szerint néhányan azt nyilatkozták, hogy a középiskolában zaklatás áldozata volt.
Mit lehet elmondani a politikai nézeteiről? A végleges következtetésekkel óvatosnak kell lennie – ahogy a BBC is írja, a profilja ellentmondásos. Zach Bradford, volt osztálytársa „enyhén jobboldaliként” írta le.
A merénylő republikánus szavazóként volt bejegyezve, de három évvel ezelőtt egy kis adományt küldött egy demokratákat támogató csoportnak. Ez egy 15 dolláros hozzájárulás volt a Progressive Turnout Project nevű csoport számára. A Reuters szerint az apja republikánus-, az anyja pedig demokratapárti.
Az amerikai média szerint egy idősek otthonában dolgozott. A pennsylvaniai Bethel Park, Pittsburgh viszonylag jómódú külvárosából származott. Pennsylvania az idei elnökválasztás egyik kulcsfontosságú állama.
A CNN szerint voltak jelei annak, hogy érdekli a politika, a választói igazolványát például alig egy héttel a tizennyolcadik évének betöltése után kérte ki.
A nyomozók eddig nem tudták kideríteni a merénylet indítékát, részben azért, mert a férfi minimális információt tett közzé a közösségi oldalain. Bár volt Discord-profilja, nem volt túl aktív. Nincs bizonyíték arra, hogy ott erőszakra buzdított vagy politikai kérdéseket vetett volna fel. Arról sem tudni, hogy korábban mentális problémákkal küzdött volna.
A nyomozók azonban megerősítették, hogy Trumpra egy félautomata AR-15-ös puskával lőtt rá, amelyet legálisan szerzett be. Az AP ügynökség szerint ez az apja fegyvere volt. A nyomozók arról számoltak be, hogy a merénylő autójában minden jel szerint egy robbanószerkezetet találtak. Erről több forrásra hivatkozva a CNN is beszámol. Valószínűleg magányos farkasról van szó, aki nem hagyott semmilyen üzenetet.
A merénylő a Pittsburgh déli részén található Clairton Sport Club tagja volt, amelyhez egy lőtér is tartozik. Jelenleg is folyik a nyomozás, hogy vajon ott készült-e a merényletre. Egy helyi fegyverbolt tulajdonosa a Reutersnek elmondta, hogy a fegyverek a helyi kultúra részei, egyebek mellett a vadászat miatt.
Az ügyet nemcsak lehetséges merényletként, hanem terrorcselekményként is vizsgálják.
Kik a további áldozatok
A New York Times napilap és az AP ügynökség is arról ír, hogy a merénylő a középiskolában be akart lépni a lövészeti szakkörbe, de elutasították, mert nem lőtt jól.
Crooks a tetőről, körülbelül 140 méteres távolságból lőtt rá Trumpra. Szürke pólót viselt, jobb vállán fekete amerikai zászlóval. Az AP azt írja, hogy 140 méter az a távolság, ahonnan egy jobb lövésznek képesnek kellene lennie eltalálni egy ember nagyságú célpontot.
A merénylővel együtt egy helyi rendőr is felmászott a tetőre. A helyi seriff szerint a merénylő észrevette és felé fordult, a rendőr ezért lejjebb ereszkedett a létrán. A merénylő ezután rálőtt Trumpra, ezt követően pedig a titkosrendőrség azonnal lelőtte.
Az Egyesült Államokban már vita folyik arról, hogy a biztonsági erők jól végezték-e a munkájukat. Többen azt kérdezik, hogyan lehetséges, hogy a lövöldöző ilyen közel került Trumphoz. Az épület, amelyre felmászott, a titkosszolgálatok „biztonsági látószögén” kívül volt.
Nagy feltűnést keltett a BBC riportja, amelyben egy szemtanú, Greg azt mondja, hogy látta a fegyveres férfit felmászni a tetőre. Azt állítja, hogy percekkel a lövöldözés előtt szólt a rendőrségnek.
Biztonsági szakértők szerint azonban az ilyen események résztvevői gyakran jelentenek be gyanús személyeket. „Nem lehet minden alkalommal pánikba esni és lehozni a védett személyt a színpadról” – mondta a New York Timesnak Bill Gage, egykori titkosügynök.
A NYT napilap elemzése szerint a merénylő nyolc lövést adott le, az egyik a fülén találta el Trumpot. A volt elnök életét valószínűleg az mentette meg, hogy nem sokkal a lövés leadása előtt a képernyő felé fordította a fejét, amelyen egy grafikon volt látható az Egyesült Államokban zajló bevándorlásról.
Trumpot kórházba, majd New Jersey-be szállították. A repülőből segítség nélkül szállt ki, még aznap este köszönetet mondott a biztonsági szerveknek a gyors reakcióért.
A merénylő azonban megölte a kampánygyűlés egyik résztvevőjét, az 50 éves Corey Comperatorét. Az amerikai zászlót magán viselő férfi mérnök volt és két gyereket nevelt.
Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó azt mondta, hogy „hősként” halt meg. Comperatore régóta önkéntes tűzoltó volt, ismerősei önzetlen, segítőkész emberként jellemezték.
Rajta kívül két férfi súlyosan megsérült. Az 57 éves David Dutch, Trump hűséges támogatója és volt tengerészgyalogos, valamint a 74 éves, regisztrált demokrata James Copenhaver.
A képviselőház elnöke, a republikánus Mike Johnson a lövöldözés „teljes körű kivizsgálását” követeli. Több demokrata párti képviselő is azt hangoztatja, hogy olyan törvényt szeretne hozni, amely megerősítené az összes elnökjelölt biztonságát.
Biden: a vitákat választások útján, ne golyóval rendezzük
Joe Biden elnök vasárnap beszédet mondott, és mind a demokrata, mind a republikánus párt politikusait az indulatok lecsillapítására szólította fel.
Biden független vizsgálatot követel a merénylet ügyében. „Az ilyen típusú erőszaknak nincs helye Amerikában. Nem engedhetjük meg, hogy az életünk részévé váljon” – mondta az elnök. Közölte, hogy ő és a First Lady imádkoznak Trump egészségéért. Riválisával telefonon beszélt, beszélgetésüket „rövidnek, de jónak” minősítette.
„Őszintén örülök neki, hogy jól érzi magát”- mondta. Hangsúlyozta, hogy ő és Trump élesen vitatkoznak, és sok mindenben nem értenek egyet, de „választásokkal, nem pedig golyókkal rendezik a nézeteltéréseiket”. A The New York Times szerint felidézte a négy évvel ezelőtti üzenetét, amikor azzal az ígérettel indult, hogy egyesíti az instabil országot.

A Trump ellen elkövetett merényletet más demokraták is határozottan elítélték. Ján Beneš amerikanista szerint ez „kiszámítható stratégiai válasz” volt. „A demokraták nem akarják tovább szítani az indulatokat, mert pontosan ezzel vádolják a másik oldalt: azt mondják a republikánusokról, hogy ők teszik ezt a nyilatkozataikkal” – mondta a Denník N-nek.
Közben Milwaukee-ban megkezdődött a Republikánus Párt gyűlése, amelyen Trump is személyesen vesz részt. Várhatóan felszólal Nikki Haley is, aki ellene indult az előválasztáson.
Milwaukee egy viszonylag kicsi, 560 ezer lakosú város, amely nincs hozzászokva a nagyszámú, befolyásos látogatóhoz. Amerikai kommentátorok szerint az lesz a kulcsfontosságú, hogy Trump hogyan reagál: lenyugtathatja a kedélyeket és mártírként állíthatja be magát, vagy tovább tüzeli a helyzetet, és riválisát, Joe Bident okolja majd a támadásért.
Az eddigi tapasztalatok alapján inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy Trump az utóbbi lehetőséget választja. Erre utal az a tény, hogy a lövöldözés után azonnal a szavazói felé fordult, és azt üzente nekik, hogy „harcoljanak”. Néhány támogatója a helyszínen imádkozott, mások azt skandálták, hogy USA.
Ian Bremmer politológus attól tart, hogy Trump támogatói a 2021. január 6-i, a Capitolium erőszakos ostromához hasonlóan viselkedhetnek. „Attól tartok, hogy továbbra is uralkodni fog a törzsiség, és az emberek nem lesznek képesek elfogadni, hogy a másik oldalon állók szintén amerikaiak” – mondta a CNN-nek.
Vannak azonban olyan republikánusok is, akik a helyzet lecsillapítására szólítanak fel. Köztük Ron Johnson wisconsini szenátor, aki szerint „a legnagyobb amerikai fenyegetés az, hogy mennyire megosztottak vagyunk”.
Politikai erőszak mint harci eszköz
Az Egyesült Államokban nem ez az első eset, hogy magas rangú politikusok ellen követnek el politikai erőszakot. Két évvel ezelőtt egy támadó kalapáccsal a kezében támadt az egyik legbefolyásosabb demokrata, Nancy Pelosi férjére. A republikánusok akkor bagatellizálták a támadást, Trump pedig még gúnyolódott is rajta.
Tavaly egy férfi Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának a házába tört be. Sullivan nem sérült meg az incidens közben.
„Az amerikai demokratikus kísérletnek a politikai erőszak is a része. Nemcsak az elnökökről és az elnökjelöltekről van szó – az erőszak sajnos az amerikai politikai rendszer része” – emelte ki Beneš Amerika-szakértő.
Filip Orsolya fordítása
























