Napunk newsfilter: Átment a parlamenten a lex merénylet, ami sok mindenre jó, de egy merénylet megakadályozására kevésbé
1. Merénylet a gyülekezési jog ellen. 2. Pellegrini brüsszeli mosolydiplomáciája. 3. Orbán megalapítaná a saját Hellfire Clubját Ficóval és Babišsal.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. Merénylet a gyülekezési jog ellen
A parlament csütörtökön elfogadta a lex merényletet, amivel a kormánykoalíció a Robert Fico elleni merénylet után szeretné megerősíteni a legfőbb közjogi méltóságok és vezető politikusok védelmét. A lex merényletet sok kritika érte, nézzük a lényeget: alkalmas-e arra, hogy megakadályozzon egy merényletet.
A lex merénylet a politikusok biztonságának növelése mellett szigorítja a demonstrációk szervezését. Azokat például nem lehet ezen túl politikusok vagy mások, például orvosok vagy újságírók otthona előtt tartani. A közintézmények előtt pedig 50 méternél közelebb nem lehet majd tüntetni, ami bizonyos esetekben, például az elnöki palota előtti Sznf téren erősen korlátozza, hogy mennyien férnek el.
A törvény lehetővé teszi egy tüntetés betiltását, ha az sérti a magánélethez és a nyugalomhoz való jogot. Azaz ha egy társasház lakóközössége jelzi, hogy őket zavarni fogja a bejelentett tüntetés, az önkormányzat betilthatja azt. Ha ugyanazon helyszínre terveznek egy tüntetést és egy ellentüntetést, az esetleges kockázatokra hivatkozva az egyiket az önkormányzat szintén betilthatja.
A Fico elleni merénylet nem egy bejelentett tüntetésen történt, így ezek az intézkedések nem is óvták volna meg őt. Ezt több ellenzéki politikus is így gondolja, a Transparency Slovakia szerint pedig a lex merénylet drasztikusan korlátozza nemcsak a békés gyülekezési jogot, hanem olyan további emberi jogokat és szabadságokat is, mint a szólásszabadság, az egyesülési jog és az információkhoz való hozzáférés.
A lex merénylet így inkább tűnik a rendszeres ellenzéki tüntetések megnehezítésének, mintsem a politikusok elleni merénylet megakadályozásának. Bár a koalíciós logikába ez is beleillik, hiszen szerintük – egyebek mellett – a tüntetések radikalizálták a Fico elleni merénylet elkövetőjét.
A törvényből az eredeti javaslathoz képest egyébként kikerült pár elem, de a kormány nem áll meg: Robert Kaliňák azt mondta, a kihúzott részekről ősszel újra tárgyalni fognak, Ján Richter képviselő pedig arról beszélt, hogy jön a lex merénylet 2 és a lex merénylet 3 is.
2. Pellegrini brüsszeli mosolydiplomáciája
Csütörtökön és pénteken uniós csúcs van Brüsszelben, ahol a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanácsban a lábadozó Robert Fico kormányfő helyett Peter Pellegrini államfő képviseli Szlovákiát.
És ez váratlanul jól jön Szlovákiának és a kormánynak is. Az elnökválasztási kampányban ficói és orbáni értelemben békepártivá vált Pellegrini mégsem Robert Fico, és nála hitelesebben tudja Szlovákiát kevésbé problémásnak mutatni, mint amilyennek Fico miatt látszik.
Egyúttal nem Ficónak kell a saját táborának némi kognitív disszonanciát okozva elmondania, hogy Szlovákia egyébként mennyi mindenben támogatja Ukrajnát, és nem ő találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel sem. Pellegrini kicsit olyan, mint Novák Katalin volt: ő a Nyugat-barátabb arca a szlovák politikai vezetésnek.
Az államfő ezt a figurát jól is hozza: nem arról beszél Brüsszelben, hogy Szlovákia nem küld fegyvereket Ukrajnának, hanem arról hogy a szomszédok segítenek egymásnak a bajban, a szavai szerint például Szlovákia segítsége nélkül összeomlana a folytonos orosz támadás alatt álló ukrán elektromos hálózat. Az elnök közvetve arról is beszélt, hogy végső soron Szlovákia hozzájárul Ukrajna fegyveres védelméhez is, hiszen a szlovák lőszergyárak gyártási kapacitása az utóbbi években megtöbbszöröződött, amivel hozzájárulunk a csehek által kezdeményezett, Ukrajnának szánt lőszerbeszerzési akcióhoz.
Pellegrini Zelenszkijjel is tárgyalt, aki azért van Brüsszelben, hogy aláírjon egy biztonsági egyezményt Ukrajna és az Európai Unió között. Szerdán hivatalosan is megkezdődtek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai az EU-hoz, ezek azonban évekig el fognak húzódni. Pellegrini a közelgő washingtoni NATO-csúcson is találkozik majd az ukrán elnökkel, és Kijevbe is el fog látogatni.
A szlovák államfő egyébként azt mondja, nem a kormány imázsán akar javítani Brüsszelben, csupán reális képet akar adni Szlovákiáról.
Az uniós csúcs egyik tárgya, hogy a tagországok vezetői megegyezzenek az uniós intézmények vezetőinek személyéről. Őket első körben az EP-választáson győztes, illetve a velük együttműködő pártcsaládok választják ki, majd minősített többséggel szavaz róluk az Európai Tanács, és végül az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia őket.
Ebbe a folyamatba sem a szlovák kormány, sem az azt alkotó pártok nem tudnak beleszólni, így nincs jelentősége, hogy Fico vagy Pellegrini van ott. A Smert még ősszel kirakták az S&D frakcióból, a Hlas szeretne bekéredzkedni.
A pártcsaládok egyébként már megegyeztek, hogy újra Ursula von der Leyent jelölik a Bizottság elnökének, Roberta Metsolát a Parlament elnökének, az észt Kaja Kallast a külügyi főtárgyalónak, a portugál António Costát pedig a Tanács elnökének.
Ebbe legfeljebb Giorgia Meloni zavarhat bele, hiszen az ő pártcsaládjának, az ECR-nek lett a harmadik legnagyobb frakciója az EP-ben, viszont az uniós vezetők kiválasztásánál nem osztottak neki lapot. Az EU harmadik legnépesebb országának vezetőjeként azonban kellhet az ő szavazata is a minősített többséghez, ami a tagországok 55 százalékát jelenti, amelyek egyúttal az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Pellegrininek csak annyi maradt, hogy azért lobbizzon, Maroš Šefčovič legyen újra uniós biztos a Bizottságban.
Fico abban a tudatban pihenhet itthon, hogy Pellegrini semmi olyat nem tud tenni Brüsszelben, amit ő nem tenne meg, és nem neki kell eljátszania Ukrajna barátját Brüsszelben. Vagy nem kell kizökkennie Ukrajna kritikusának itthoni szerepéből.ű
3. Orbán megalapítaná a saját Hellfire Clubját Ficóval és Babišsal
A Stranger Things című kultsorozat negyedik évadában a főhősök egy része egy Hellfire Club nevű csoport tagja. A csoportot a Dungeons & Dragons szerepjáték iránti rajongás köti össze, na meg az, hogy a tagok kívülállók vagy számkivetettek a saját közösségeikben.
Most az Európai Parlament kívülállói szervezik a saját Hellfire Clubjukat Orbán Viktor vezetésével. Az EPP otthagyása óta független Fideszből nem kért az enyhén euroszkeptikus, de atlantista ECR, a Smert még ősszel rakta ki az szocialista S&D, Babiš ANO-ja pedig a liberális Renew-frakciót hagyta ott.
Orbán Hellfire Clubját az outsiderségen túl nem a Dungeons & Dragons, hanem a szuverenitásnak nevezett elvtelen populizmus tartaná össze. A frakciót egyébként „Visegrád+”-nak hívnák, és várják a soraik közé Janez Janša Szlovén Demokrata Pártját és a lengyel PiS-t is. Janšáék már jelezték, hogy eszük ágában sincs otthagyni az EP legnagyobb frakciója, a Néppártét, amiben épp alelnöki pozíciót kaptak.
Mateusz Morawiecki, a PiS-es volt lengyel kormányfő azonban csütörtökön azt mondta a Politicónak, 50-50 százalék az esélye, hogy a 20 képviselőjük kilép az ECR-ből, és csatlakoznak Orbán új frakciójához. Ha ez megtörténne, az komoly csapás lenne Meloninak, mert így az ECR-frakció a jelenlegi 83-ról 63-fősre zsugorodna, és a harmadik legerősebb frakció pozícióját újra a liberális Renew venné át.
Eddig kacagtató volt, ahogy az európai szélsőjobb az áttörés helyett szétaprózódik: az immár fősodorbelinek számító Meloni nem volt hajlandó összeállni a magát fősodorbelinek maszkírozni igyekvő Marine le Pennel, és kikosarazta az ECR-be kéredzkedő Orbánt. Marine le Pen még az EP-választás előtt kiutálta az ID-ből az AfD-t, ami most már más szélsőjobboldali mikropártokkal – például a Mi Hazánkkal – gründolna új frakciót. Első blikkre Orbán Hellfire Clubja sem lenne jó másra, mint arra, hogy frakció-tagként a képviselők több felszólalási lehetőséget és főleg elkölthető forrást kapnak.
Persze ez az új frakció még tényleg csak a kezdeti tárgyalások szintjén van, és az sem világos, ki venne részt benne. Morawiecki szerint például Ficóval nem tárgyalnak, Babišnak főleg a Green Deallel és a liberálisok migrációhoz való hozzáállásával van problémája. A regionalitáson túl a migráció lehetne a legfőbb közös alap, de egyébként nagyon színes lenne egy ilyen társaság a névleg liberális Babišsal, a névleg szociáldemokrata Ficóval és jobboldali-populista Fidesszel és PiS-szel.
Utóbbi kettő között az ukrajnai háború megítélése is komoly törésvonal, bár Morawiecki azt mondta, egyre kevésbé érdekli az ideológia. De mivel az ECR két legnagyobb pártja, az Olaszország Fivérei és a PiS között van valami súrlódás, az is lehet, hogy Morawiecki csak nyomást akar gyakorolni Melonira. Ha így van, és a PiS nem hagyja ott az ECR-t, Orbán esetleges új frakciója tényleg csak egy populista Hellfire Club lesz.
Hírek egy mondatban:
4. Súlyos baleset történt Érsekújvár és Udvard között, autóbusszal ütközött egy vonat egy vasúti átjárónál. A balesetnek több sérültje és halálos áldozata van. A baleset röviddel 17 óra után történt, egy sorompós, fényjelzővel felszerelt átjárónál. Az autóbusz súlyosan megrongálódott, a mozdony pedig kigyulladt.
5. Gútán és Komáromban is razziázott a NAKA. A rendőrség csak annyit árult el, hogy gazdasági bűncselekmények gyanúsítottjaira csaptak le. Az akciók összefügghetnek a Kuciak-gyilkosság miatt elítélt Andruskó Zoltán vallomásával, aki vádalku keretében beszélt Boris Gatialról. A Startitup szerint Gatialt is őrizetbe vették, rajta kívül 11 személy ellen indult eljárás. Bűnszervezet alapításával és támogatásával, valamint adó- és biztosítási csalással gyanúsítják őket.
6. Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány, jelenleg a Smer parlamenti képviselője bejelentette, hogy a főügyészség leállította az ellene folyó eljárást az Ezékiel 7 nevű ügyben. A rendőrség Norbert Bödör oligarchával és Roman Stahl volt rendőrrel együtt korrupcióval gyanúsította Gašpart.
7. Jozef Banáš író a rendszer összeomlásának utolsó pillanatáig jelentett a csehszlovák állambiztonságnak. Peter Pellegrini őt szemelte ki médiaügyi és kulturális elnöki tanácsadónak. Banáš visszautasítja, hogy együttműködött volna az Štb-vel.
8. A Szlovák Nemzeti Bank javított a hazai gazdasági növekedés idei kilátásán. A SZNB korábban 2,5 százalékos növekedést prognosztizált 2024-re, most már 2,8 százalékkal számol. Az infláció idén 2,8 százalékos lesz, jövőre 3,5 százalékra emelkedik a kifutó energiatámogatások miatt. A bérek növekedése meghaladta az inflációt, Peter Kažimír SZNB-elnök szerint háromévnyi válság után érezhetően nőni fog az életszínvonal.
9. Budapesti olimpiáról tárgyal a háttérben a kormány és a főváros a VSquare szerint. A lap úgy tudja, az újraválasztott Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat és a kormány között hamarosan hivatalosan is megindulhatnak a tárgyalások. A budapesti közgyűlés egyik legerősebb frakciója Magyar Péter Tisza Pártja lesz, Magyar pedig már kifejezte, hogy támogatna egy budapesti olimpiát.
10. A legendás AC/DC koncertezik július 21-én a vajnory-i repülőtéren. Nem nosztalgiakoncertre, hanem hatalmas show-ra lehet számítani.
A nap idézete:
Látja, azon vagyok.
Orbán Viktor válasza Brüsszelben a 444 kérdésére, hogy sikerült-e elfoglalni Brüsszelt.
A nap videója:
Megjelent az Aurevoir. új klipje. A saját meghatározása szerint etnobeatet játszó zenekarnak szlovákiai magyar kötődése is van: az egyik frontember, Agócs Márton, Agócs Gergely néprajzkutató-népzenész fia.
Olvasásra ajánljuk:
Nőtörténeti művet ígért, rendszerbe szedett gender kultúrtörténetet a múlt századforduló korszakáról, az 1867 és 1917 közötti fél évszázadról. És írt egy parádés irodalmi pletykagyűjteményt. Lelkiismeret-furdalást sem kell éreznie a tisztelt olvasónak, amiért könnyed történeteket olvas. A Régen minden lánynak jutott férj című kötet kinézetében is tisztes művelődéstörténetnek tűnik, és végső soron belül is az, az írónő nem parttalanul locsog a magyar irodalom intim titkairól, hanem dokumentálja és keretbe foglalja a magánéleti történéseket.
Élő Anita cikke Szécsi Noémi új nőtörténeti könyvéről (valaszonline.hu)
A szélsőjobbos csoportok és radikális konzervatívok együttműködése sem nagyobb diadalmenet. Hiszen az egyik a másik migránsát utálja – például a holland Wilders, de még a nagyobb pártok sem akarják a román teljes schengeni belépést –, ahogy annak idején a magyar munkavállalók juttatásait is megkurtította a „baráti” Kurz-kormány Bécsben. A svéd radikálisok félnek az oroszoktól, és nem akarnak többet fizetni az uniós büdzsébe; eközben a spanyol vagy olasz radikálisok szívesen vennék a több pénzt az EU-tól, csak lehetőleg feltételek nélkül.
Feledy Botond az európai szélsőjobboldal megosztottságáról (ujszo.com)
Még több cikk előfizetőinknek:
A megyeszékhelyen a villámárvíz járdákat, útburkolatokat tett tönkre, részben járhatatlanná vált az egyik központi, forgalmas útkereszteződés is (Štúrova – Štefánikova trieda). Marek Hattas polgármester elmondása szerint a legfontosabb feladat most a megrongálódott útburkolatok helyreállítása. Megjegyezte, hogy csak este 9-ig 86 mm csapadék zúdult Nyitrára, a városi csatornahálózat kapacitásai pedig nem elégségesek ilyen hirtelen lezúduló óriási vízmennyiség elvezetésére.
Kacsinecz Krisztián a Nyitra megyét sújtó szerdai felhőszakadásról
A Robert Fico kormányfő ellen elkövetett merénylet után a kormány úgy határozott, hogy többek között a közbiztonság növelése érdekében egy új törvénymódosítást terjeszt elő. A törvénymódosítás eredeti verziója, azonban nagy bírálatot váltott ki mind az ellenzék, mind pedig a nyilvánosság részéről. Az ellenzék leginkább azzal nem értett egyet, hogy a törvénymódosításban foglaltak azt a benyomást keltették, mintha azokat személyesen Robert Ficóra szabták volna.
Filip Orsolya a lex merényletről
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter még egy évet sem töltött el a hivatalában, de már kivívta a rendőri szakszervezetek bírálatát, akik a nyilatkozataikban egyre súlyosabb szavakat használnak, a héten pedig egy tüntetési kezdeményezést is bejelentettek. A belügyminiszter és a Hlas elnöke a TA3 televízióban garantálta, hogy a rendőrök még idén fizetésemelést kapnak. Azt mondta, hogy „egy koalíciós párt elnökeként a nyakát teszi rá”.
Matúš Zdút a belügyminiszter, a rendőrök és a pénzügyminiszter közötti feszültségről
Ahogy a VSquare rámutat, ez a kezdeményezés a már korábban elindított bolgár, román és magyar RFE-projektek mintájára indulna. Ezekben az országokban is a sajtószabadság veszélyeztetettségére reagálva jelentek meg a múlt századból ismert márkanevet továbbvivő Szabad Európa Rádió-portálok. Az RFE más európai (elsősorban balkáni) és ázsiai országokban is jelen van.
Szalay Zoltán a Szabad Európa Rádióról, ami Szlovákiában is újra megjelenhet
Ha májusban, júniusban sok a csapadék, és hozzá még a folyók is kiöntenek, a kis vérszívók a szokottnál is jobban elszaporodnak, ami aztán szélsőségesen felkorbácsolja az indulatokat, legalábbis a virtuális térben. Néhány vakaródzó kommentelő ilyenkor vérben forgó szemmel követeli, hogy a városatyák késedelem nélkül irtsák ki az összes „minivámpírt”, de lehetőleg úgy, hogy még írmagjuk se maradjon hétmérföldes körzetben.
Kacsinecz Krisztián a szúnyoginvázióról
Július elseje fontos dátum a vállalkozók és a magánvállalkozók számára. Azok közül, akik márciusban nyújtották be a múlt évre vonatkozó adóbevallásukat, sokak számára változik a szociális biztosítóba fizetendő járulékok összege. Számosan azok közül, akik tavaly kezdtek el vállalkozni, pedig ettől a dátumtól kezdik meg befizetni a Szociális Biztosító járulékait. A júliusi hónapért felszámolt járulékokat augusztus 8-ig kell befizetniük.
Zuzana Kollárová a vállalkozói járulékok változásáról
