Újra naggyá teszi vagy elpusztítja az EU-t Orbán a magyar soros elnökséggel? Valójában szinte semmire nem lesz eszköze

Magyarország július elsején veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán Viktor az európai parlamenti választás előtt azzal kampányolt, hogy el fogja foglalni Brüsszelt. Ez nem sikerült neki, a Fidesz egyelőre nem tudott bekéredzkedni az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába, és ahelyett, hogy jobboldali erők összefognának, ahogy arra Orbán is vágyott, épp egy újabb, még az Identitás és Demokrácia-frakciótól is szélsőjobboldalibb frakció alakul.

Jön azonban a soros elnökség, amit korábban többen is el akartak venni Magyarországtól. Még tavaly nyáron szavazott meg nagy többséggel az Európai Parlament egy egyébként semmiféle jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást, ami megkérdőjelezte, hogy alkalmas-e Magyarország a soros elnökség betöltésére. Elvenni egyébként a jelen szabályok szerint nem is lehet senkitől a soros elnökséget, legfeljebb a sorrenden változtatni és elhalasztani egy ország soros elnökségét, azonban ilyesmire sem került sor.

De mit tud tenni Orbán, ha Magyarország lesz a Tanács soros elnöke? Ha nem tudott betörni az EP-választás ajtaján, most bemászik a soros elnökség ablakán, és a szeméből lézersugarat lőve füstöli ki az irodáikból a brüsszeli bürokratákat, leállít minden támogatást Ukrajnának és megteremti a moszkvai értelemben vett békét?

Röviden: nem.

Részletesebben pedig elmagyarázzuk,

• mi is a soros elnökség és miről szól;
• milyen van mozgástere Magyarországnak ebben a pozícióban;
• hatással lesz-e a magyar elnökség Ukrajna közeledésére az EU-hoz;
• és hogy tud-e nagyobbat trollkodni Orbán ez alatt a fél év alatt, mint amekkorát az elnökség szlogenjével trollkodott.

Az Európai Unió Tanácsa a tagországok szakminisztereit tömöríti. Az egyes területek miniszterei attól függően járnak ide, hogy éppen mely szakterületet érintő kérdést tárgyalják, egyébként a napi munkát a tagországok delegációi végzik. A Tanács jogalkotó szerv, de nem egyedül: a jogszabályokra a Bizottság tesz javaslatot, amiből aztán a Tanács és az Európai Parlament tárgyalásait követően lesz jogszabály.

Adminisztratív és protokolláris szerep

A Tanács elnöksége félévente rotálódik, és annak, hogy mely ország látja el a funkciót, annyi jelentősége van, hogy ő alakítja a napirendet és készíti elő a tárgyalásokat.

„A soros elnökség egy adminisztratív és protokolláris szerep, akinek korlátozott hatása van az unió agendájára” – magyarázza a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója. Ez a korlátozott hatás abban nyilvánul meg, hogy a soros elnök a napirendi kérdések sorrendjén tud változtatni, el tud egy-egy pontot halasztani, levenni őket a napirendről, de megváltoztatni a tartalmukat nem tudja. Az elnökséget vezető ország másra érdemben nem tud hatással lenni.

Az elnökséget betöltő tagállamok egyébként hármasával, úgynevezett triókban működnek együtt. Közösen készítik elő mindhárom elnökség átfogó programját. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal van egy trióban, ők töltötték be az előző két soros elnökséget.

Már ez a közös munka sem teszi lehetővé, hogy a soros elnök önállóan alakítsa a programot. „Magyarország konkrét feladatokat, ügyeket vesz át az előző elnökségtől, ezeket viszi tovább. Tehát nem nyitnak meg új ügyeket, vagy ha mégis, amögött megvannak az előzmények és az előkészítő munka. Azaz adott, hogy mivel kell és mivel lehet foglalkoznia egy elnökségnek” – fogalmaz Bartha Dániel.

Mi lesz Ukrajnával?

Az egyik aggály magyar elnökséggel kapcsolatban, hogy az elnökségének hat hónapja alatt nem fog előrehaladni Ukrajna uniós integrációjának ügye. A belga elnökség elérte, hogy június 25-én, még a magyar elnökség kezdete előtt meginduljanak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Bartha szerint Magyarország az elnöksége alatt nyilvánvalóan nem fogja szorgalmazni, hogy intenzíven folytatódjanak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, de az ukrán csatlakozás szempontjából fontos további lépések alapvetően nem a Tanács szintjén dőlnek el a következő hónapokban és években, itt a Bizottság munkája sokkal fontosabb lesz.

Ugyanakkor jelenleg nem is ez a legfontosabb kérdés az EU-ban – hívja fel rá a figyelmet Bartha. Az EP-választások után vagyunk, az új Bizottság felállítása és az intézmények vezetőinek megválasztása egy fontos feladat. Erre a soros elnökség megint csak nincs hatással, a vezető pártcsaládok alkuján múlik, ki lesz a Bizottság, a Parlament és az Európai Tanács elnöke, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő. Ezekbe a döntésekbe Orbán Viktor és a Fidesz sem Magyarország soros elnökségén keresztül, sem másképp nem tud beleszólni, hiszen jelenleg a magyar kormánypártok egyik pártcsalád frakciójának sem tagjai.

Emellett nagyon sok az új EP-képviselő, akiknek időbe telik, míg el tudják kezdeni az érdemi munkát, megismerkednek az egyes ügyekkel, amikkel majd képviselőként foglalkozniuk kell. Még egy darabig folyik majd a helyezkedés, a parlamenti bizottsági helyek feltöltése.

MEGA

„Make Europe Great Again” – ezt választotta a magyar kormány a soros elnökség szlogenjévé, átvéve Donald Trump jelszavát.

„Először mindenki sokkot kapott. Azt hittük, hogy ez vicc, de aztán mindenki ugyanazt mondta: klasszikus Orbán” – mondta a Szabad Európának egy európai parlamenti tisztviselő, miután a magyar kormány bemutatta a soros elnökség prioritásait és a hozzá tartozó PR-elemeket. Más uniós tisztviselők egyszerűen trollkodásnak nevezték a logót, és Bartha Dániel szerint is ennyi a célja.

„Nem nagyon lehet komolyan venni. Nyilvánvalóan számos európai partnerben megütközést keltett. Az időzítés is sajátos, hiszen az USA-ban épp egy kiélezett választási kampány folyik, és az egyik ottani jelölt szlogenjét átvenni egy erős politikai utalás. Azok az EU-s partnerek, akik nem Trumpot támogatják, nyilván nem örülnek egy ilyen elnökségi szlogennek. Sikerült megint egy nem túl elegáns diplomáciai lépést tenni” – mondja erről Bartha Dániel.

Nem a Tanácson lesz a fókusz

A magyar elnökség tehát nem ad lehetőséget Orbán Viktornak arra, hogy azon felül akadályozzon döntéseket, amit egyébként is meg tudna tenni. A magyar elnökség prioritásai egyébként

• az EU versenyképességének javítása. Magyarország szeretné elérni, hogy az elnöksége alatt elfogadják az Új Európai Versenyképességi Megállapodást;
• az európai védelempolitika megerősítése, hogy az EU a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett nagyobb szerepet vállaljon a saját biztonságának garantálásában. Ebbe beletartozik az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának és az innovációnak a megerősítése, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozása is;
• a bővítéspolitika. Itt Magyarország következetes, érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles bővítéspolitikáról beszél, és elsősorban a Nyugat-Balkánra helyezné a hangsúlyt;
• az illegális migráció megfékezése, amiben a magyar elnökség az Unióval határos, illetve a kulcsfontosságú kibocsátó- és tranzit országokkal való szorosabb együttműködésre, az illegális migráció visszaszorítására és az embercsempészet megfékezésére helyezné a hangsúlyt;
• a kohéziós politika jövőjének kialakítása;
• gazdaközpontú uniós agrárpolitika;
• és a demográfiai kihívások kezelése.

De a magyar elnökségről el fogja vinni a fókuszt az új Parlament felállása és az uniós intézmények vezetőinek a megválasztása. „Mire az új Bizottság ténylegesen előterjeszt valamilyen törvényjavaslatot a tagországok számára, hogy belefogjanak a megvitatásukba, a magyar elnökségnek majdnem vége lesz” – írja a Politico magyar elnökséggel foglalkozó hétfői cikke, ami azért megjegyzi, hogy a belga elnökség igyekezett több fontos dossziét lezárni – mint a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával és Moldovával, vagy az Oroszország elleni legújabb szankciós csomag, illetve úgy segélycsomag Ukrajnának, amit ma Szijjártó Péter megkerülésével fogadott el a Tanács.

Bartha Dániel pedig azt mondja, a második féléves elnökségek szerepe hagyományosan kisebb, és ez az EP-választások után talán hatványozottan így van. Az érdemi munka szeptember közepén kezdődik és december közepén zárul. Ez annyira rövid idő, hogy egy olyan többéves folyamat, mint a bővítés, nem is tud érdemi késedelmet szenvedni ennyi idő alatt.

A magyar kormány egyébként igyekszik azt a képet sugározni magáról, hogy teljesen korrekten fogja levezényelni az elnökséget, és a globális reflektorfény segíthet is kordában tartani Orbán Viktort – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Politicónak. Szerinte Orbán a soros elnökséget a nemzetközi reputációjának az erősítésére fogja használni. Emiatt Krekó arra számít, hogy ez alatt a fél év alatt a magyar kormányfő kevesebb botrányt fog okozni, és a befolyásának az építésére fog inkább koncentrálni.