Zuzana Čaputová leköszönő államfő: Szeretett Szlovákiám, megtiszteltetés volt téged szolgálni

Zuzana Čaputová arról beszélt, milyen sokszínűnek, bölcsnek, szolidárisnak, aktívnak, hozzáértőnek, érettnek és emberinek ismerte meg és látta Szlovákiát államfői mandátuma időtartama alatt.

Megjegyezte, hogy amikor öt éve átvette a hivatalt, senki nem sejthette, hogy hivatali idejéből két évig a világjárvány lesz hatással az életünkre, senki nem számolt a szomszédos országban zajló katonai agresszióval sem, ahogyan az energiaárak példátlan emelkedésével és az inflációval sem. „Nem számoltam azzal, hogy mandátumom alatt öt kormány cserélődik le, és hogy a politikai helyzet miatt olyan különleges lépésre lesz szükség, mint a szakértői kormány kinevezése” – mondta Čaputová, hozzátéve, hogy mindezek ellenére, rendkívüli tapasztalatokkal távozik posztjáról.

„Annak tudatában, hogy Szlovákia potenciálja nagyobb, mint amilyennek ma a sok lesújtó hír és a kedvezőtlen társadalmi légkör hatására látjuk. És azzal a megerősítéssel is, hogy Szlovákia számára a legértékesebbek Önök, emberek, mindannyian, akik arra törekszenek, hogy hazánkat jobb hellyé tegyék” – mondta Zuzana Čaputová.

Emlékeztetett arra is, hogy államfői hivatalt azzal az ambícióval vette át, hogy azok hangja legyen, akiket nem hallgatnak meg. Ennek a törekvésnek megfelelően a hatásköre szokásos gyakorlása mellett igyekezett foglalkozni a családon belüli erőszakkal és annak áldozataival, akik leggyakrabban nők és gyermekek. Dolgozott az idősek szociális körülményeinek javításán és a hosszú távú gondozásuk megerősítésén. A szegénységben élő emberek célzott segítségnyújtásán.

„Azért is dolgoztam, hogy a kisebbségek tagjait ne érje másságuk miatt eltérő bánásmód vagy megkülönböztetés, hanem társadalmunk gazdagodásának részeként tekintsenek rájuk. Mert a sokszínűség, ha erőfeszítéseket teszünk annak megértésére, gazdagít bennünket” – mondta a leköszönő elnök.

Megpróbált segíteni a fiataloknak, akik a világjárványhoz kapcsolódó bizonytalanságok miatt nehéz pszichikai helyzetbe kerültek, és igyekezett a mentális egészség témájához kapcsolódó tabukat megszüntetni. A kormányokkal való együttműködésnek köszönhetően több kezdeményezést sikerült keresztülvinni.

Az államfő fontosnak tartotta az alkotmányosság védelmét. Törvények százait vizsgálta meg és írta alá, és ha szükséges volt, élt a vétó jogával, vagy az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság az esetek többségében elfogadta érvelését.

A környezet- és klímavédelem szintén fontos fejezete volt a napirendjének, csapatával igyekezett pozitív példát mutatni. Hivatala az elmúlt öt évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek hozzájárultak a klímavédelemhez, de az energiatakarékossághoz és ezáltal a közforrások megtakarításához is.

Az Elnöki Zöld Pecsét projekttel más intézményeket is motiválni akart arra, hogy csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez. Mindezek a projektek több külföldi elnöki hivatalt is inspiráltak.

„Tudom, hogy a működésem nem volt hibátlan, de mindig teljes mértékben elkötelezett és hű voltam a demokratikus értékekhez. Küldetésemnek tekintettem a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre való törekvést. Meghallgatni a polgárok, a politikai partnerek és a szakértők véleményét, és úgy cselekedni, hogy a feszültségeket csökkentsem és az éleket leköszörüljem” – mondta az államfő, hozzátéve, hogy bár pályafutásának ez a szakasza holnap véget ér, az ezeket az értékeket tükröző politikai stílus továbbra is az egyik leghitelesebb marad az országban. És erre a tapasztalatra lehet építeni.

Ezt követően a polgárokhoz szólt.

„Az elmúlt öt év során tanúja voltam annak, hogy képesek vagyunk egyesíteni erőinket, összefogni, egyesülni, és meghallgatni az értelem és a szív hangját. Sok sikernek és bátorító jelzésnek voltam tanúja. A kép teljessége érdekében azonban meg kell említenem, hogy tanúja voltam elszalasztott lehetőségeknek és esélyeknek is.

Szlovákia megmutatta, hogy tud összetartó és szolidáris, érzékeny és felelős lenni. Ugyanakkor sok emberben harag és félelem szunnyad. És a társadalmat összetartó nagyon törékeny kötelék, a bizalom köteléke, úgy tűnik, hogy a nehéz időszak valóságának nyomása alatt még inkább meggyengült.

A gyűlöletbeszéd a közösségi hálókról átkerült a fizikai térbe, a valós életbe és a politika gyakorlatába. A kiélezett társadalmi légkör következménye volt három fiatal ellen a Vár utcában elkövetett terrortámadás és néhány hete a miniszterelnök elleni merénylet is.

Ilyenkor mindannyiunknak fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi és miért történt. De nem azért, hogy újraindítsuk a mások elleni támadások spirálját. Hanem azért, hogy mindannyian megértsük a saját szerepünket ebben a helyzetben. Minden ember vágyik a békére és a biztonságra. De az egyetlen hely, ahol a béke és a biztonság kezdődik, az elménkben és a szívünkben van. Ott kell kezdenünk. Magunknál. A szavainkkal és a tetteinkkel.

A jóság terének kiterjesztésével. A monológot felváltva a beszélgetéssel. Cseréljük le az előítéleteket a meghallgatásra, az érzékelésre és a megértésre való törekvésre” – mondta a leköszönő elnök.

Zuzana Čaputová hozzátette, hogy a szolidaritásnak, a toleranciának, az igazságosságnak és a felelősségvállalásnak természetes és létfontosságú ragasztóanyagnak kell maradnia. Magunkért, közösségünkért, Szlovákiáért.

„Szeretett Szlovákiám! Nyugodtabb időket, bölcs vezetést és több emberséget kívánok neked. Kívánok neked egyre több magabiztosabb, büszke embert, akikből nem hiányzik az alázat. Szeretett Szlovákiám, megtiszteltetés volt téged szolgálni” – zárta Zuzana Čaputová.