Beiktatták Peter Pellegrini köztársasági elnököt. Első beszédében gyógyírt ígért Szlovákia bajaira
A magyarellenes intézkedéseiről elhíresült első Fico-kormány idején volt először a Smer képviselője, csaknem húsz évvel később a magyarok politikai szövetségeseként választották államfővé.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Peter Pellegrini már Szlovákia új köztársasági elnöke. Zuzana Čaputová szombat délelőtt átadta az elnöki hivatalt utódjának. Az új államfő a pozsonyi Vigadó épületében tette le az elnöki esküt délben a parlament ünnepi ülésén Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke kezébe. Az eskütételt díszsortűz követte.
A beiktatási ceremónián részt vett a korábbi szlovák államfők mellett Vladimír Mečiar volt miniszterelnök, Miloš Zeman volt cseh köztársasági elnök, Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök és Ivan Korčok sikertelen elnökjelölt is. Robert Fico miniszterelnök már korábban jelezte, a merénylet utáni egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy részt vegyen az ünnepségen.
A vendégek között jelen volt Bugár Béla, a Híd és az MKP korábbi elnöke, korábbi parlamenti alelnök is, ahogy Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke vagy Gyimesi György alelnök is. Az egyházak képviselői között Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke is helyet foglalt.
Államfői beszéd: az emberek elvesztették a biztonságérzetüket
Pellegrini beiktatás utáni beszéde elején azt emelte ki, mennyire sajnálja, hogy édesapja – aki májusban hunyt el – már nem lehet az ünneplők között.
Kiemelte, hogy az elnökválasztások története során az eddigi második legtöbb szavazatot kapta.
Beszédében azokhoz is szólt, akik nem rá szavaztak. „Bízom benne, hogy ahogy az elnöki hivatalt betöltöm, azzal az ő tiszteletükre is méltóvá válok” – mondta. Mindenki elnöke akar lenni, aki a szlovákiai társadalom részének tartja magát, tette hozzá.
Országjárásai alatt az emberekben sok reményt és jóságot, de félelmet, frusztrációt és akár dühöt is látott, de emiatt szerinte nem szabad őket vádolni, és nem csak a szakértők és az elitek, de az egyszerű emberek irányában is megértést kell tanúsítani. Az emberek ugyanis évtizedek után elvesztették a biztos talajt a lábuk alatt – hiszen a háborút sokáig csak tankönyvekből ismertük, most viszont már a határaink mellett dúl.
Az új államfő a virtuális világ új kihívásairól is beszélt, amely megkérdőjelezte az évszázadok óta ismert igazságokat. Sokan azért vesztették el a biztonságérzetüket, mert feleslegesnek érzik magukat munkájukban, tette hozzá. A biztonságérzetet pedig megrengette a májusi merénylet is a miniszterelnök ellen, mondta Pellegrini, kiemelve, hogy eddig minden problémát sikerült békésen megoldani az országban. „Nem csodálok senkit, akiben ezeknek a biztos pontoknak a megingása zavart, frusztrációt vagy kétségbeesést kelt, és a dühön sem csodálkozom, amelyet a valós vagy vélt sérelmek váltanak ki.”
A béke iránti vágy
Felsorolta az elmúlt évek válságait, amelyek szerinte szintén félelmet és frusztrációt okoztak. „Nekünk sajnos nem sikerült összezárnunk” – vonta le a válságok tanulságát, és összefogásra szólított fel, a szlovák történelem példáit sorolva: a szlovák irodalmi nyelv 19. századi kodifikálásának aktusát, Csehszlovákia megalakulását, az 1944-es szlovák nemzeti felkelést, a prágai tavaszt és eltiprását, az 1989-es bársonyos forradalmat, az önálló Szlovákia létrejöttét, valamint az EU-ba és a NATO-ba való belépést.
Ezt követően a szlovák történelem fontos személyiségeit sorolta, akiknek teljesítményét követendő példaként hozta fel: Szvatoplukot, Cirillt és Metódot, Andrej Sládkovič romantikus költőt, Ľudovít Štúr nemzetébresztőt, Jozef Murgaš és Aurel Stodola feltalálókat, Milan Rastislav Štefánik diplomatát, Alexander Dubček politikust.
Évek óta beszélek a megbékélésről és az egységről – mondta Pellegrini, hozzátéve, hogy valami mellett és nem valami ellen kell összefogni. Ebben az összefüggésben a mielőbbi béke elérését is hangsúlyozta. „A béke iránti vágy természetes és nem az agresszor dicsőítése” – mondta.
Biztosnak kell lennünk abban, hogy az egészség és az oktatás nem a gazdagok kiváltsága, betegségben, öregségben és nehéz élethelyzetekben támaszkodhatunk az államra, és a Földet lakható állapotban hagyjuk a következő generációkra, mondta. Abban is biztosnak kell lennünk, hogy származásunkra, bőrszínünkre, hitünkre vagy irányultságunkra való tekintet nélkül a szlovákiai társadalom teljes jogú tagjai vagyunk, jelentette ki. Abban is biztosnak kell lennünk, hogy a munkánkat minden politikai rezsim idején elismerik, mondta.
Az új államfő értékei
Tisztesség, tisztelet, szabadság, kölcsönös megbecsülés és szolidaritás – ezeken az értékeken kellene állnia a társadalmi összefogásnak Pellegrini szerint.
Állam, nemzet, család és ember – ezek az értékek teljesen természetesek Pellegrini számára. Az államnak szerinte erősnek kell lennie, hogy képviselje a nemzetállami érdekeket, védje a határokat, de azért is, hogy segítsen, ahol a piac csődöt mond.
A nemzet fogalma kapcsán Pellegrini az alkotmány preambulumát idézte, amelyet teljes mértékben támogat: Mi, a szlovák nemzet. (Ezt a preambulumot évtizedek óta bírálják a szlovákiai magyar politikusok, többek között a Pellegrinit a kampányban támogató Magyar Szövetség képviselői.) Az új elnök kiemelte, szerinte a nemzet fogalma soha nem eshet áldozatul a politikai korrektségnek. Habár tisztel mindenkit, bármilyen nemzethez tartozónak vallja magát, de el kell ismerni, hogy a demokratikus Szlovák Köztársaság a szlovák nemzet önrendelkezési aktusaként jött létre.
A család a szlovák társadalom alapegysége, mondta az új államfő, az egyént illetően pedig hangsúlyozta, nem szabad senkinek különbséget éreznie amiatt, melyik részén született az országnak.
Pellegrini felszólított a gyűlöletmentességre, a választások eredményének tiszteletben tartására. A politikának szerinte nem szabad szétválasztania a családokat, munkatársakat. A politikusok, véleményformálók és a média felelősségét hangsúlyozta a megbékélés elérésében.
Bármilyen közös értékekben egyezünk is meg, ezek feladása a közös tér elhagyásával kell hogy járjon, mondta Pellegrini. Az egyént, aki ezeket az értékeket elveti, a társadalom peremére kell száműzni, tette hozzá.
Pellegrini víziója
Szlovákiának gyógyírre van szüksége, ez pedig a nyugalom, amit a kampányában is ígért, mondta az elnök. „A nemzetállami érdekek fontosabbak lesznek számomra, mint a celebek tapsa, a média ünneplése vagy a világ vezetőinek dicsérő szavai” – jelentette ki.
Azt ígérte, elnöki munkája nem a külsőségekről fog szólni, hanem arról, hogy az állampolgárok támaszkodhassanak rá és ne kelljen szégyenkezniük miatta.
Megígérte, egyesíteni fogja Szlovákiát, ahol különböző nemzetiségű, vallású, irányultságú emberek élnek.
Pellegrini hangsúlyozta, Szlovákia szilárd tagja a NATO-nak és az EU-nak, de a „szuverén hangú” bírálatuktól sem kell ódzkodni.
Felsorolta Szlovákia szomszédait is, Magyarország kapcsán az „évszázados közös történelmet” emelve ki. Ukrajnáról azt mondta, „segíteni fogjuk, hogy örülhessen az igazságos békének és az azt követő újjáépítésnek”.
Minden szlovákiai embernek nyugodt és méltóságteljes életet ígért, és olyan víziót, amely nem egyetlen választási időszakra vonatkozik, hanem évtizedekre előre szól. „Olyan politikára fogok törekedni, amelyben az alapvető kultúra, tisztelet és méltóság uralkodik.” Beszéde végén azt mondta, őszintén szereti a szlovákokat, tudja, hogy élnek, és kész értük megtenni mindent, amire az erejéből telik.
A beiktatási ceremónia a Szent Márton-székesegyházban folytatódott Te Deum hálaadással. Ebben a templomban zajlottak évszázadokon keresztül a Magyar Királyság királyainak koronázási ünnepségei is.
Pellegrini a beiktatása utáni első, a köztévének adott interjúban elmondta, a Zuzana Čaputovával közösen felvetett javaslatukat a parlamenti pártok kerekasztaláról továbbra sem vetette el. Megerősítette, hogy külpolitikai tanácsadója Ján Kubiš korábbi külügyminiszter (és sikertelen elnökjelölt) lesz, és elárulta, hogy jogi tanácsadójául Miroslav Slašťant, a Comenius Egyetem nemzetközi joggal foglalkozó tanárát választotta.
Pellegrini szóvivője az elnöki hivatalban eddigi szóvivője, Patrícia Medveď Macíková marad.
A Szent Márton-dómból Pellegrini a Grassalkovich-palotába ment, ahol Zuzana Čaputová átadta neki a hivatalt.
A karrier kezdete
Mindhárom legfőbb közjogi méltóság posztját betöltötte már Peter Pellegrini, elsőként az önálló Szlovákia történetében. (Pellegrini kétes ügyei kapcsán Mária Benedikovičová kolléganőnk cikkéből merítettünk.) Volt képviselő, államtitkár, oktatási miniszter, miniszterelnök-helyettes, miniszterelnök és kétszer házelnök is. Vezette a Smer parlamenti jelöltlistáját, majd saját pártjának, a Hlasnak elnöki tisztségét töltötte be.
A 48 éves politikus 26 éves korában kezdte politikai karrierjét, és a következő 18 évben a Smer színeiben politizált. 2002-ben még sikertelenül indult a parlamenti választáson, és csak képviselői asszisztensként jutott a parlamentbe. Ľubomír Vážny smeres képviselő asszisztense lett, akit 2006-ban az első Fico-kormány közlekedési miniszterének neveztek ki. 2006-ban már Pellegrini is képviselői mandátumot szerzett, és ebben a választási időszakban sokat segített politikai mentorának, Vážnynak.
Pellegrini volt Vážny futára a parlamentben. Ő nyújtotta be azokat a salátatörvényeket, amelyekben rejtett törvénymódosításokat csempésztek be a képviselők a törvényhozásba. Az egyik leginkább elhíresült eset a 2008-as kisajátítási törvény volt. A közúti közlekedési törvényhez csaptak hozzá egy módosítót, amelynek köszönhetően rendkívüli módon leegyszerűsödött volna a telkek kisajátítása a sztrádaépítésnél. Később az alkotmánybíróság ezt a szabályozást alkotmányellenesnek mondta ki.
Tegyük hozzá, hogy a sztrádaépítéshez szükséges telekkisajátítások során alkalmazta az állam a Beneš-dekrétumokat is, hogy egyszerűbben hozzájusson azokhoz a telkekhez, amelyeket a második világháború után valamilyen okból nem vettek el magyar vagy német nemzetiségű tulajdonosaiktól. A 2024-es választási kampány során Pellegrini homályos ígéretet tett ennek a kérdésnek a rendezésére, de arról máig nem tudunk semmit, milyen módon kerülhetne erre sor.
A pezsgős doboz
Pellegrini 2012-ben kapott először kormánytisztséget: a második, koalíciós partnerek nélküli Smer-kormányban a Peter Kažimír jelenlegi jegybankelnök vezette pénzügyminisztérium államtitkára lett. Ebből az időszakból származik az egyik leggyanúsabb ügye, a pezsgősdobozügy.
A pénzügyőrség Smer által jelölt igazgatója, František Imrecze és az IT-bizniszben vállalkozó Michal Suchoba vallottak arról, hogy Pellegrini kenőpénzt kapott a virtuális pénztár bevezetésénél nyújtott segítségért. A 150 ezer eurót állítólag Miroslav Výboh oligarcha, Fico barátja egy Crystal márkájú pezsgő dobozában kézbesítette az államtitkárnak, és ő vette át a válaszüzenetet is, amely így szólt: „Pelle köszöni.” Pellegrini később tagadta, hogy kapott volna bármi ilyesmit Výbohtól.
Pellegrini ellen ebben az ügyben nem indítottak eljárást – és nem is fognak, a köztársasági elnököt ugyanis immunitás védi. Csak szándékos alkotmánysértés és hazaárulás miatt indíthatnak ellene eljárást.
Gyanús pénzmozgások
Pellegrini gyanúba keveredett elnökválasztási kampánya során is. Amikor a közmédia újságírói a választási éjszakán figyelmeztették, hogy a transzparens számláján csak 200 ezer eurónyi költés szerepel, miközben a valós költése ennél jóval magasabb volt, beismerte, hogy hibázott. A törvény legfeljebb 500 ezer eurós kampánykiadást tesz lehetővé, és Pellegrini azt mondta, feltöltik a kiadásokat a számlára 500 ezer euróig. A választás után viszont a párt a törvény szerint nem fizethette ki a különbséget – Pellegrini ezt belátta és azt ígérte, kifizeti a bírságot.
A Transparency International rámutatott, a hivatalos adatok szerint Pellegrini kevesebbet költött, mint ellenfele, Ivan Korčok. Ezt viszont a szervezet szerint úgy érte el, hogy gyanúsan keveset fizetett az óriásplakátjaiért. Pellegrini visszautasította, hogy hazudott volna az elszámolásnál.
Gyanús ügyletek derültek ki Pellegrini pártja, a Hlas finanszírozásáról is. A Denník N feltárta, hogy a Hlasnak több ezer eurót adományoztak szociálisan hátrányos helyzetű adományozók is, egy vállalkozó pedig, aki 110 ezer eurót adományozott, azért nem akart röviddel korábban tartásdíjat fizetni a gyerekének, mert elmondása szerint nem telt rá neki. Pellegrini azt nyilatkozta, a párt finanszírozása kristálytiszta.
Mindeközben a politikus luxusban él, tisztázatlan forrásból származó pénzből használ magánrepülőt, és azt sem tudni, miért lakik képviselőtársa, Peter Náhlik vereknyei luxusvillájában. A villát Náhlik eredetileg nem is tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, csak miután a Sme napilap megírta, hogy az övé.
Amikor miniszterelnök lett, Pellegrini a pozsonyi Zuckermandel lakóparkban vásárolt ingatlanjának pontos finanszírozását sem tudta nyilvánosan igazolni. A lakás megvásárlásának idején ugyanakkor a lakóparkot építő J&T vállalat állami támogatása mellett lobbizott a kormányban.
Pellegrini és a magyarok
Pellegrini soha nem mutatott különösebb érdeklődést a magyar témák iránt. Első képviselői mandátuma egybeesett a Smer–HZDS–SNS-kormánykoalíció időszakával, amikor is a magyarellenesség a kormánypolitika fő irányvonalához tartozott. Pellegrini soha nem tiltakozott a diszkriminatív államnyelvtörvény, Malina Hedvig elüldözése, a kettős állampolgárság korlátozása, a dunaszerdahelyi szurkolóverés vagy bármilyen egyéb magyarellenes intézkedések miatt. Soha nem hallatta a hangját Ján Slota magyarellenes kirohanásai idején sem.
Amikor 2018-ban, Robert Fico lemondása után miniszterelnök lett, több esetben a szlovák nacionalista politika álláspontját erősítette a kisebbségi jogokkal szemben. Tiltakozott az aktivisták által kihelyezett bacsfai kétnyelvű közlekedési tábla ellen, a nagyszarvai szlovák iskola ügyében az önkormányzati hatáskörök csorbítását támogatta, a párkányi Štúr-szobor felállításánál pedig, ami ellen a helyiek tiltakoztak, védnökséget vállalt.
Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértő ezzel kapcsolatban azt írta, ezek az esetek „jól mutatják, hogy Pellegrini természetéhez közel áll a harcos szlovák hazafi szerepe, magyarellenes éllel”.
Pellegrini ugyanakkor nagyon jó kapcsolatot épített ki a magyarországi fideszes politikai vezetéssel. Ennek jele volt az is, hogy az elnökválasztási kampányban exkluzív, alákérdezős interjút közölt vele a magyar köztelevízió, amit a szlovákiai kampánycsend alatt is többször megismételtek.
Szintén Fiala-Butora János írja, hogy a Pellegrini és a Fidesz közötti szövetségtől nem várhatjuk a szlovákiai magyarok helyzetének javítását. „A Fidesz–Smer szövetség a problémás kérdések elhallgatásán alapul: a kettős állampolgárság, a nyelvi egyenlőség, az önkormányzatiság, a Beneš-dekrétumok alapján történő újkori földelkobzások leállítása egyszerűen nem részei a megegyezésnek, nem esik szó róluk. Emiatt hosszú távon sem várható, hogy egyszer megoldás születik rájuk” – véli a szakértő.
Mit ígért Pellegrini a magyaroknak
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke az elnökválasztás második fordulója előtt kiállt Pellegrini mellett és a támogatására szólította fel a szavazóit. Pár nappal később a párt elnökségének többsége is így tett.
Érdemes felidézni, mivel indokolta Forró és Pellegrini ezt az együttműködést, illetve mit ígért az elnökjelölt a magyaroknak a magyar párt elnökével tartott közös sajtótájékoztatójukon.
Pellegrini azt hangsúlyozta, amikor miniszterelnök volt, a kormánykoalíció része volt egy magyar párt is – habár ez a Híd volt, amelynek vezető politikusai ma nem tagjai a Magyar Szövetségnek.
Pellegrini azt ígérte, nagy figyelmet fog szentelni a kormány és az elnök is a déli és keleti régiók fejlesztésének. Kiemelte az egészségügyi ellátás javítását Dél-Szlovákia középső részén, és egy új kórház építését Rimaszombatban (ez a terv már 2021-ben, a Heger-kormány idején felmerült). A kétnyelvű közlekedési táblák elhelyezését is említette (ez nem lesz nehéz, mert erről már van egy hatályos törvény).
A Beneš-dekrétumok kapcsán Pellegrini azt mondta, a jogi stabilitás és előreláthatóság érdekében meg kell találni a módját, hogy ha évtizedek múltán valaki „talál valami konfiskációs végzést”, akkor az állam „fontolja meg”, hogy valakitől kisajátít-e „valami kis parcellácskát”. Ezek viszont Pellegrini szerint „csak apróságok”, amikkel a helyzet megnyugtatása céljából kellene foglalkozni.
Pellegrini azt ígérte, tanácsadói között lesz magyar is, akit a magyar közösség javasolhat. Azt egyelőre még nem tudjuk, ki lesz az.
